A Fidesznek meggyűlik a baja az EU-val

Fideszes politikusok elmúlt hetekbeli megnyilatkozásai alapján magától értetődőnek tűnhet az utca embere számára, hogy jön az új kormány, szépen leül a tárgyalóasztalhoz a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság képviselőivel, és sikerül egy saját szája íze szerinti megállapodást pikk-pakk nyélbe ütnie. Akár úgy, hogy a már futó szerződést formálják át kedvezőbb feltételekkel, akár úgy, hogy újat hoznak tető alá. Valójában azonban várhatóan igen nehéz dolga lesz a Fidesz-kormánynak.

Az IMF-fel lehet beszélni

Az IMF ésszel áll hozzá a dolgokhoz, velük viszonylag egyszerű lesz dűlőre jutni, mondták egyöntetűen névtelenséget kérő forrásaink. A Valutaalapnak az a fontos, hogy Magyarország adósságának finanszírozása hosszú távon is megoldható legyen a piacról. Ezért aztán tárgyalóik vélhetően különösebb kekeckedés nélkül belemennek egy olyan üzletbe az új kabinettel, hogy értelmes, a gazdasági növekedést felgyorsító, így az államadósság kezelését megkönnyítő programokért, ha úgy tetszik, reformokért cserébe megengedik, hogy nagyobb legyen az idei és talán a jövő évi költségvetési hiány is a jelenleg hatályos szerződésben megköveteltnél, mondta egyik, a nemzetközi szervezetek gondolkodásmódját jól ismerő forrásunk.

Idén a hivatalos hiánycél a GDP 3,8 százaléka, az alapfolyamatokból 4-4,5 százalék közötti hiány jön ki, de a piac arra számít, néhány konszolidációs lépéssel – állami vállalatok, önkormányzatok, kórházak elmúlt években felhalmozódott adósságai egy részének átvállalása – 5,5 százalék körüli szintre tornázhatja fel a deficitet a kormány az IMF beleegyezésével.

Ez a jelentős túllövés azonban merőben más, mint a 2006 előtti időkben. Korábban az ellenőrizetlen pénzszórás miatt léptük túl, rendre és sokkal, a vállalt deficithatárokat. Az idei egyenleg egyszeri tételek, adósságkonszolidáció miatt lehet lényegesen rosszabb a még érvényes tervnél. Ráadásul ezek az egyszeri egyenlegrontó tételek – definíció szerint – már nem terhelik a 2011-es büdzsét.

És a befektetők sem buták

A piac, a befektetők nagyjából ugyanonnan nézik a kérdés, mint az IMF, vagyis nekik, a hitelezőknek az a fontos, hogy Magyarország rövid és hosszú távon is képes legyen törleszteni adósságait, ezért ők is megengedőbbek. Amúgy is van egy – igaz törékeny, óvatos – bizakodás hazánkkal szemben a parlamenti választások eredménye, a kétharmados parlamenti többséggel a háta mögött felálló új kormány miatt, mondja az egyik elemző.

Az EU szakmailag sokkal gyengébb

Az Európai Unió, pontosabban az azt képviselő Európai Bizottság azonban nagyon kemény dió lesz, több okból is. Az IMF-nek felkészült, sok szakemberből álló stábja van, az Európai Bizottságnak nincsen elemzői kapacitása, kevés közgazdászra hárul egy-egy ország államháztartási helyzetének, államadósság-pályájának, pénzügyi rendszerének, makrogazdasági mutatóinak figyelése, elemzése. Ráadásul ezeknek a szakértőknek a kvalitásai is elmaradnak az IMF-stábban ülőkétől, világít rá az egyik prózai okra forrásunk.

Mivel Brüsszel nem tud alapos és kikezdhetetlen elemzéseket készíteni, lényegében csak egyetlen mutatószámra, az államháztartási deficitre figyel, más nem is nagyon érdekli. Így aztán általában sem lenne egyszerű lenyomni az EU torkán, hogy idén messze nem akarjuk teljesíteni az EU-hitelért cserébe tett vállalásunkat.

Engedményt több évre

De nem is csak a 2010-es deficitnél akar engedékenységet kialkudni az új kormány, a következő évek hiánypályáját is feljebb kívánja tolni. Erre utal többek között a lapunknak nemrég interjút adó Heim Péternek, a Fidesz mögött álló gazdasági agytröszt egyik tagjának véleménye: szerinte 2013-ra lehet 3 százalék alá vinni a deficitet, de kis erőfeszítéssel 2012-re is be lehet csúszni a kritikus határ alá.

A még hivatalban levő kormány és a jegybank Magyarországot képviselve az IMF-fel és EU-val folytatott tárgyalásokon, a kabinet pedig még a konvergenciaprogramban is azt vállalta, hogy 2011-ben a bűvös maastrichti 3 százalék alá visszük a költségvetési mínuszt, hogy kikerüljünk az uniós túlzottdeficit-eljárás alól. Uniós csatlakozásunk, 2004. májusa óta a túlzottdeficit-eljárás alatt vagyunk, mivel a deficit minden évben túlszárnyalta a maastrichti kritériumot.

