Diána
10 °C
17 °C
Index - In English In English Eng

Egyre durvább az önkormányzatok adóssága

2010.05.13. 16:45
Az önkormányzati szektor kötelezettségállománya 2010 végétől jelentősen meg fog nőni, mivel a kötvénykibocsátási hullám 2007-2008-ban volt, és átlagosan 3,8 év türelmi idő után időszerű a helyhatóságok által kibocsátott kötvények kamatterheinek törlesztése - mondta Bunna Gyula, a PricewaterhouseCoopers pénzügyi tanácsadó igazgatója.

Nincsenek könnyű helyzetben a forráshiányos hazai önkormányzatok, amelyeknek a jövőben várhatóan egyre nagyobb nehézséget fog okozni pénzügyi kötelezettségeik teljesítése – áll a PricewaterhouseCoopers legújabb, az önkormányzati szektor pénzügyi helyzetét vizsgáló elemzésében. Az önkormányzati szektor eladósodásának ténye megkérdőjelezhetetlen, ám az egyes önkormányzatok eladósodottsági szintje jelentősen különbözik egymástól.

Bunna Gyula szerint az idei év végén 30 milliárd forint plusz terhet jelent a helyhatóságok számára a törlesztés, míg a 2011-2013-as időszakban 50-60 milliárd forinttal lehet számolni évente. Az idén a teljes önkormányzati kötvényállomány 6-7 százalékánál lesz időszerű a törlesztés, ami jövőre várhatóan 29 százalékra ugrik.

Az eladósodásához összetett okok vezettek, amelyek közül a legjelentősebb, hogy a kormányzat – az államháztartási hiány csökkentésének kényszere miatt – több közszolgáltatási feladatot is az önkormányzatok hatáskörébe delegált, az ehhez szükséges addicionális források biztosítása nélkül. A normatív állami támogatások nominális összege 2005 óta folyamatosan csökken.

Az Európai Uniós pályázatok önrészeinek biztosítása, az állam által az önkormányzatokra rótt többletfeladatok finanszírozása, illetve a különböző társadalmi igények kielégítése mind-mind a kötvénykibocsátás, azaz az eladósodás felé lökték a helyhatóságokat – hangsúlyozta Bunna Gyula, a PricewaterhouseCoopers igazgatója.

A törvényi szabályozás lehetővé tette a nagy volumenű kötvénykibocsátást az önkormányzatok számára, azonban mindez központi felügyeleti szerv közreműködése nélkül történt. Nem működött egységes nyilvántartási rendszer sem, amely átláthatóvá tette volna a kibocsátásokat. Ennek következtében két év alatt közel húszszorosára emelkedett a kötvényállomány. A kibocsátott kötvények 88 százaléka deviza alapú, amely további kockázatot jelent. Az új forráspolitikának köszönhetően az önkormányzatok hosszútávon adósodtak el, a kötött kamat- és tőketörlesztések pedig négy év alatt megváltoztatták az önkormányzati kiadások szerkezetét.

A felmérés adatai szerint a teljes önkormányzati kötvényállomány 2009 végén mintegy 500 milliárd forint volt, amelynek 90-95 százaléka a magyar bankok mérlegében jelenik meg. Emellett további, több mint 500 milliárd forintot tesz ki az önkormányzatok hitelállománya. Ezzel szemben a helyhatóságok vagyonmérlege 2009 végén 440 milliárd forint volt, a PwC becslései szerint a következő években a pénzügyi műveletek kiadás/bevételi oldalán mutatkozó hiány 250-300 milliárd forint körül alakul.

A kötvények 92 százalékát 2007-ben és 2008-ban bocsátották ki, a teljes állomány körülbelül 280-300 településre koncentrálódik. Az igazgató arra is rámutatott, hogy az önkormányzatok normatív állami hozzájárulása évről évre csökken; a legutóbbi adatok szerint 2007-ben 511 milliárd forint volt a támogatás mértéke, míg ez 2008-ban 338 milliárd forintra apadt. Az idei évi költségvetés további elvonásokkal sújtotta a szektort. A tanulmány szerint a mintegy 3200 magyarországi önkormányzatból 1800-2000 veszi igénybe az önhibáján kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok támogatását. A társaság az adatokból azt a következtetést vonta le, hogy az önkormányzati bedőlések veszélye nem hirtelen és nem egyszerre következne be, ám arra figyelmeztet, hogy a fizetésképtelenségi eljárások nemcsak tíz- vagy százmilliós hátralékok esetén, hanem már jóval kisebb kintlévőségek mellett is indulhatnak.