A piaci elemzők 70-80 százalék esélyt adnak annak, hogy az új kormány még az idén hozzányúl a cigaretta jövedéki adójához, amire abból következtetnek, hogy a Fidesz-KDNP a fogyasztást terhelő adókat kívánja növelni. Holott idén még nem kellene hozzányúlni a cigaretta adójához, tekintettel arra, hogy jelenleg a piacon kapható termékek adótartalma megfelel az uniós követelményeknek, vagyis az ezerszálanként számolt 64 eurós, illetve a dobozonkénti fogyasztási ár 57 százalékos adószintjének.
Még úgy is, hogy ma már a vám- és pénzügyőrség, az ellenőrző hatóság nem a korábban megszokott MPPC, vagyis közkedvelt márkák átlagárát veszi alapul a számításhoz, hanem a 2011-től hatályos uniós WAP-ot, vagyis a piacon forgalmazott összes termék súlyozott átlagárát. (Ennél a rendszernél minél olcsóbb termékek fogynak a piacon, annál kisebb a súlyozott átlagár, míg az előzőnél csak a legnagyobb piaci részarányú márkák átlagára számított.
Míg korábban Magyarországon a középkategória volt a meghatározó, az utóbbi évek adóemelései miatt a fogyasztók a szuperolcsó kategória felé váltottak, amelyen nem volt olyan nagy az adóterhelés, mindez torzította a jövedékiadó-számítási módszereket, illetve -bevételeket.) Jövő január elsejével nem csak a piaci benchmark változik, hanem többek mellett Magyarországnak is meg kell kezdenie a felzárkózást az új uniós jövedékiadó-szinthez, ami a hagyományos cigaretta esetében ezer szálra vetítve 90 euró lesz, míg százalékos arányban 57 helyett 60 lesz a dobozonkénti fogyasztási árra vetítve.
Magyarország 2018-ig kapott haladékot. Ha ezt az ország szeretné kihasználni, úgy évenként nagyjából 6 százalékos adónövekményt kell végrehajtani, ami hozzávetőleg 20 forintonként (a végén ennél nagyobb arányban) dobja meg az árat. Ez azt jelenti, hogy a derogációs időszak végére a mai alsó középkategóriás termékek ára 800 forint körül lesz, míg a prémium szegmens ára alulról közelíti az ezer forintot - kérdés persze, hogyan alakul majd az euró-forint árfolyam, ami jelentős hatást gyakorolhat a termék árára.
Ma a piacon kapható drágább márkák árszintje nyomott, nem mindegyikben érvényesült maradéktalanul a legutóbbi áremelkedés, így a gyártókon és az ellenőrző hatóságon kívül álló aligha képes pontosan számolni a termék 2018-as végösszegét. Ráadásul tavaly az áfa- és adóemelkedés miatt jelentős mennyiségű adójegyet raktároztak be a gyártók (a nagy szerint a kicsik, a kicsik szerint a nagyok), ami miatt az első negyedéves forgalomból képtelenség következtetni, hogy tovább tartott-e a szuperolcsó kategória előretörése, vagy magához térni látszik a középkategória. Az elemzők szerint az új kormánynak, hogy képes legyen pontosan számolni a dohánytermékekből származó jövedékiadó-bevételt, hozzá kell nyúlnia a jelenlegi adójegy-vásárlási szabályokhoz. Minimálisra kell szűkíteni a gyártók bespejzolási lehetőségét.
Jövőre meg kell kezdeni a vágott - sodró és egyéb - dohány adófelzárkóztatását. Ebben az esetben a termék jelenlegi, kilogrammonként számolt 30 eurós adóját 2020-ig 60 euróra kell felzárkóztatni. Ám még ezzel a változással is olcsóbb marad a sodródohány, mint a cigaretta, ami a termék felfutását hozhatja a piacon. A kispénzű fogyasztói csoportok esetében már így is vezető szerepet tölt be a termék.