Az Európai Bizottság csak akkor tekinthet el a konvergenciaprogramban lefektetett hiánypálya tartásának megkövetelésétől, ha külső körülmények teszik lehetetlenné annak betartását. Vagyis jogi lehetőség nincs arra, hogy Brüsszel elfogadja a hiánycsökkentési pálya felpuhítását, ha annak igénye csupán a kormány saját akaratából állna elő, jelezte egy az uniós ügyekben jártas forrásunk.

Az EU is kutyaszorítóban van

Nincs könnyű helyzetben az EU sem. Ha egyébként le is lehetne tárgyalni velük valahogyan, hogy egy-két évvel később szoríthassuk a költségvetési hiányt 3 százalék alá, arra hivatkozva, hogy a külső gazdasági körülmények a vártnál rosszabbak, lassabban állnak talpra exportpiacaink, akkor azzal precedenst teremthet a magyar eset. Így sorra jöhetnek majd a fiskális gondokkal küzdő uniós országok azzal, hogy ha a magyaroknak lehet, akkor nekik is lehessen a kényelmesebb utat választani, folytatja másik informátorunk.

Ráadásul az uniós, különösen az eurózóna-tagországok között nagy a felháborodás a tékozló görögök miatt, akiket 100-120 milliárd euróval kell kimenteni. Az uniós országok kínosan ügyelnek arra, hogy a fiskális fegyelmezetlenséget jobban büntessék, és demonstrálják, hogy a jövőben nem tolerálják a nyakló nélküli költekezést.

Emiatt Brüsszelben elindult a gondolkodás abba az irányba, hogy végre be is kellene vetni azt az eddig csak elméleti lehetőségként felmerült fenyegető eszközt, hogy uniós forrásokat vonjanak meg az stabilitási és növekedési paktumot háromszor megszegő országoktól. Tehát azoktól, akik hiába vállalták konvergenciaprogramjukban a deficit maastrichti szint alá faragását meghatározott pályán, a harmadik ilyen programjukat is felrúgják. Bár döntés még nincs, de még idén megszülethet. Mi mindenesetre hendikeppel indulunk, a 2004-es és a 2006-os konvergenciaprogramunk is borult, vagyis több dobásunk elvileg nem lesz.

Nem lesz könnyű, de van rá esély

Az Európai Bizottsággal való alkudozás mindezeket szem előtt tartva mégsem esélytelen, mondják forrásaink. Egyikük, egy elemző arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarország az elmúlt években „jó tanuló” lett, a vállaltnál is jobban faragtuk le az államháztartási deficitet 2007-ben és 2008-ban.

Ráadásul tavaly lényegében mi voltunk az egyetlen uniós ország, amelyik a 2009-es, igaz, év elején kissé felemelt, de uniós összevetésben még így is kétségtelenül a legalacsonyabbak közé tartozó hiánycélját hozni tudta. Nem is lehet egy lapon említeni a mi idei hiánytúllépésünket a görögökével, fűzi hozzá a közgazdász, hiszen mi nem a pénzszórás miatt sérthetjük meg a deficitcélt, hanem egyszeri tényezők miatt.

Azt a szempontot sem szabad elfeledni, hogy Európában egyedül a leendő Fidesz-kormány tud kétharmados parlamenti támogatást felmutatni, és Orbán Viktornak jó kapcsolatai vannak Európában, húzza alá a politikai tényező fontosságát egyik forrásunk.

Nem akut a helyzet

A tárgyalásokkal mindenesetre nem kell sietnünk, vélik egybehangzóan forrásaink. A jelenlegi hitelszerződés október elejéig tart, addig le lehet hívni a pénzt az IMF-től és az EU-tól, ha szükség van rá. Ez a summa pedig durván ötmilliárd euróra rúg, részben azért, mert a jelenlegi kormány az elmúlt két alkalommal bár megtehette volna, de nem vette igénybe a megnyílt negyedéves részletet, és megállapodott az IMF-fel és az EU-val, hogy később is le lehessen hívni a hitelt. Ősszel ráadásul már nem „mozgó céltáblára kell lőnie” a kormánynak, addigra a görög ügyben is sok minden történik, a fiskális fegyelmezetlenség szankciói körül is oszolni fog a homály.

Nem új mentőcsomagra van szükség, az nem is venné ki jól optikailag magát, hiszen miért kérne még pénzt egy kormány, ha saját lábára akar állni, ha azt hangoztatja magáról, hogy meg akarja erősíteni a gazdaságát és rendbe akarja hozni az állampénzügyeket, mondja az elemző. A meglevő szerződés módosításáról folyhat majd az egyezkedés, vagy a törlesztés későbbi megkezdését, vagy alacsonyabb hitelkamatot akar kialkudni az új kabinet, valószínűsíti a közgazdász.