Leonóra, Inez
-4 °C
6 °C

Beindult a kávézóbiznisz a fővárosban

2010.06.23. 06:58
Jóval a budapesti kávézók átlagára felett lőtték be a nemzetközi láncok az árszínvonalukat, ennek ellenére a jelek szerint erős elszívó hatást gyakorolhatnak a piacra. A Napi kávézóláncmustrája alatt mindegyik hely pörgött és meglepetésre nemcsak a turisták, a magyarok is birtokba vették az új egységeket.

Az öt lánc közül a Napi Gazdaság felmérése szerint a Starbucksban adják legdrágábban a presszókávét, a cappuccinót és a tejes kávét, míg a Cafe Frei volt a legolcsóbb, jóllehet ez utóbbi a hagyományos presszószolgáltatásokra rendezkedett be, azzal a különbséggel, hogy az ínyenceknek több égtájról kínálnak különleges pörkölésű termékeket. A két véglettel együtt a vizsgált öt lánc átlagára (presso, cappuccino, café latte) több mint 20 százalékkal magasabb a budapesti kávéházak átlagánál, úgy, hogy a Frei átlag alatti, míg a Starbucksé csaknem duplája az átlagos árszintnek.

A nemzetközi láncok jellemzően franchise-rendszerben jelentek meg Magyarországon és legfőbb jellemzőjük, hogy önálló kávépörkölési know-how-t kínálnak - saját márkájú termékeket, amelyeket élelmiszerláncokban nem forgalmaznak.

A világpiacon előretörő kávézóláncokra a nagy múltú kávé-tea forgalmazók válasza első körben egy, a hagyományosnál egyszerűbb kávéfőző (egymással még véletlenül sem kompatibilis) rendszer kifejlesztése volt, ami mindenki számára elérhetővé teszi az otthoni presszó minőségű kávék fogyasztását. Ám néhány évvel ezelőtt mindez csak a piac növekedését hozta, a kávézóláncok térhódítását nem törte meg. Egyedül a válság okozott némi terjeszkedés-visszafogást a hálózatoknál, hiszen egy-egy egység létrehozása több száz millió forintba kerül, amit jellemzően a kötött marzzsal működő franchise-partnerek finanszíroznak. A marketinget, a kávét és a baristák képzési hátterét kínálja a nemzetközi lánc.

A fővárosban most bontakozik ki a kávézópiac, amelyben egyelőre a láncok játsszák a főszerepet. A nagy márkák, mint például a Douwe Egberts, a Piazza D'Oro, az Illy, a Pellini Top, a Lavazza, illetve a Nespresso aktivitása nincs szem előtt, bár tudvalevő, hogy ezek általában a hagyományos kávéházakban, presszókban jelennek meg. A budapesti hagyományos kávézók viszont egyelőre mintha tudomást se vennének a konkurens cégek megjelenéséről, csak kevesen készítettek webes felületet és nem jellemző rájuk a marketingkampány, illetve a promóció. Pedig amire számítani lehet: viszonylag gyorsan, akár néhány éven belül (attól függően, hogyan teljesítenek az új egységek) tucatjával jelennek meg a nemzetközi láncokhoz tartozó kávézók, lefedve a frekventált közlekedési csomópontokat, és nemcsak fővárosi, hanem országos szinten várható a terjeszkedés.