A pánikkal véget ér a tőzsdék zuhanása?

Bár a reggeli eladói nyomásból vissza tudtak kapaszkodni a főbb nyugat-európai részvényindexek, még a kockázatkerülés jellemzi a részvénypiacokat. Pénteken a kereskedés első órájában ötszáz pontot esett a BUX, és zuhant a vezető részvények árfolyama is. Számos kis papír kereskedését a nyitás után felfüggesztették.

Az euró forintárfolyama a kora reggeli órákban megközelítette a 284-es, tavaly június óta nem látott szintet. Az olasz parlament és a német felsőház időközben megszavazta a görög mentőcsomagot. A tegnapi, amerikai pánikot követően aránylag nyugodtnak tűnnek a piacok, de nagy a törékenység, percek leforgása alatt is sokat változhat mindez.

Túl a görögökön

Bebesy Dániel szerint nagyon nehéz lenne bármit is jósolni, a jelenlegi helyzetben bármilyen irányt vehet a tőzsde. A Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere szerint az utóbbi időben olyan fejlett, nyugat-európai államok kapcsán kérdőjeleződött meg a fizetőképesség, amelyekről korábban fel sem merült. A görög félelmek továbbterjedtek, egyelőre az eurózóna perifériáját, Spanyolországot és Portugáliát kezdte büntetni a piac, de nagy adósságállományuk miatt előkerülhet Anglia, vagy akár az Egyesült Államok is, nehéz megjósolni a kimenetelt.

Spanyolország esetében azonban látni lehet, hogy ezek a problémák jóval túlmutatnak a görög eseményeken, hisz náluk nem egyszerűen felelőtlen fiskális politikáról, számviteli csalásról vagy fenntarthatalan jóléti rendszerekről van szó, hanem az eurózóna strukturális problémáiról. Bebesy szerint a válság nyilvánvalóvá tette, hogy ennyire eltérő fejlettségű és gazdasági szerkezetű, heterogán országokat nem lehet ugyanazzal a kamatszinttel szabályozni (márpedig a közös pénz, az euró, közös kamatszintet is jelent).

Barcza György szerint jól látszik, a görög helyzetet a piac magától már nem tudja megoldani. A gazdaság kibillent az egyensúlyából, és nem áll vissza magától. Jó esély van viszont arra, hogy megmenti a görögöket a mentőcsomag. A K&H vezető elemzője szerint a görög államadósság, a mentőcsomag és a tervezett megszorítások mértéke arányaiban nagyon hasonlít a magyarhoz, az eredmény is hasonló lehet, bár a statisztikákat rendszeresen meghamisító kormány hitelének visszaállítása nem lesz könnyű.

Nem mindenhol könnyű megszorítani

Bebesy Dániel ennél szkeptikusabb, szerinte Kelet-Európában történelmi okokból egyszerűbb levezényelni a megszorításokat, elfogadóbbak az emberek, mint a mediterrán térségben. A Görögországban most is zajló tömeges utcai demonstrációk jól mutatják, hogy a kényszer szülte intézkedéstervezetet a társadalom nem támogatja. Ezzel szemben Romániában, ha nagy elfogadottságot nem is élvez, a társadalom jobban elfogadhatja a megszorítócsomagot (amit az kényszerített ki, hogy az IMF nem járult hozzá az erre az évre tervezett 5,9 százalékos deficit növeléséhez). Ez a nyugdíjakat tizenöt, a közalkalmazotti fizetéseket és a minimálbért a göröghöz hasonlóan huszonöt százalékkal csökkenti június elsején.

Bizalmatlan a piac

Barcza elmondta, hogy a jelenlegi pánik a piac bizalmatlanságát jelzi, ami a mentőcsomag hírére sem enyhült. A Dow tegnapi történelmi esése és a gyengülő forint is mutatja, hogy a mediterrán válság globálissá vált, mértéke azonban egyelőre kérdéses. Az elemző úgy véli, a csütörtöki és péntek reggeli tőzsdei pánik a végét is jelentheti a negatív trendnek, hogy jön-e ezután fordulat, azt azonban egyelőre nem lehet tudni. „Még nem ismerjük a program részleteit, de akár már a délutáni német döntés is okozhat megnyugvást a piacokon.” Az elemző szerint a mai G7-közlemény sikere is döntő lehet.

Nem vár jelentős hangulatváltozást Gárgyán Eszter, a Citibank elemzője a Bundestag döntésének nyomán. Szerinte a piac sem a vállalt megszorításokban, sem a tervezett csomag hosszú távú hatásában nem bízik igazán.

Megszorítások következnek

A tegnap elfogadott görög megszorítócsomagban a kormány többek között arra tett ígéretet, hogy 2014-re a tavalyi 13,6 százalékról három százalék körüli szintre csökkenti majd a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított államháztartási hiányt. Ehhez az áfa mértékét a jelenlegi 21 százalékról 23 százalékra emelik, további tíz százalékkal növelik a benzin, a szeszes italok és a cigaretta jövedéki adóját, a vállalati nyereségekre rendkívüli adót vetnek ki, és növelik a luxusadót is. Befagyasztják a nyugdíjakat és a fizetéseket az állami szektorban, és nem lesz 13. és 14. havi juttatás.

Bebesy Dániel a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere felhívta ugyanakkor a figyelmet arra is, hogy a jelenlegi körülmények között, amikor az országok többsége alacsony államháztartási hiánnyal igyekszik jó színben feltűnni a piac előtt, nem túl szerencsések az új magyar kormány nyilatkozatai, amelyekben hétszázalékos hiányról beszélnek. „Úgy tűnik, mintha totálisan szembennénk a globális elvárásokkal.”