Továbbra is 5,25 százalék a kamat

Nem változtatott az április 27-e óta 5,25 százalékos irányadó kamaton a monetáris tanács.

Az előzetes elemzői felmérés szerint a megkérdezett 25 szakértő teljes összhangban a fenti döntést várta. Az okok között egyebek között a június elejei pénzpiaci turbulencia is szerepelt, hogy eufemizmussal üssük el a Kósa-Szíjjártó nyilatkozatok forintgyengítő hatását, de valójában a korábbi felmérések számoltak az ősz előtt további kamatvágással. Az év végére ugyanakkor 5 százalékra csökkenhet a kamat.

A jegybank maga is arra utalt közvetett módon, hogy a kamatcsökkentés átmenetileg lekerül a napirendről: a legutóbbi, június elején publikált inflációs jelentésben némileg felfelé módosították a várható inflációs pályát, idén csaknem 5 százalékos lehet a pénzromlás.

A várakozásoknak megfelelőe a mai döntés, kommentálta a bejelentést Bebesy Dániel, emlékeztetve rá, hogy a jegybank az inflációs kilátásokban illetve az ország kockázati megítélésben esetlegesen bekövetkező pozitív változásokat jelölte meg a további enyhítés feltételéül. Az elmúlt időszakban, különösen a hónap eleji államcsőddel kapcsolatos szerencsétlen nyilatkozatokat követően a kockázati megítélést tükröző felárak hirtelen megugrottak, és azóta nem tudtak visszarendeződni - mondta a Budapest Alapkezelő szakértője. Az új kormányzat a kényszerítő körülmények hatására ugyanakkor jelezte, hogy tartani kívánja az előzetesen tervezett költségvetési hiányt, ami Bebesy értékelése szerint megnyugtathatja a piacokat, és ez növelheti az MNB mozgásterét a jövőben. Az inflációs kilátásokat illetően a májusi jegybanki jelentéshez képest inkább negatív irányba változhatott a helyzet, gyengült a forint, a kormány tervezett adókulcs változtatásai vélhetően a belső fogyasztást erősítik majd, ami szintén inkább árfelhajtó, és az árvízkároknak is áremelő hatása lesz az élelmiszerek esetében. Összességében tehát az MNB múltkori érvelését alapul véve a mai döntés konzisztensnek mondható - állapítja meg a Budapest Alapkezelő gyors kommentárja. A további kamatcsökkentésre egyre kevesebb lehetőséget látnak, a belső folyamatok nem ebbe az irányba mutatnak, és a  külső környezet esetében sem számítanak hirtelen jelentős javulásra.