Gedeon, Johanna
2 °C
17 °C
Index - In English In English Eng

Mire cseréljük be sem vezetett eurónkat?

2010.05.28. 09:00

Ha a Medgyessy-kormány 2002-es tervei bejönnek, már legalább harmadik éve eurót használunk. Most azonban még csak készülünk arra, hogy négy-öt év múlva eurónk legyen. Feltéve, hogy akkor lesz még euró: míg az elmúlt hónapokban csak elemzők beszéltek arról, hogy széteshet az egységes eurózóna, a múlt héten már a német kancellár is azt mondta, veszélyben az euró. Mit vezessünk be 2014-ben, ha akkor már nem lesz euró?

A szavazásnak vége

Veszélyben az euró – kongatták meg a vészharangot az elmúlt hónapokban piaci szereplők, politikusok, elemzők. Soros Györgytől Angela Merkelig hosszan sorolhatnánk azok neveit, akik szerint a görög állam adósságválságából kialakult krízis európai méretűvé dagadhat, szétfeszítheti az uniót, de legalábbis a jelenleg 16, jövő januártól az észtek belépésével tizenhét tagú eurózónát.

A görög válságot a dolgok jelenlegi állása szerint egy olyan gigantikus mentőcsomaggal lehet kezelni, amibe a pénz nagyobb részét az eurózóna jelenlegi tagjai dobják össze. Ez viszont komoly megterhelést jelent ezeknek az államoknak. Részben azért, mert a költségvetésükhöz képest túl nagy terhet ró rájuk a görögmentés – ilyenek például a szlovákok –, részben pedig azért, mert már enélkül is igencsak eladósodtak. Nem csoda tehát, hogy egyfelől Európa-szerte sorra jelentik be a megszorításokat, másfelől pedig a piacok igencsak bizalmatlanok lettek az euróval és az eurózónával szemben.

Közben mi 2002 óta folyamatosan négy-öt évnyire vagyunk az euró bevezetésétől, vagyis most éppen 2014 körülre saccoljuk az átállást, Csakhogy meglehet, hogy addigra, mire teljesítjük az uniós pénz átvételéhez szükséges úgynevezett maastrichti feltételeket – amiket az eurózóna-államok többsége sem teljesít –, már nem lesz mit bevezetnünk. Legyünk előrelátók, mondjuk meg most, hogy mire cseréljük a forintunkat, ha megszűnik az euróövezet.

Amerikai dollár

dollar

A nemzetközi piacokról érkező hírek szerint az euró azért is gyengül a dollárral szemben - vagyis a dollár azért is erősödik az euróval szemben -, mert a befektetők a bizonytalan környezetben egy biztos pénzhez igyekeznek menekülni. Nos, ha a befektetőknek elég jó a dollár, miért ne lenne jó nekünk is? A dollár mellett szól, hogy most éppen erősödik, hogy a befektetők szerint így most is lehet rajta nyerészkedni. Ráadásul a pénzünket, ha dollárra állnánk át, biztosan elfogadnák a világ összes államában. Hátránya ugyanakkor, hogy az Egyesült Államokban verik és nyomják, vagyis jelentős költsége lenne az ideszállításnak.

 

3,01

Csak azért is eurót!

euro

Ha az eurózóna oszlásnak indul, néhányan kilépnek, attól még a montenegróiak, koszovóiak, andorraiak vígan használhatják az eurójukat. Feltehetően a klasszikus balkáni vicc sem változik meg: mit csinál egy szerb/bosnyák/montenegrói, ha elfogy a pénze? Hát bevált száz eurót. Szóval eurónk lehet eurózóna nélkül is, ráadásul hatalmas mennyiségű legyártott pénzt szerezhetünk be olcsón. Ráadásul lehetne birodalmi pénzünk – a német euróérméken a birodalmi sas feszít –, megkapnánk a szlovákok kettős keresztjét, és szerencsés esetben az EKB értékes frankfurti székházát is.

3,12

Görög drachma

drachma

Első látásra megdöbbentő lehet, hogy épp a legnagyobb bajban lévő ország pénzét vezessük be, de lássuk be, ez valójában egy igen frappáns megoldás. Legalábbis ha hiszünk abban a tőzsdei stratégiában, hogy egy részvényt nagy esések után kell venni, mert eljön az a (mély)pont, amikor erősödni kezd. Nos, ha az eurónak vége, és jönnek vissza a nemzeti valuták, akkor a drachma valószínűleg ezen a mélyponton kezdi újra az életét. Ha szerencsénk van, akkor innen már felfelé indul, ha nincs, akkor az exportőrök szobrot állítanak annak, aki most ötössel szavaz.

1,62

Horvát kuna

kuna

Évente több százezren használjuk Dubrovnyiktól Rijekáig, májustól októberig – hajókirándulásokra induló tehetősebb vagy szerencsésebb honfitársaink akár az év második, hidegebb felében is –, sokan kívülről tudják az adriai árakat és árfolyamokat évekre visszamenőleg. Miért is ne lehetne kunánk? Előnye, hogy elég sokan ismerjük az új pénzünk bankjegyeit és érméit, hátránya, hogy finoman szólva sem túl elterjedt, így a pénzváltással kapcsolatos fáradtságokat és költségeket nem csökkentené jelentősen.

