Alfréd
-7 °C
2 °C

Ezek a kormány adótervei

2010.06.07. 14:52
Vagy áttérünk az egykulcsos szja-rendszerre, vagy valódi családi adózás lesz, és az sem kizárt, hogy már az idén - e két lehetőség szerepel a Fidesz-kormány adóterveiben, amiről még ma döntés születhet. A társaságiadó-teher is kisebb lehet, és megválnánk tucatnyi kisadótól. Benne van a pakliban egy bankadó, és elbocsátási hullám is a közszférában. Hogy mi válik ebből valósággá, az azon is múlik, hogy IMF és az EU elfogadja-e a kabinet jolly jokerét, vagyis azt, hogy a magánnyugdíjpénztári vagyont az államháztartás részévé tegyék.

Már rövid távon is radikálisan átalakítaná a Fidesz-kormány az adórendszert, hozzányúlnak az szja-hoz, a társasági adóhoz, az illetékhez, eltörölnek tucatnyi kisadót, a járulékokat azonban csak a második körre hagyják – tudta meg lapunk több forrásból.

A kormánytagok abból az étlapból választanak, amelyet egy szűk körű, hetente ülésező munkacsoport készített számukra. A pontos számokat kedden ismerteti Orbán Viktor kormányfő, a tervek még mindig mozognak, mert sok minden múlik azon, hogy a hétfői, az IMF-fel való egyeztetéseken a kabinetnek sikerül-e teljes mértékben maga mellé állítania a Valutaalapot. A kulcskérdés, hogy elfogadja-e a szervezet, hogy a magánnyugdíjpénztári szektort az államháztartás részévé sorolják át, ahogyan azt a kormány szeretné. Ez a lépés idén sok százmilliárd, de akár ezermilliárd forintnál is több extrabevételhez juttatná a büdzsét – és pár éven át még évi 300-400 milliárd forintot hozna az állam konyhájára, ahogyan arról írtunk –, így pedig az államháztartási deficitcél deklarált megtartása mellett el lehetne már idén indítani a hároméves adócsökkentési programot.

Nem ismernénk rá az szja-rendszerre

A tabudöntés a személyijövedelemadó-rendszerben zajlana le. Még két változat fut, a kettő közül a jóval nagyobb esélye annak van, hogy egykulcsos szja-rendszert vezetnek be. Az adóalap a régi lenne, tehát a bruttó bér, nem pedig a mostani szuperbruttó (amikor is a bruttó bért felszorozzák 1,27-tel és ez az adóalap), és erre vetnének ki 15-20 százalék között mozgó adót. Meghagynák az adójóváírás intézményét is, de a mérték és az, hogy milyen jövedelemhatárig lehetne igénybe venni, még nem eldöntött. (Most az adójóváírással azt érik el, hogy a havi 53 ezer forintnyi bruttó bérből nem kell adót fizetni.) Vége lenne az adókedvezményeknek, köztük például az önkéntes pénztárinak és a nyugdíj-előtakarékosságinak. A gyerekkedvezményt viszont már az első gyerek után visszaállítanák (ma csak a legalább három gyereket nevelőknek jár havonta négyezer forintnyi adókedvezmény gyerekenként).

Bár Szijjártó Péter miniszterelnöki biztos tegnap este a 16 százalékos egykulcsos változatról tett említést, mint amit a több változat közül megvizsgálnak, forrásaink nem zárták ki, hogy ennél magasabb legyen az szja mértéke. „A cél az, hogy – amint azt Orbán Viktor még a választások előtt meghirdette – hat év alatt a lakossági terheket a régiós szint alá kell vinni, az ütemezés a rendelkezésre álló kerettől, praktikusan a magánnyugdíjpénztári ügy kimenetelétől függ” – érzékeltette egyik forrásunk.

Nemcsak az szja-rendszerben a bérekre – szakszerűen az összevont jövedelmekre – kivetett adó változhat, hanem az elkülönülten adózó jövedelmek (tőzsdei árfolyamnyereség, kamat, lakásbérbeadás) terhe is. 18-19 százalékos bérekre kivetett szja-kulcsnál nincs sok értelme 20 százalékon tartani az elkülönülten adózó jövedelmek adóját, 15-16 százalékos kulcsnál megint más a helyzet.

