Mindenki pénzt vár az új kormánytól

A költségvetés hiánya az első negyedévben elérte a 610 milliárd forintot, ami az egész évre tervezett összeg 69 százaléka. A költségvetés lefutása fejnehéz - vagyis a hiány jelentős része az elmúlt években is az év első felében jelentkezett, írja a Napi Gazdaság. Az idén ugyanakkor csak azért lett ekkora a hiány, és nem nagyobb, mert a Pénzügyminisztérium (PM) és a kormány a költségvetési támogatási igények jelentős részét visszaverte. Így az új kabinet előtt két lehetőség áll: vagy elengedi a gyeplőt és konszolidálja a rosszul gazdálkodó és/vagy alulfinanszírozott ágazatokat, vagy elődjéhez hasonlóan egyenként megküzd a kérelmezőkkel.

Csak a MÁV-csoport mintegy hatvanmilliárd forintos költségvetési plusztámogatásért kalapozott a kormánynál az elmúlt hónapokban - amit eddig a PM visszautasított. A cég az idén mintegy 160 milliárd forintos veszteséggel számol, ebből hatvanmilliárdnyi tőkepótlásra szorul a MÁV-csoport, amit csakis a költségvetésből kaphat meg, míg százmilliárd forintnyi finanszírozást a cég a felvett hitelekből biztosíthat.

Korábban a BKV-t is a költségvetés stabilitását veszélyeztető kockázatok közé sorolták, ám a főváros és a kormány között született megállapodás szerint a fővárosi közlekedési cég 23 milliárd forintos készpénzjuttatást, illetve állami garanciát kap - ezzel az idén megőrzi a működőképességét. A megállapodás szerint a többlettámogatást a BKV a következő években is megkapja - ami stabilabb gazdálkodáshoz vezethet.

Az év második felében kellő politikai erő kell a kormány részéről, hogy az önkormányzati választásokra készülő települések költségvetési többletigényeit visszaverje. A zömmel fideszes irányítású vidéki városok egy része az elmúlt években jelentős kötvénykibocsátási programba kezdett - ebből finanszírozták a fejlesztéseket. E kötvények egy nem elhanyagolható részének a türelmi ideje a második félévben jár le - hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzetnek nyilatkozva Bunna Gyula, a PricewaterhouseCoopers igazgatója. A pénzügyi reakciók önkormányzatonként jelentősen eltérhetnek egymástól, ugyanis míg egyes települések már eddig is kifeszítették a költségvetésüket és a kiadásokban elmentek a lehetőségeik határáig, addig más helyhatóságok a Költségvetési Tanács szerint 500-600 milliárd forintos likviditási tartalékon ülnek, amelynek elköltése az államháztartási hiány elfutására jelenthet kockázatot. Az önkormányzati szektor az egészségügyi támogatások növelésének igényével is felléphet az új kormánnyal szemben - ami önmagában minimum 50 milliárd forintos pluszigényként jelentkezhet.

További költségvetési kockázatot jelent az állami garanciák beváltása, amely az első negyedévben duplája volt a tavalyinak. Az egész évre 20,4 milliárd forintos garanciabeváltással számolt a büdzsé, amiből az első három hónapban 7,9 milliárd forint teljesült. Újabb garanciakérelmek megjelenésével az új kormány sem tud mit kezdeni - hisz azokat ki kell fizetni. Az első negyedben zömmel a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. viszontgaranciáira mentek a kifizetések.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!