1,78

Hozzuk vissza a pengőt!

pengo

Világrekordot már hozott nekünk: noha 1927-ben a gazdasági stabilizáció eszköze volt, nem egészen húsz évvel később, 1946-ban akkora inflációt értünk el vele, amekkorát sem előtte, sem azóta nem látott a világ. Pedig a kilencvenes évek elején Jugoszlávia, a 2000-esek elején Zimbabwe próbálkozott szorgosan. Ha esztétikai szempontból nézzük a dolgot, örülhetünk annak, hogy szép pénzünk lesz, ráadásul a címletek nem lesznek teljesen ismeretlenek. És ha pesszimisták vagyunk, azt is mondhatjuk, hogy legalább lesznek kész bankjegyeink akkorra is, ha esetleg, khm, nem teljes mértékben teljesülnek a jegybank antiinflációs céljai.

3,12

Kínai jüan

juan

Ezt talán magyarázni sem kell. Ma már az ország kábé minden második üzlete kínai bolt, minden második étterme kínai étterem, és aligha van magyar, aki kínai termékek nélkül élni tud. A jüan a világ egyik legnagyobb, de politikai berendezkedése miatt még sok szempontból elszigetelt országának a pénze. Kínával igen intenzív a külkereskedelmünk (főleg a behozatal). Előnye, hogy a dolgok jelenlegi állása szerint nem kiszámíthatatlan gazdasági folyamatoktól, hanem a pekingi döntéshozók akaratától függne a pénzünk árfolyama. Igaz, a szabad piac hívei ezt inkább hátránynak tartják, őket viszont azzal lehet vigasztalni, hogy ez - mármint a politika beavatkozása az árfolyam alakulásába - nálunk sem teljesen szokatlan jelenség.

2,61

Maradjon a forint

forint

 

Megszoktuk hatvan év alatt, nem kell költeni a változtatásra, senkinek nem kell új érméket és bankjegyeket megszoknia - az előnyök maguktól értetődők. A hátrányai szintén: inflálódik, költenünk kell az elkészítésére, bárhová utazunk – talán Erdélyt leszámítva – váltanunk kell helyi pénzt, árfolyamát a legkisebb befektetői elbizonytalanodás is csúnyán megtépázza. Ha mindezek ellenére megtartaná a forintot akkor is, amikor már a deficitünk, az államadósságunk, a kamatszintünk és az egyre fokozódó nemzetközi helyzet is lehetővé tenné a lecserélését, ne habozzon ötöst nyomni.

3,72

Német márka

marka

Az euró bevezetése előtt világszerte ez volt a pénz, leszámítva a dollárt. Nálunk viszont egyértelmű volt a német márka elsőbbsége, a Balatontól a Halászbástyán át a Hortobágyig (és nemcsak nálunk: Boszniában például azért bosnyák márka van, mert a függetlenné válás után a német márkát kezdték el használni, aztán a német ment, a márka maradt). A magyar gazdaság legjelentősebb külpiaca egyébként Németország, gazdasági racionalitása tehát bőven lenne, hogy árfolyamkockázat nélkül kereskedhessünk velük. Ráadásul ha az eurónak vége, ismét a német valuta lesz a pénz, tehát akik már az iskolában is mindig a legnépszerűbb gyerekkel barátkoztak, bátran válasszák az ötöst.

3,45

Osztrák schilling

schilling

Csoki, videómagnó, Gorenje hűtő – Bécs és a Mariahilferstrasse jelentette a nyolcvanas években a nyugatot, a szabadságot, a demokráciát, a változást, ezekért még az ország keleti végeiről is tömött Ikarusok indultak útnak. Aki visszaidézné a rendszerváltás környéki évek derűs hangulatát, netán Ausztriában dolgozik, vagy megörökölt egy párnacihányi schillinget egy takarékos nagymama hagyatékából, szavazzon bátran ötössel.

2,32

Svájci frank

frank

Naná, hogy a svájci frankot – indíthatja az egerét gondolkodás nélkül az ötös felé örömében nagyjából egymillió frankhiteles, akinek idegeit és pénztárcáját 140 és 205 forint közötti árfolyamok tépázták meg az elmúlt években. A frankbevezetés azért is jó ötletnek tűnik, mert nemcsak a devizahitelesek problémáinak egy részét oldaná meg, hanem stabil, értékálló pénzzel lepné meg az ehhez nemigen szokott magyart. Persze a bevezetés módjára nagyon oda kellene figyelni: a jelenlegi árfolyamon ugyanis 30-40 százalékkal gyengébb a forint az egykori rekordjánál, ami a külkereskedőknek jól jönne ugyan, a már említett devizahiteleseket azonban végképp elintézné. Erre is van azonban receptünk, mintha Veres János vagy Matolcsy György fiókjából vettük volna elő, olyan trükkös és szakmailag annyira megalapozott: a váltásról szóló döntés bejelentése előtt legalább 12 százalékra kell emelni az alapkamatot, ettől a forint úgy megerősödik, mint Fico a mi állampolgárság-törvényünktől, majd jöhet a 140-150 forint környékén rögzített frankunk.

3,78