Enikő, Melitta
9 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Tízéves késéssel elindultunk a jó úton

2010.06.08. 16:58 Módosítva: 2010.06.08. 17:17
Előzmény (1)
A szakértők szerint az Orbán Viktor által bejelentett gazdasági intézkedések alapvetően biztatóak, és élénkíthetik a gazdaságot. Hiányoznak azonban a konkrétumok és a pontos részleteket. Többeknek fáj, hogy nem volt szó a tb-járulékok csökkentéséről, sem az iparűzési adóról. A bankadó drágíthatja a bankolást.

Az szja és a társasági adó csökkentésével nyolc-tíz év után ráléptünk arra az útra, amin a régió többi ország elindult – fogalmazott Barcza György, a K&H vezető elemzője, aki optimista az orbáni bejelentések után. Szerinte ez olyan növekedési modellt hozhat, ami a belföldi kereslet és munkaerő nagyobb aktivitásra épít, márpedig ezekben most nagyon gyengén állunk Európában.

Most vagy soha

Ennek a kockázatát jelenthetné ugyan, hogy a külső egyensúly megborul, ám van akkora többlete a külkereskedelemnek és a folyó fizetési mérlegnek, hogy ha valamilyen helyzetben, most meg lehet ezeket az intézkedéseket lépni. A mérlegadatok azt mutatják, hogy túlhűlt a gazdaság, most a változásoknak a növekedésjavító hatása lehet az elsődleges, és csak mérsékelt lehet az egyensúlyrontó hatás.

Barcza György azt mondta, ha pozitív forgatókönyvvel számolunk, csak az szja 1 százalékot dobhat a GDP-n, és lehetővé teszi, hogy a főbb külpiacainkat jelentő európai országok megszorításai ellenére is 3-3,5 százalékkal emelkedjen jövőre a magyar gazdaság, de a 4 százalék sem zárható ki. A bankokat érintő intézkedésekről – a banki adóról és a devizahitelek megszüntetéséről – azt mondta, mivel a világ tíz legjobban eladósodott országa között vagyunk, utóbbi jó javaslat, segítheti a GDP 130 százalékát kitevő adósságállomány leépülését, és ha felszálló ágba kerül a gazdaság, remélhetően az adónak sem lesz olyan hatása, hogy amiatt a bankok visszafogják a hitelezést.

Több részletet!

Meg kellene viszont fontolni, hogy a lízingcégekre és a biztosítókra kivetni tervezett adót ne alkalmazzák, előbbieket a másfél-két éve tartó piacszűkülés, utóbbiakat a mostani károk és az azokhoz kapcsolódó kárkifizetéseik miatt – ezt már Hegedűs Sándor, RSM-DTM adópartnere mondja. A szakértő szerint a legnagyobb probléma az, hogy bár az irányok általánosságban jók, azok az adóintézkedések, amik jellemzően az egyszerűsítés és adócsökkentés felé mutatnak, nincsenek teljesen kifejtve.

Az amerikai cégeknek tetszik

Dávid Péter, az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) ügyvezető igazgatója szerint a bejelentett kormányintézkedések biztatóak és jelentősek. Az AmCham korábbi ajánlásai közül több beépült Orbán Viktor programjába, például a közigazgatási reform és az adóreform szükségességéről, az adminisztratív terhek enyhítéséről. „Bízunk abban, hogy a megvalósítás elősegíti az ország versenyképességének javulását” – áll a közleményben.

Az a kérdés, hogy lesz-e bármilyen évközi változás, az ebből a beszédből nem világos. Azt sem lehet tudni, tette hozzá, hogy az adójóváírás fokozatos kivezetésénél lesz-e olyan finomhangolás, mint a szuperbruttó bevezetésénél volt, hogy ha mindenki nem is jár jól, ne sokan járjanak rosszul – mondta Hegedűs Sándor.

Kedvező változás, hogy 500 millió forintra emelték azt az adóalapot, ameddig tíz százalék a társasági adó kulcsa, de kérdés: megmarad-e az az öt feltétel, ami most, az 50 millió forintos limitnél megvan. Ezek között ugyanis vannak nagyon komoly elvárások, például a nyereségességi mutató vagy a foglalkoztatottak átlagos bérének mértéke. Jónak tartja Hegedűs Sándor a kisadók eltörlésének ötletét és az illetékmentesség kiterjesztését is, de itt is hiányolja a konkrétumokat, így például azt, hogy melyik az a tíz kisadó, amiről szó van.

