Az FHB nem fizet osztalékot

Az FHB utoljára 2006-ra fizetett osztalékot, a névértékre vetítve 32 százalékot, a profittal a következő években a saját tőkét gyarapították a részvényesek. A nemzetközi számviteli szabályok (IFRS) szerinti konszolidált beszámolót 801,015 milliárd forint mérlegfőösszeggel és 7,048 milliárd forint adózott profittal fogadták el a részvényesek.

Gyuris Dániel vezérigazgató a tavalyi évet értékelve kiemelte a kkv hitelek állományának megduplázódását és a stabil eredményt, amiben nagy szerepe volt a költséghatékonyságnak, továbbá azt, hogy a részvényárfolyam "magához tért". Az idei tervekről elmondta: a jelzálogbank 2010-ben az adózott nyereség legalább 10, és a részvényesi vagyon legalább 15 százalékos növekedését tűzte ki célul, 45 százalék alatti költséghatékonysági mutató (CIR) mellett.

Kiemelt feladatnak nevezte, hogy az új kormányprogram ismeretében kidolgozandó középtávú stratégia keretében találjanak olyan fejlesztésre alkalmas területeket, amelyek az átlagosnál nagyobb növekedést tesznek lehetővé. Hozzáfűzte azonban, hogy a boldog békeidőkben tapasztalt növekedési ütem visszatérésére a közeljövőben nem lehet számítani.

A bank a javuló piaci környezethez igazodva az idén szeretne visszatérni a korábbi forrásszerkezethez - az idei kibocsátások a vezérigazgató szerint már jelzik a befektetők bizalmának visszatérését -, hogy megteremtsék a második félévre várható növekedés forráshátterét. Maradtak még feladatok a portfolió minőségének javításában is, bár a fizetési nehézségekkel küzdő ügyfelek aránya fele a bankszektor átlagának - mondta a vezérigazgató.

Spéder Zoltán, az igazgatóság elnöke a közgyűlésen hangsúlyozta, hogy a gazdasági válság még nem ért véget, a bankszektor továbbra is nagy kihívásokkal néz szembe, s a bizonytalanság nagy, a tervszámok ezért konzervatívak.

A közgyűlés módosította az alapszabályt a társasági törvény változásaihoz kapcsolódóan. Az alapszabály annak kapcsán is módosult, hogy az FHB az idén visszavásárolta az államtól a tavalyi tőkeemelés során kibocsátott részvényeket, így a különleges részvényekhez fűződő jogok megszűntek, a részvényeket az alaptőke leszállítása mellett bevonták. A felügyeleti engedélyezési eljárás erre vonatkozóan már folyamatban van.

Mivel a vezetői részvényjuttatási program feltételei nem teljesültek - a négy kritériumból csak egy, a tőzsdei árfolyamra, illetve forgalomra vonatkozó valósult meg -, a bank vezetői nem jogosultak kedvezményes részvényjuttatásra.

Az idei részvényjuttatási programot ismertetve Spéder Zoltán elmondta: a feltételek közül a tőzsdei árfolyamalakuláshoz kötött mutató kikerül, az IAS alapján számolt adózott nyereségnek pedig legalább 20 százalékkal kell növekednie. A hangsúly a következő években is a tőkeakkumuláción lesz (osztalékfizetést ezért a következő években sem terveznek), az átlagos saját tőke arányos nyereségnek (ROE) ezért az előző évhez képest 10 százalékkal kell növekednie, s ahhoz, hogy ez teljesüljön, 17 százalékos ROE-t kell elérni. Az átlagos eszközarányos jövedelmezőségnél (ROA) is minimum 10 százalékos növekedés az elvárás, amihez legalább 1 százalékos mutató szükséges. Az egyéves részvényjuttatási programban 300 ezer darab részvény használható fel.

A részvényesek a vezetői részvényjuttatási program, illetve a társaság üzleti stratégiájának végrehajtása érdekében felhatalmazták az igazgatóságot a bank saját részvényeinek megszerzésére, legfeljebb az "A" sorozatú részvények össznévértékének 25 százalékáig, a felhatalmazás 2011. szeptember 30-ig érvényes. Spéder Zoltán elmondta, a bank az árfolyamesést kihasználva tavaly is vásárolt saját részvényeket jó áron.

Az igazgatóság felhatalmazást kapott a társaság alaptőkéjének az alaptőke legfeljebb 15 százalékával - maximum 1 milliárd forinttal - történő felemelésére is. Ezt az igazgatóság elnöke azzal indokolta, hogy a tőke- és pénzpiacon, valamint az ingatlanpiacon szolgáltatást nyújtó szereplők között jelentős ügyfél- és szolgáltatás-átrendeződés várható a következő években, s a felhatalmazás a bank mozgásterét bővíti. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a jelenlegi tőkestruktúra hígítása nem cél.

A közgyűlés - a testület operativitását erősítendő - beválasztotta a bank két vezérigazgató-helyettesét, Köbli Gyulát és Foltányi Tamást az igazgatóságba, és Vojnits Tamás (sokáig az OTP Bank vezető elemzője, most az Oriens partnere) személyében új külső igazgatósági tagot is választott.

Gyuris Dániel a közgyűlést követő sajtótájékoztatón elmondta: a lakáshitelezési tevékenység alakulása nagyban függ attól, hogy milyen lesz a kormányzati stratégia. Úgy vélekedett, hogy a költségvetési szinten is multiplikátor hatású kamattámogatás minden szereplőnek előnyös. A vezérigazgató szerint ki kellene iktatni a lakástámogatási rendszerből a korábbi hibákat, például a kamattámogatási futamidőt rövidíteni lehetne, a támogatásoknak pedig a tényleges pénz- és tőkepiaci viszonyokhoz kellene igazodniuk. Minél üzletibb megoldás születik, annál kevesebb lesz a visszaélés, és élénkebb a piacgeneráló hatás - mondta.