Jenő
9 °C
13 °C
Index - In English In English Eng

Pártkatona kerül a számvevőszék élére

2010.06.14. 15:24
Domokos László személyében egy vidéki Fidesz-politikus lehet az elvileg független Állami Számvevőszék új elnöke. Domokos ismeretlen a közgazdászok körében, parlamenti képviselő 1998 óta, a Békés megyei közgyűlés elnöke, korábban a parlament költségvetési bizottságának alelnöke volt. Az ÁSZ élére egy eseti parlamenti bizottságnak kell jelöltet állítania, akit aztán a parlamentben kétharmados többséggel választanak meg: a Fidesz-KDNP mindkét fórumon bírja a szükséges többséget. Alelnöknek az MSZP-től távolodó székesfehérvári polgármestert, Warvasovszky Tihamért jelölik.
Domokos László
Domokos László

Az Állami Számvevőszéket – annak 1949-es megszüntetése után – az 1989-es alkotmánymódosítás keltette újból életre. Az ÁSZ függetlenségének garanciája többek között, hogy elnökét tizenkét évre és a képviselők kétharmadának szavazatával választják meg. Törvény írja azt is elő, hogy "nem jelölhető az Állami Számvevőszék elnökévé, illetve alelnökévé olyan személy, aki a megelőző négy évben tagja volt a Kormánynak, vagy ha bármely párt országos (központi) szervezetében választott vezető tisztséget töltött be". Domokos László a Fidesz központi szervezetében nem töltött be az elmúlt négy évben tisztséget, most is csak pártja Békés megyei elnöke, emellett országgyűlési képviselő volt az elmúlt 12 évben.

A függetlenség további garanciáit hivatott biztosítani az törvényi előírás, miszerint "az Országgyűlés a képviselők köréből nyolc tagú jelölő bizottságot hoz létre, amely javaslatot tesz azokra a személyekre, akik az Állami Számvevőszék elnökévé, illetve alelnökeivé választhatók." Az Országgyűlés hétfőn szavaz az ÁSZ elnökét és alelnökeit jelölő eseti bizottság létrehozásáról. A bizottságba a Fidesz 4, a KDNP, az MSZP, a Jobbik és az LMP is egy-egy tagot jelölhet. A tagok, az elnök és az alelnök megválasztásáról a házelnök terjeszt majd elő javaslatot, amelyről az Országgyűlés vita anélkül határoz. Az előterjesztésben szerepel az is, hogy az ÁSZ elnökjelöltjévé és alelnökjelöltjévé az válik, aki legalább öt bizottsági tag "igen" szavazatát megkapta - a fenti számok alapján elég a Fidesz és a KDNP együttműködése a jelöltek személyéről való megegyezéshez. A parlament június 28-án dönthet a jelöltekről.

Domokos László megválasztása esetén lemond országgyűlési képviselői mandátumáról, illetve megszünteti az ezen kívül álló más esetleges összeférhetetlenségeket is. (Egyéni körzetében, Szarvason, időközi választást kell majd tartani.) A politikus arra a felvetésre, hogy megválasztása esetén megfogalmazódhat az a vád, hogy ha volt politikus vezeti az ÁSZ-t, azzal a testület működése átpolitizálódhat, úgy reagált: a parlamentnek kell mérlegelnie, kit választ meg az ÁSZ-elnökének. Hozzátette: az Országgyűlés politikai testület, abba a választók küldik a képviselőket és a képviselők kétharmadának igen szavazata kell az ÁSZ-elnök megválasztásához.

Független, fontos feladatokkal

Az ÁSZ az Országgyűlés és a magyar állam pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve, az elnöke ellenőrzi a költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerződéseket. A feladatai között szerepel az is, hogy javaslatot tegyen az olyan szervezetek felügyelőbizottságának posztjaira is, amelynek többségi tulajdonosa az állam, és tőkéje meghaladja a 200 millió forintot. A számvevőszék ellenőrzi a költségvetést, továbbá egyebek mellett a társadalombiztosítás és az elkülönített állami pénzalapok, a pártok és alapítványaik, a helyi és kisebbségi önkormányzatok, a megyei területfejlesztési tanácsok, a gazdasági kamarák, a közalapítványok és az egyházak gazdálkodását.

