A Költségvetési Tanács átírná az államháztartási törvényt

A pénzügyminisztériummal folytatott szakértői szintű konzultációk eredményeit is felhasználva a Költségvetési Tanács javaslatot tesz az Országgyűlésnek az államháztartási törvény módosítására annak érdekében, hogy a külső tételek jegyzéke és meghatározása még a költségvetési tervezés előtt egyértelművé váljék – áll a szervezet közleményében. Ugyancsak javasolja a Tanács az államháztartási törvény kiegészítését azzal az előírással, hogy a költségvetési törvényjavaslatot a kormány a benyújtás pillanatában hatályos törvényeknek megfelelő formában és tartalommal legyen köteles benyújtani.

Leegyszerűsítve, külső tételnek azok a költségvetési bevételi és kiadási tételek minősülnek, amelyekre az adott évi költségvetési törvény parlamenti vitája, tárgyalása során gyakorlatilag már nincs semmiféle ráhatása a kormánynak, parlamentnek, mert azokat a parlamenti vita idején hatályban levő törvények és a demográfiai, makrogazdasági folyamatok egyértelműen meghatározzák. Ilyen például az áfabevétel, mert az adómértékeket nem a költségvetési törvényben állapítják meg, azok adottságnak minősülnek, és adottság az is, hogyan mozog a következő évben a gazdaság, arra a kormánynak a költségvetés meghatározása során érdemi befolyásoló hatása nincs. A nyugdíjkiadás is ilyen külső tétel, mert a demográfiai folyamatok és a nyugdíjszámítási képletek kijelölik ennek összegét, a költségvetési törvénybe csak beleírják ezt a számot, de nem ott döntenek róla. Ezzel szemben belső tétel az minősül, amit a költségvetési vita során befolyásolni tud a kormány, a parlament. Ilyen például a közszféra bértömege, mert a költségvetési törvényben határozzák meg az illetményalapot, a bérkiegészítést. De az állami intézmények beruházásainak összege is belső tétel.

Az államháztartási törvény értelmében az úgynevezett külső tételek jegyzékét magának az államháztartási törvénynek kell tartalmaznia – emlékeztet a Költségvetési Tanács. Erre azért van szükség, mert a középtávot lefedő költségvetési szabályrendszer működtetése elképzelhetetlen a külső tételek körének stabil meghatározása nélkül. Annak érdekében, hogy a jegyzék még a 2011. évi költségvetés tervezésének megkezdése előtt hatályba léphessen az államháztartási törvény mellékleteként, a Költségvetési Tanács – a parlamenti vita kiindulópontjául – javaslatot tesz a külső tételek meghatározására.

A Költségvetési Tanács javasolja, hogy az államháztartási törvényben szereplő törvényi definíció tegye lehetővé azoknak a költségvetési tételeknek a külső tétellé minősítését is, amelyek ugyan törvényi rendelkezés végrehajtását szolgálják, összegszerű meghatározásukhoz azonban figyelembe kell venni a minimálbért vagy öregséginyugdíj-minimumot meghatározó rendeleteket is. Ezzel együtt – figyelemmel az átláthatóság általános követelményére és a költségvetési szabályok működésére – a Költségvetési Tanács kiegészíteni javasolja az államháztartási törvényt azzal az előírással, hogy a költségvetési törvényjavaslatot a kormány a benyújtás pillanatában hatályos törvényeknek megfelelő formában és tartalommal köteles benyújtani.

A jelenlegi költségvetési rendszerből kiindulva a Költségvetési Tanács – az átláthatóság növelése érdekében – javasolja azoknak az alrendszeren belüli pénzeszköz átadásoknak az elkülönített feltüntetését, amelyeket szaktörvények határoznak meg. Az elkülönített kezelés indoka, hogy ezek a tételek a központi alrendszer tényleges pénzügyi helyzetére vonatkozóan nem jelentenek érdemi információt.