További Magyar cikkek
Hétfőn megint vágott a kamaton a jegybank, ezúttal is 0,25 százalékot, vagyis az irányadó kamat 5,25 százalékos. A monetáris tanács tavaly július óta minden hónapban lejjebb vitte a kamatot, mely soha nem volt olyan kicsi, mint most.
A választások második fordulója utáni első sajtótájékoztatón Orbán Viktor leendő miniszterelnök nekiment a jegybank elnökének, Simor Andrásnak. Azt mondta, hogy "büszkék szeretnénk lenni arra az intézményre és a vezetőire is, nem az offshore-lovagok helye az". Simor András azonban kijelentette, hogy megbízatása végéig maradna a jegybank élén.
Tovább csökkent a foglalkoztatottság, és emelkedett a munkanélküliség. A munkanélküliségi ráta 11,8 százalékra ugrott, a rendszerváltozást követő sokk óta nem járt még ilyen magasan a mutató.
Mától drágább a négynapos matrica. A nyári turisztikai időszak kezdetével, május elsejétől a négynapos autópálya-matricák ára 1170 forintról 1530 forintra emelkedik, a magasabb árak 2010. szeptember 30-ig maradnak érvényben, utána ismét a csökkentett díjakat kell fizetni az e-matricákért.
Csütörtökön a Ryanair bejelentette, hogy 2010. október 31. után kivonul Budapestről, miután a repülőtér menedzsmentje elutasította, hogy jelentősen csökkentse a repülőtéri költségeket.
Persze egész héten megint a görögök voltak a középpontban. Agresszív mértékben, egyszerre több fokozattal a befektetői kategória alá, vagyis spekulatív - piaci zsargonban "bóvli" - szintre rontotta kedden az euróövezeti tag Görögország adósbesorolásait a Standard & Poor's.
A BUX és a vezetõ részvények árfolyamának változása | ||
---|---|---|
15. heti záró | 16. heti záró | |
BUX | 24469 | 24764 |
OTP | 7050 | 7180 |
Mol | 19895 | 20550 |
Richter | 43200 | 42990 |
Magyar Telekom | 800 | 720 |
Szerdán zuhanórepülésbe kezdett a görög tőzsde, az állampapír-piac felrobbant, Görögország világ legkockázatosabb országává vált, mert a CDS-felár 910 bázispont fölé ugrott (az addigi első Venezuela volt 840 bázisponttal). A görög hatóságok még délelőtt betiltották az ottani tőzsdén a shortolást. Közben az európai és nemzetközi intézmények vezetői nyugtatgatták a befektetőket. Az EU soros elnöke Tokióban jelentette be, hogy május 10-e környékén euróövezeti válságcsúcsot hívnak össze. Csütörtökön bejelentették, hogy az Európai Unió és a Nemzetközi Valutalap három évre szóló programot tervez Görögország megsegítésére. A görög kormány is megszorító intézkedéseket és közigazgatási reformot ígért.
A hét elején aztán Portugália csődjével is kezdtek riogatni. A portugál államcsőd elleni biztosítás díja (CDS-felár) újabb csúcsra emelkedett, a hétfői kereskedésben a 318 bázispontos, vagyis 3,18 százalékos szinten is járt, pénteken még 280 bázispont körül állt a mutató. A híreknek negatív hatása volt a európai és amerikai tőzsdékre, az euró is gyengült. A forint is erősen esésnek indult, a tőzsde is megreccsent.