A németországi és az ausztriai munkavállalás a legvonzóbb

A felnőtt lakosság 7-8 százaléka menne hosszabb-rövidebb időre külföldre dolgozni. A kilencvenes évekhez képest ez az arány magasabb, de elmarad a 2000-es években tapasztaltakéhoz képest. A célország továbbra is elsősorban Németország és Nagy-Britannia, valamint Ausztria és Írország - derül ki a Tárki Zrt. idén januárjban készült reprezentatív kutatásának eredményeiből.

A magyar lakosság migrációs potenciálja a kilencvenes évekhez képest a 2000-es évek elejére kismértékben megnőtt. Azóta a rövid távú munkavállalás szándéka jobban, a hosszú távú kevésbé ingadozik, a kivándorlást tervezők aránya stabil. A felmérés alapján jelenleg a felnőtt lakosság hét százaléka tervezi, hogy néhány hétre vagy hónapra, nyolc százaléka, hogy pár évre külföldre menne dolgozni, míg öt százalékuk kivándorolna. A halmozott migrációs potenciál 2008-hoz képest (akkor 16 százalék volt) kismértékben csökkent (13 százalék).

A migráció iránya ma is a 2004 után megváltozott mentális térképet tükrözi - vagyis maradt a hagyományos német-osztrák dominancia, de a uniós csatlakozás szabályozási hatása (az Egyesült Királyság felerősödése) is megmaradt, illetve felerősödött - mondja Sik Endre vezető kutató.

A munkavállalási szándékban 2008-hoz képest annyi a változás, hogy a rövid távú munkavállalást tervezők számára Ausztria újra felértékelődött, Nagy-Britannia fénye kissé megkopott, és Írország esetében a hosszú távú munkavállalást tervezők aránya emelkedett. A kivándorlást tervezők körében a német-osztrák célterület vonzása visszaesett, az Egyesült Államoké emelkedett.