Emma
9 °C
26 °C

Ez Orbán 29 pontja

DSZZS20100608104
2010.06.08. 16:12 Módosítva: 2010-06-08 16:24:01
Egykulcsos, családi adózás, szabad gyümölcspálinka-főzés, erős spórolás a közszférában, 98 százalékos adó a végkielégítésekre, szabadságmegváltásra a közszférában, a 2 millió forintban bekorlátozott állami vezetői bérek, az állam konyhájára évente 200 milliárd forintot hozó bankadó, kiterjesztett Széchenyi-program - ezek a kormány első akciótervének főbb elemei. A költségvetési egyenleg rendben lehet, de az óvatosság továbbra is indokolt.

Két fő gondolat vezérli az Orbán-kormány első akciótervét – jelezte a kormányfő a program ismertetésekor a parlamentben. Új gazdasági rendszert kívánnak faragni, és a kölcsönös felelősségvállalás elvének szeretnének érvényt szerezni. Az akcióterv rímel a lapunkban ismertetett, ám szinte napról napra formálódó tervekkel, és az alábbi 29 pontból áll:

1. A kedvezményes, 10 százalékos társasági adót a mostani 50 millió helyett 500 millió forintos adóalapig lehet igénybe venni. Ezzel minden cég élhet, de praktikusan leginkább a kis- és középvállalkozásoknak kedvez, hiszen így profitjuk teljes vagy majdnem teljes összegéből kellene csak 10 százalékot befizetni az államkasszába a normál 19 százalékkal szemben.

2. Egykulcsos családi adózás bevezetése két év alatt. A végére 1,3 millió embert bevonnak a közteherviselésbe, az átállás fokozatos lesz, és figyelembe veszi a teherbíró-képességet, mindenki nyertes lesz. 16 százalékos lesz már jövőre ez az adómérték a személyijövedelemadó-rendszerben.

3. Tíz kisadót eltörölnek egy mozdulattal. Információnk szerint például a vízkészletgazdálkodási járulék vagy az erdővédelmi járulék esik áldozatul.

4. Bevezetik az adózáson kívüli jövedelem fogalmát: ha valaki más embernek ad munkát, hogy gyakorlatilag a házi, ház körüli munkában segítsen, akkor ebben a viszonylatban nem kell semmilyen közterhet fizetni.

5. Az egyenes ági rokonok közötti öröklés, ajándékozás illeték- és adómentes lesz.

6. Egy, kettő, három gyerek után is lesz valamilyen kedvezmény, könnyítés, de annak összege évről évre derül ki, attól függően, mennyi pénz jut rá a költségvetésből.

7. Beruházási engedélyeknél 51 fajta van most, ez túlságosan sok, mérséklik.

8. Az egyszerűsített alkalmi munkavállalás szabályainál visszatérnek a régire és hozzálátnak új szabályok kidolgozásához. Ingatlanbérbeadásnál a bérbeadónak ne kelljen vállalkozóvá válnia, ezt el kívánják érni.

9. Gyümölcspálinkát lehessen engedély nélkül főzni.

10. Áfamentes lesz az adományozás.

11. Kistermelők értékesítési, termelési feltételeit jelentősen javítják.

12. Széchenyikártya-programot szélesítik, beruházásra és pályázati önerőre is igénybe lehessen venni a pénzt, 50 millió forintig felemelik az igényelhető összeget.

13. Az uniós források radikális átrendezése a kkv-k számára.

14. Költségstop a politika, kormányzat szintjén, a közszférában.

15. A közszféra bérkiadásait átalakítják.

16. A költségvetési bérek felülvizsgálata.

17. Külső megbízások és kiszervezések teljes körű felülvizsgálata. Ebből a négy pontból (13.-17.) 120 milliárd forint megtakarítást várnak.

18. 60 napon túli végkielégítések, titoktartási pénz, szabadságmegváltás megadóztatása a közszférában 98 százalékos adókulccsal.

19. Havi bruttó 2 millió forintos keresetnél plafont húznak meg a költségvetési szférába tartozó minden, még a kormány irányítása alá nem tartozó szerveknél is, beleértve az MNB-t is. Az Orbán által név szerint említett jegybank elnöke, a Fidesz által sokat támadott Simor András ezzel havonta több mint hatmillió forintot bukik.

Íme az Index által tavaly ősszel összeállított harmincas toplista:

fizetes450

A portfolio.hu azzal egészítette ki a fenti táblázatot, hogy Bihari Vilmos és Hardy Ilona időközben már nem monetáris tanácstag, Simor András MNB-elnök fizetése pedig az MNB oldalán elérhető jelenlegi adatok szerint havi 8 millió 340 ezer forint, Karvalits Ferencé 6 millió 672 ezer, Király Júliáé 5 milió 838 ezer forint. A monetáris tanács további tagjai 2 millió 919 ezer forintot keresnek havi szinten.

20. Állami vagyonkezelésben részt vevő szervezeteknél bértömeg-gazdálkodásra való áttérés, a bértömeget 15 százalékkal levágják, az igazgatósági tagok számát radikálisan csökkentik (300 körülről 60 körülire). A felügyelőbizottsági tagok számát is mérséklik. Összességében ebbe a pontba sorolt lépésekkel 50 milliárd forintot spórolhat meg az állam.