Egy másik adórendszer terve is pakliban még, de ennek rövidtávú bevezetésére talán kisebb az esély: ez a Fidesz és a kereszténydemokraták által oly sokszor emlegetett családi típusú adózás lenne. Ilyenkor a keresők jövedelmét összeadnák, az egy háztartásba sorolt személyekhez „adózási egységeket” rendelnének, és az összjövedelmet elosztanák az adózási egységek összegével. Így például egy kétkeresős, háromgyerekes családban a két szülő jövedelmét összeadnák és elosztanák például négy és féllel, és ez alapján fizetnének szja-t.

Az is nyitott kérdés még, mikortól jöhetne akár az egykulcsos szja, akár a családi típusú adózás. Ha valamit nagyon meg akar csinálni a Fidesz-kormány, akkor kétharmados parlamenti támogatással szinte mindent megtehet, a parlamenti logika nem zárja ki azt, hogy egy nagyon sürgős parlamenti eljárással egy hét alatt áthajthatják a törvényváltozásokat, így június közepéig ki is hirdethetik az új jogszabályokat, vagyis legkorábban augusztus 1-jével változhat az szja-rendszer, de lehet a szeptember 1-jei időpont is. A politikai szempontok abba az irányba mutatnak, hogy mihamarabb, idén jöjjön az új szja-rendszer.

Viszont öt hónapra megbolygatni a rendszert semmiképpen sem áll összhangban az egyszerűsítés jelszavával, ezért még az is lehet, hogy csak 2011. január 1-jével lesz új szja-rendszerünk.

Kevesebb lesz a kisadó, kevesebb lesz a társaságiadó-teher

A másik fő csapásirány a kisadók erdejének megritkítása. Egytucatnyi kisebb terhet törölnének el egy tollvonással. Így például a vízkészletgazdálkodási járulékot vagy az erdőfenntartási járulékot dobnák ki. A legnagyobb tétel az öröklési illeték eltörlése lenne egyenes ági öröklés esetén, legyen szó ingatlan vagy tulajdonrész, más vagyontárgy örökléséről.

A vállalkozásokra is gondolnak. A 19 százalékos társasági adóhoz első körben nem nyúlnának, de a csökkentett, gyakorlatilag a kisvállalkozásokra szabott kedvezményes adókulcs feltételét már megkönnyíthetik. Most 50 millió forintos adóalapig 10 százalékos társasági adót kell csak fizetni bizonyos feltételek teljesítése mellett, ezt a határt 100-200 millió forintig tornászhatják fel.

Egy adóemelés, és spórolás a közszférában

A programban egy markáns adóemelés bújik meg. A bankokra szeretnének extraadót kivetni, a kormány reményei szerint százmilliárd forintnál is több pénz folyhat be ebből. (Viszont hátrányosan érintheti az egyébként feléleszteni kívánt lakossági hitelezést, illetve a bankok nyilván rontani kényszerülnének mindenféle kondícióikat.)

Még egy igazi ellentételezése merülhet fel az adókiengedésnek. Az állami szektorban elbocsátások kezdődhetnek el úgy, hogy intézményeket vonnak össze, szüntetnek meg. Ez már idén is segíthet a költségvetésnek, ugyanis nemrég fogadták el azt a törvényt, amely megkönnyíti a kormánytisztviselők, köztisztviselők elbocsátását. Ráadásul sok elbocsátottnak csak kéthavi végkielégítést kell fizetni, vagyis azzal, hogy ha már nyáron megszűnik egy közszolga munkahelye, azzal már idén is spórol a büdzsé, hiszen a végkielégítés összegénél többet takarít meg az állam.

Az adóprogramnak a csökkentési része – függően attól, hogy az szja-ban mi lesz az adókulcs, mi lesz az adójóváírás összege és hányan élhetnek vele, a gyerekkedvezményt hova lövik be – évente mindenképpen pár százmilliárd forintot vihet el. A bankadó és az állami szférában a spórolás ezt a bevételkiesést messze nem tudná ellensúlyozni, ezért minden azon áll vagy bukik, hogy mi lesz a magánnyugdíjpénztári pénzek sorsa.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!