Ákos, Bátor
4 °C
10 °C

A PSZÁF-elnök önként távozik?

2010.06.24. 07:31
Akár a közeli napokban vezetőcserére kerülhet sor a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete élén. Hivatalosan meg nem erősített hírek szerint ugyanis a jelenlegi elnök Farkas Ádám és a kormány közötti egyeztetés értelmében a jelenlegi elnök lemond és Szász Károly veszi át a felügyelet vezetését.

A Napi megkereste Farkas Ádámot, aki nem kívánta kommentálni a híreket. A tavalyi kinevezését megelőző költségvetési bizottsági meghallgatáson egy fideszes képviselői kérdésre válaszolva ugyanakkor a szakember maga jelezte: nem ragaszkodik majd a pozíciójához, ha az új kabinet más személlyel képzeli majd el a jövőt. A Felügyelet elnökét a törvény szerint egyébként meglehetősen nehéz, elvileg szinte lehetetlen lenne kirúgni: mandátuma lejárta előtt (eltekintve lemondásától és halálától) csak akkor szűnik meg a megbízatása, ha a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök összeférhetetlenséget állapít meg, vagy felmenti, meghatározott okok, például büntetőeljárás indulása miatt. Farkas Ádám védettsége azonban már a magyar jogszabályi keretek között is elmarad az MNB-elnökétől.

22 elnök ment eddig

A kormányváltáshoz kapcsolódó elnökváltás nem számít ritkaságnak, hiszen a rendszerváltás óta eltelt két évtizedben regnáló 22 felügyeleti elnök közül mindössze egy töltötte ki megbízatásának teljes időszakát. (A szerencsés kivétel Pacsi Zoltán volt, aki az akkor még külön szervezetként működő értékpapírfelügyletet irányította.)

Szász Károly vezette már a PSZÁF-ot: 2000-ben nevezte ki a Fidesz, így hatéves mandátuma bőven belelógott az MSZP-kormány időszakába. Egyike volt annak az öt bebetonozottnak tartott vezetőnek, akit a szocialisták már ellenzékből is támadtak, majd kormányra kerülve is próbáltak leváltani. Szászt végült átszervezéssel menesztették 2004-ben, de utóbb a munkaügyi bíróság jogellenesnek mondta ki a döntést.

Érdekesség, hogy Szász korábbi fizetése is több millió forint volt havonta. A jelenlegi törvény szerint a PSZÁF-elnök fizetése az MNB-elnök bérének fele, azaz ma mintegy 4 millió forint - nagyságrendileg annyi, mint 2004 körül volt. Ha azonban most Simor pénzét a 2 milliós plafonhoz szorítanák (amire gyakorlatilag nincs lehetőség), elvileg mindössze bruttó egymilliót kaphatna az új PSZÁF-elnök, hacsak nem módosítják ezt a jogszabályt is.

Az esetleges vezetőváltás mellett a PSZÁF életét az az 5 milliárd forintos elvonás is nehezíti, amely a kormányzati csomag része. Az továbbra sem világos, hogy ezt a folyó bevételekből vagy a felügyelet 11 milliárd forintra tehető tartalékaiból vonnák el. (Ez utóbbi egyébként jelenleg is a költségvetés egy, kamatot nem fizető számláján "parkol".)

Amennyiben az ötmilliárdos elvonást ebből teljesítenék, akkor ez alapvetően nem befolyásolná a szervezet működését. Ha azonban a folyó bevételekből kellene ezt előteremteni, akkor szinte lebénulna a felügyelet. A PSZÁF ugyanis évi 9 milliárd forint bevételből gazdálkodik, aminek forrása a pénzintézetek által befizetett felügyeleti díj (a kirótt bírságokból a felügyelet működése nem finanszírozható). Az elvonás ennek felét teszi ki, ami csak jelentős fizetéscsökkentések és elbocsátások révén érhető el.

A felügyeleti dolgozók körében már eddig is jelentős feszültségeket keltett a bérpótlék bizonytalansága. Az alapfizetés 10-15 százalékára rúgó különjuttatást ugyanis csak a megtakarítások terhére lehetett kifizetni. Mivel a Bajnai-kormány már tavaly zárolta a tartalékokat, ezért a bérpótlék-kifizetések sorsa is kérdésessé vált.