A szervezetnek 2009 decembere óta nincs elnöke, miután lejárt Kovács Árpád elnök mandátuma – ő Hagelmayer István 1997-es halála után került a szervezet élére –, az alelnöki posztok pedig már évek óta betöltetlenek (erről részletesebben itt olvashat). A szervezet a múlt év végétől idén nyárig elműködhetett elnök nélkül, ám a mostanra elkészülő 2010-es zárszámadási törvényhez már kell az ÁSZ-elnök jóváhagyása.

A jelenlegi szabályozás szerint két alelnöke lenne, de Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta, csak egy személyt jelölnek – a szintén politikus Warvasovszky Tihamért, Székesfehérvár MSZP-s, de a párttól már eltávolodott polgármesterét –, mondván: lehetőséget szeretnének hagyni az új számvevőszéki elnöknek arra, hogy alakítsa ki álláspontját, van-e egyáltalán szükség az alkotmány rendelkezése értelmében második alelnökre, vagy nincs.

Boltból a politikába

Domokos Lászlót, bár a pécsi egyetemen okleveles közgazdaként diplomázott 1988-ban, közgazdászként aligha ismeri bárki is, politikusként annál inkább (bár a közgazdásztársaságnak 1988 óta tagja). A diplomája megszerzése után a Békés Megyei Univerzál Kereskedelmi Vállalat osztályvezetője volt két évig, majd 1990-ben átigazolt a politikába. A Fidesznek 1991 óta tagja, 1992 és 1994 között az országos választmány tagja volt, jelenleg a párt Békés megyei elnöke.

A leendő legfőbb számvevő 1990-től négy évig Békéscsabán volt alpolgármester, 1998 óta a Fidesz parlamenti képviselője a szarvasi egyéni választókerületben – bár Békéscsabán él –, 1998 és 2002 között, majd 2006 óta a Békés megyei közgyűlés elnöke. A parlamentben 1998-2002 között frakcióvezető-helyettes, a költségvetési bizottságnak 1998-tól az idei választásokig alelnöke volt, most tagja. Alelnöke volt 2006 és 2009 között az ÁSZ alelnökeit jelölő – munkáját eredménytelenül záró – bizottságnak, elnöke volt az 1998-2002-es ciklusban a gazdasági bizottság olimpiai és az MNB kereskedelmi banki tevékenységével kapcsolatos tényfeltáró albizottságnak.

Kilobbizás, buszváró, csárda

Politikai pályafutása eddig a vidéki egyéni képviselőkre jellemző motívumokat tartalmazott. Honlapján az eredményei között ezeket sorolja a Tiszaugi híd "kilobbizása" mellett: "milliárdokat szereztünk a belvíz elleni védekezésre, a szociális bérlakásokra, idősek otthonára, a térségi hulladékkezelőmű, a békésszentandrási Templom tér, a gyomaendrődi Kner Imre tér és a Kis Bálint Általános Iskola felújítására, a Liget Fürdő, a kondorosi piac tér, a Kondorosi Csárda, a kardosi buszváró, a térség útjainak felújítására, megvalósítására".

Az elmúlt parlamenti ciklusban 261 önálló képviselői indítványt jegyzett – ezek többsége kérdés, illetve interpelláció volt –, további 263 közös indítvány kapcsolódik a nevéhez. Tiltakozott a vasútvonalak bezárása ellen, beszélt megszűnő postahivatalokról, gáztámogatásról, bölcsődékről, ingatlanadóról, a káoszkormányzásról, a tej felvásárlási árának csökkenéséről, a bútorgyárak túladóztatásának minden bizonnyal tömegek sújtó problémáiról, az önkéntes tűzoltókról és a csabacsüdi csatornáról is. Utolsó felszólalásában, áprilisban, a ki nem fizetett (belvíz)védekezési számlákat tette szóvá, az új parlamentben még nem szólalt meg.