Mi lesz a szuperbruttóval?

Ennél is jobban fáj Hegedűsnek, hogy két tételről nem esett szó a miniszterelnöki beszédben. Az egyik a helyi iparűzési adók ügye – holott egy vállalkozásnak ez akár nagyobb terhet is jelenthet, mint a társasági adó –, a másik a munkáltatókat terhelő társadalombiztosítási járulékok csökkentése. Hiányolta azt is, hogy nem esett szó arról: a szuperbruttót év közben tervezi-e kivezetni a kormány, vagy csak az év végén.

Sőt, László Csaba szerint az sem egyértelmű, hogy megszűnik-e egyáltalán a szuperbruttó. A KPMG adópartnere azt mondta: az adótervekből megismert részletek ugyan biztosan segítenek az üzleti szférának, és az egykulcsos adó pr-szempontból is pozitív hatású lehet, sok részletet jó lenne minél hamarabb látni, hiszen nagyon fontos konkrétumokat nem tisztázott a beszéd.

Így például nem tudni, mi lesz a szuperbruttó sorsa, megmarad-e vagy eltörlik – ha utóbbi, akkor igen masszív szja-csökkentést jelent a bejelentett 16 százalékos kulcs –, ahogyan azt sem, hogy a tőkejövedelmek adója is 16 százalék lesz-e. Nem lehet tudni azt sem, az összes szja-kedvezmény kimegy-e a rendszerből, mekkora lesz a gyermekkedvezmény, mi lesz a cafeteriával – sorolta.

A társasági nyereségadó kulcsának csökkentése mindenképpen segít a kkv-knak, a kisadók eltörlésének viszont csak akkor lehet örülni, ha látjuk, mely tíz kisadó van benne. A cégeknek az innovációs, a szakképzési és rehabilitációs hozzájárulás jelenti a legnagyobb gondot, ha ezeket eltörlik, az tényleg nagyon nagy egyszerűsítést jelent. A banki adóból elvárt kétszázmilliárd forintot soknak tartja, szerinte ez ötven-hatvan százalékos adóterhet jelentene ebben a szektorban. Erre a bankok részéről sokféle reakció lehet, de olyan biztos nem, aminek a kormány örülne – fogalmazott László Csaba, aki szerint ez a lépés vélhetően kamatmarzs és jutalékok emelésére fogja ösztönözni a pénzintézeteket.

A szakértőnek nemcsak az el nem mondott konkrétumok miatt maradt hiányérzete a beszéd után. Sem az élőmunka terheinek csökkentéséről, tehát a járulékok változtatásáról, sem a helyi iparűzési adóról nem esett szó, holott utóbbit évek óta az egyik legjelentősebb problémaként emlegetik a vállalkozások – mondta László Csaba. A közpénzből működő cégeknél egyes kifizetésekre tervezett 98 százalékos adókulcsról pedig azt mondta: meglepődne, ha nem lenne ezzel kapcsolatban alkotmánybírósági beadvány, és azon is, ha ez az adókulcs átmenne az AB-n.

Nulla lesz a vége

Amíg a 16 százalékos egykulcsos szja bevezetése 300-400 milliárd forint bevételkiesést, addig az adójóváírás kivezetése közel 300 milliárd forint többletbevételt jelenthet a költségvetésnek – mondta az MTI-nek Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője.

A statisztikailag ismert 2008-as évi átlagos szja-kulcs 18,2 százalék volt, így annak leszállítása 16 százalékra közel 300-400 milliárd forint bevételkiesést jelenthet. Pláne, hogy a szuperbruttósítás miatt jelenleg a 17 százalékos alsó adókulcs valójában 21,6 százalékos kulcsot jelent.

Ezt kompenzálhatja az adójóváírás kivezetése a rendszerből, amely 300 milliárd forint bevételt hozhat a költségvetésnek – jegyezte meg az adószakértő. Vámosi-Nagy úgy gondolja, hogy az Orbán-kormány a minimálbér reálértékét akkor tudja megőrizni, ha a minimálbért jelentősen megemeli.

A kkv szektor társasági adókulcsának 19 százalékról 10 százalékra való csökkentésével és ezzel együtt az adóalap 50 millió forintról 500 millióra való emelésével egyetért Vámosi-Nagy Szabolcs, hozzátéve, hogy  jelenleg az ebbe a körbe tartozó vállalkozások kétharmada veszteséget mutat ki.