Judit
2 °C
7 °C
Index - In English In English Eng

Három év, öt miniszter, 800 milliárd forint

2010.04.14. 08:13 Módosítva: 2010.04.14. 13:20
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megállapítása szerint nem ellenőrizte a gyorsforgalmi úthálózat gazdálkodását, a szervezetrendszerének működését, valamint nem értékelte az intézményrendszer tevékenységének célszerűségét a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (KHEM), valamint a hálózat korábbi gazdája a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM).

Az ÁSZ a gyorsforgalmi úthálózattal kapcsolatos állami feladatot ellátó szervezetrendszer 2006-2009 közötti működéséről készített jelentésében jelzi: a GKM 2007-ben elkészítette az egységes közlekedésfejlesztési stratégiát, aminek elfogadásáról kormányhatározat nem rendelkezett.

Az ÁSZ az ellenőrzés megállapításai alapján javasolta a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszternek, hogy ellenőrizze és értékelje a gyorsforgalmi úthálózattal kapcsolatos intézményrendszer hatékonyságát és gazdaságosságát, valamint a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács elnökének, hogy intézkedjen az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) közötti vagyonkezelési szerződés megkötése érdekében.

A számvevők ugyanis azt állapították meg, hogy a törvényi előírások ellenére a KKK és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. között nem jött létre vagyonkezelési szerződés, ezért 2007 végétől nem vett át gyorsforgalmi utakat a beruházó NIF Zrt.-től.

A gyorsforgalmi utak építtetéséért a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF Zrt.) a felelős, az Állami Autópálya Kezelő Zrt. (ÁAK Zrt.) a gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetője és fenntartója. A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) a közlekedésért felelős minisztérium szakmai háttérintézménye, és költségvetési szervként kezeli a gyorsforgalmi útfejlesztés finanszírozási forrásául szolgáló költségvetési előirányzatokat, továbbá a gyorsforgalmi úthálózat vagyonkezelője.

Az ÁSZ közlése szerint a feladatellátáshoz mindhárom szervezetnél a szükséges gépjárművek rendelkezésre álltak, továbbá szabályozás alapján személyi használatú gépjárműveket is biztosítottak meghatározott körben, amelyek jelentős hányadát az ellátott feladat nem indokolja.

Az ellenőrzött időszakban közel 312 kilométer gyorsforgalmi utat helyeztek forgalomba, mintegy 800 milliárd forint beruházási értékben. A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztéséhez kapcsolódó költségvetési kiadások évről-évre csökkentek, a mindenkori kormányok szándéka ellenére a beruházások nagyságrendjéhez képest a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésekbe a magántőke és az európai uniós források bevonása minimális volt. A kötvénykibocsátás formájában tervezett magántőke bevonás meghiúsulása miatt 3 milliárd forint meg nem térülő költség merült fel. Az ÁSZ megjegyzi, hogy a közlekedésért felelős miniszter személye a vizsgálattal érintett időszakban öt alkalommal változott, ez nem segítette a stabil, kiszámítható irányítást, a szakmai feladatellátást.

A NIF Zrt. tevékenysége az ellenőrzött időszak alatt bővült, ennek megfelelően a társaság a feladatokkal összhangban átalakította szervezeti rendszerét, amelynek során a vezetői szintek száma csökkent. A NIF Zrt. működése szabályozott volt - írta az ÁSZ. A számvevők szerint a szervezet működése hatékonyságának megítélésére egységes, szakmailag elfogadott mutatószámrendszer nem létezik, így azt egzakt módon értékelni nem lehetett.

Az ÁAK Zrt. folyamatai és működése szabályozott volt. Az ÁAK Zrt. tervezett privatizációjával összefüggésben a szakmai és tulajdonosi irányítás 2008-ban szétvált, ennek következtében 2009-ben a szakmai döntések időben elhúzódtak. Az ÁAK Zrt. éves stratégiái meghatározták a szervezet általános célkitűzéseit, azokat azonban az ÁAK Zrt. igazgatósága nem tárgyalta meg, és nem hagyta jóvá. A költségvetési források csökkenése miatt a 2008-2009-es években a felújításra és fenntartásra jóváhagyott tervek alatta maradtak a műszaki terveknek, így az úthálózat műszakilag indokolt felújítása, karbantartása teljes körűen nem valósult meg - írta az ÁSZ.