Jól gazdálkodik

A leendő ÁSZ-elnök a Magyar Narancs egy korábbi cikke szerint egy időben a legjobban kereső magyar politikus lehetett, egyebek mellett megyei elnökként negyedévente bruttó 4,5 millió forint prémiumot vehetett föl közgyűlési elnökként. Jelenleg parlamenti képviselőként bruttó 472 029 forint a tiszteletdíja, amit 556 560 forint választókerületi pótlék és 115 950 forint lakhatási támogatás egészít ki.

A politikus a vagyonnyilatkozata szerint egy 91 négyzetméteres békéscsaba társasházi lakás ötven százalékos, egy 122 négyzetméteres budapesti, XIII. kerületi lakás 90 százalékos tulajdonosa, és haszonélvezeti joga van egy 63 négyzetméteres budapesti V. kerületi lakáson is. Emellett a Békés megyei Újkígyóson csaknem hatszáz négyzetméteres lakótelekben van töredékrésze (ugyanitt van 510 aranykoronányi szántója is). Részvényei névértéke 103 ezer forint, van 2,3 millió darab befektetési jegye és 10,5 millió forintnyi takarékbetétje.

Együttműködnek majd

Domokos szerint nem kell változnia az ÁSZ szerepének, nem is készül ilyen törvénymódosítás. Úgy vélekedett: a testület jelenlegi feladat- és szerepkörét kell határozottabban, hatékonyabban képviselni. Arra a kérdésre, hogy együtt tud-e majd dolgozni Warvasovszky Tihamér, Székesfehérvár polgármesterével, az előző ciklusban a szocialista frakció tagjával, Domokos László leszögezte: pártállástól függetlenül együtt tud majd vele dolgozni, hiszen polgármesterként sikeres időszak áll Warvasovszky Tihamér mögött, aki az önkormányzati ügyekben jártas, tapasztalt szakemberként e terület ÁSZ-vizsgálataival foglalkozhat. Alelnöki jelölése szakmailag illeszkedik a koncepcióba - vélekedett.

Az Alkotmány az Állami Számvevőszékről

19. § (3) … az Országgyűlés
k) megválasztja a Köztársaság elnökét, a miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, az országgyűlési biztosokat, az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt;
20. § (5) A képviselő nem lehet … az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke és számvevője…
27. § Az Országgyűlés tagjai … az Állami Számvevőszék elnökéhez … kérdést … intézhetnek a feladatkörükbe tartozó minden ügyben.
32/C. § (1) Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve. Feladatkörében ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását, ennek keretében az állami költségvetési javaslat megalapozottságát, a felhasználások szükségességét és célszerűségét, ellenjegyzi a költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerződéseket; előzetesen felülvizsgálja az állami költségvetés felhasználásának a törvényességét; ellenőrzi az állami költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást; ellenőrzi az állami vagyon kezelését, az állami tulaj-donban lévő vállalatok, vállalkozások vagyonérték-megőrző és vagyongyarapító tevékenysé-gét; ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.
(2) Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseit törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végzi. Az Állami Számvevőszék az általa végzett ellenőrzésekről jelentésben tájékoztatja az Országgyűlést. A jelentést nyilvánosságra kell hozni. Az Állami Számvevőszék elnöke a zárszámadás ellenőrzéséről készült jelentést a zárszámadással együtt terjeszti az Országgyűlés elé.
(3) Az Állami Számvevőszék elnökének és alelnökeinek megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(4) Az Állami Számvevőszék szervezetéről és működésének alapelveiről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.