Importtej-hatalom leszünk?

Az elmúlt egy évben nem enyhült a tejtermelők válsága, a Tej Terméktanács belső felmérése szerint közel tízmilliárd forintos veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni - mondta a Napi érdeklődésére Kovács László, a Tej Terméktanács elnöke a tej világnapján. Az elmúlt egy évben a nyomott tejpiaci árak miatt 6-9 százalékkal csökkent a tejtermelés, mintegy 35 ezerrel, 180 ezerre csökkent a teljesítmény-ellenőrzés alól kivont tehenek száma - ez, miközben csökkenti a termelők költségeit, a szaporulat értékesítésében már alacsonyabb árat jelent.

Összességében azonban nem mérséklődött jelentősen a szarvasmarha- és tehénállomány, mivel sok egy-két jószágot tartó termelő és számos gazdaság állt át a tejhasznosítású állományokról a kettős hasznosításúakra és a húsmarhatartásra. Az utóbbi két ágazatban ugyanis az elérhető többlettámogatások némi könnyebbségét jelentenek a termelőknek. A megmaradt tejhasznú állományban azonban nőtt a hatékonyság, vagyis az egy jószágra eső tejhozam.

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet előrejelzése szerint a 2009-2010-es tejpiaci kvótaévben a Magyarország rendelkezésére álló több mint kétmillió tonnás kvóta kihasználtsága tovább csökken majd a tavalyi 85 százalékról 76 százalékra. Ez jelenleg még fedezi a hazai feldolgozók alapanyag-szükségletét - jelenleg épp egyensúlyi helyzet van a piacon -, azonban hosszabb távon, és élénkebb kereslet esetén már lehetnek problémák.

Az idei első négy hónapban a nyerstej átlagos termelői ára 67,17 forint volt kilogrammonként, ami alig hét százalékkal haladta meg 2009 hasonló időszakának rekordalacsony árait, a felvásárolt tej mennyisége pedig alig 3 százalékkal volt több, mint tavaly. A termelői önköltség továbbra is 72-76 forint között mozog, amit további 10-12 forinttal növelnek a végrehajtott állatjóléti célú beruházások. A következő hónapokban várhatóan ismét növekedni fog a nyerstej ára Európában a kontinens nyugati felén végrehajtott termeléscsökkenés és a beltartalmi értékek változása miatt - mondta Kovács.

Ez azonban még úgy sem jelent igazi könnyebbséget a termelőknek, hogy az ágazat válsága miatt kidolgozott támogatási jogcímek közül már több is megjelent és már pályáznak a termelők a 14 milliárd forintos nemzeti támogatásra, mivel ahhoz legkorábban csak év végén juthatnak. Szavai szerint a tejágazat összességében is veszteséges, azonban ennek jelentős részét egyetlen feldolgozó cég okozta, a hazai tejfeldolgozók többsége egyenként nézve nyereséges volt. Ez azonban nem a belföldi értékesítésből származik, többségében a feldolgozott termékek balkáni és közel-keleti exportja adja a többletbevételt.

A hazai piacon a feldolgozóknak továbbra is meg kell küzdeniük az importáradattal és a kereskedelmi láncok magyar termékeken lévő extra árrésével. Az első negyedévben több mint 39 ezer tonna tej és tejszín került külföldről a magyar boltokba, ami több mint a fele a magyar előállítású termékeknek. Ez idő alatt mintegy 10 ezer tonna sajtot, illetve túrót hoztak be - zömében Trappista néven, piros, úgynevezett cryovacba csomagolva -, holott a hazai termelésű érlelt és ömlesztett sajtból mindössze 5,6 ezer tonna volt az értékesítés 2010 első három hónapjában. A terméktanács egyelőre azt várja, hogy a forgalmazók, üzletláncok nyilvánosságra hozzák az üzletszabályzataikat, és csak azok tanulmányozása után próbálunk élni a tisztességtelen forgalmazói magatartásról szóló törvény adta lehetőségekkel - tette hozzá Kovács.