21. A pártok költségvetési támogatását 15 százalékkal csökkentik már idén.

22. Költségvetési felelősöket küldenek ki a jelentős költségvetési pénzekkel gazdálkodókhoz.

23. Az állami intézményeknél bútor-, mobiltelefon- és kocsicsere-stopot rendelnek el.

24. Nemzeti eszközkezelő társaság létrehozása. Azoknak a személyeknek a lakása, akik nem tudják fizetni a lakáshitelt, egy állam alaphoz , a nemzeti eszközkezelő társasághoz kerüljön. Vélhetően a magánszemély bérleti díjat fizetne az állami társaságnak.

25. Bankadó bevezetése. A bankok, biztosítók, pénzügyi lízingcégektől szedett pótadóból az idei 13 milliárd forinttal szemben már idén 200 milliárd forintot várnak a normál társasági adón felül. A kormány tárgyalást kezd arról, hogy mi legyen az adó alapja, hogyan oszoljon meg a három érintett szektor között. Három évig lenne bankadó.

26. Lakáscélú devizahitelek gyakorlatilag megszűnnek, mert a kormány azt javasolja, jelzálogbejegyzés csak forintalapú hiteleknél lehessen.

27. Másodlagos élelmiszervizsgálatot vezetnek be.

28. Közüzemi díjak emelésére moratóriumot rendelnek el és tárgyalásokat kezdenek a közműcégekkel a díjak megállapításáról.

29. Kilakoltatási moratórium év végéig, a kormány azt szeretné, ha tárgyalások kezdődnének a bajba jutottak és a bankok között.

A költségvetés köszöni, jól van

Bár a lépések időzítése nem mindig derült ki a beszédből és a részletszabályokról sem tudunk sok mindent, de hevenyészett számításokat lehet végezni az információink és ésszerű feltételezések alapján.

Idén a kisebb adólépésekre (kisadók egy részének eltörlése, öröklési és ajándékozási illeték megszüntetése egyenes ági viszonylatban, társaságiadó-könnyítés) kerülhet sor, ezek 20-30 milliárd forintot vehetnek ki az állam zsebéből. Alapból van egy - Varga Mihály államtitkár elmondása szerint - 230 milliárd forintos lyuk még, ezt azonban be lehet tömni a pénzügyi szektorra kivetett adóval és a közszférában végrehajtandó spórolással. Szakemberek szerint teljesen irreális már idén 200 milliárd forint pótadót várni a pénzügyi szektortól (400-500 milliárd forint nyereséget termelhetnek évente a bankok, biztosítók és pénzügyi lízingcégek, ráadásul ebből már - adóalapcsökkentő tételek miatt - 50-80 milliárd forintot elvisz a normál társasági adó), inkább 100 milliárd forint tűnik a valósághoz közelebb álló bevételvárakozásnak. A közszférában viszont lehetségesnek tűnik már idén a fennmaradó durván 150 milliárd forintot megtakarítani.

Jövőre a 16 százalékos egykulcsos szja az idei helyzethez képest becslésünk szerint 220-250 milliárdos lyukat üt a büdzsén, ezen felül még van egy kis, 50-80 milliárd forintos hiánytúlszaladási kockázat. A "bankadó" és az, hogy a költségvetési szektorban az idén elkezdődő spórolás jövőre fejti ki valódi költségcsökkentő hatását, ez a két tétel azonban hozzávetőlegesen ezt a lyukat be is foltozhatja. A bizonytalanságot az okozza, hogy a banki hitelezés beindul-e, a pénzügyi szektort érintő megszorítások (a bankadón felül a devizahitelezés elsorvasztása) megkérdőjelezik a hitelkínálat felpörgését. Márpedig ezesetben a gazdasági növekedési ütem is szerényebb lehet, és értelemszerűen az adóbevételi oldalon is okozhat ez némi, alig pár tízmilliárd forintos elmaradást.

Ellenzéki reakciók

A miniszterelnök bejelentéseire reagálva az LMP vezérszónoka, Schiffer
András elsősorban azt kifogásolta, hogy a program, bár új gazdasági
rendszer kiépítését ígéri, valójában a Fidesz neokonzervatív
fordulatát tükrözi. Viszontválaszában Orbán arról beszélt, hogy
ideológiai vitája van Schifferrel, aki szerinte klasszikus szocialista
álláspontot képvisel, amennyiben azt nézi, hogyan vehetne el a
tehetősebbektől, hogy abból a szegényebbeket támogassa. Ezzel szemben a kormány célja a gazdasági szabadság megadása. Vona Gábor alapvetően egyetértett a csomagban foglaltakkal, ő elsősorban a multinacionális cégek elleni intézkedéseket, valamint az államadósság újrarendezését hiányolta. Orbán határozottan kijelentette, hogy az adósság újrarendezéséről beszélni a jelen világgazdasági helyzetben önmagában is életveszélyes. A szocialisták részéről Mesterházy Attila azon
örvendezett, hogy szerinte a kormány az intézkedések egy részével
gyakorlatilag utólag elismeri az előző szocialista kormányok
intézkedéseit. Orbán ezt már nem kommentálta.