Zsófia
15 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

Indexen a megszövegezett adócsomag

2010.06.24. 11:57 Módosítva: 2010.06.24. 14:29
Nem teljesen úgy alakul az adócsomag, ahogyan azt a kormányfő 29 pontos akciótervében felvázolta, igaz, az eltérések nagy része kedvező, derül ki az idei év közi adóváltozások egy részét tartalmazó, a napokban a kormány elé kerülő, az Index által megszerzett törvényjavaslat-tervezetből. A kedvezményes társaságiadó-kulcs szabályait még a bejelentettnél is jobban könnyítik, hogy ne legyen alkotmányellenes a törvény, de van az adózók szemszögéből egy rossz hír is: az önkormányzatok a megszűnő idegenforgalmi adó miatt emelhetik a vállalkozások építményadóját. Utóbbi lépés könnyen alkotmányellenesnek bizonyulhat, és így akár az egész adócsomag bukását is eredményezheti. A magánszemély is elszámolhat majd értékcsökkenést, ha ingatlant ad bérbe. Az öröklési és ajándékozási rendszert felborítják.

Részleteiben készíti el az adóügyekért felelős, Matolcsy György által vezetett Nemzetgazdasági Minisztérium az idei évközi adóváltozásokat tartalmazó intézkedéscsomagot. A nehezebb, az érintettekkel való egyeztetések időigénye miatt vagy az uniós joggal való összehangolás miatt több munkát igénylő adómódosításokon (bankadó, a házi pálinkafőzés korlátainak lebontása, a családi munkában részt vevők jövedelmének adómentessége) még csiszolnak a tárcánál, az egyszerűbben kivitelezhető változtatásokat már megszövegezték.

A napokban a kormány is tárgyalni fog a birtokunkba került dokumentumról. Sok vélhetően nem változtatnak rajta, mert a jövő hét közepéig be kívánják terjeszteni a parlamentnek, hogy a csomag elfogadásával (sürgös tárgyalást kérve) a rendelkezések július 1-jével hatályba léphessenek.

Navracsics kontra Matolcsy, alkotmány kontra kormány

Vannak azonban még a minisztériumok között is vitás kérdések. A Navracsics Tibor vezette közigazgatási minisztérium több ponton is kifejezte aggályát a nemzetgazdasági tárca megoldási javaslatával kapcsolatban. Az egyik ilyen vitás pont, amely ráadásul az egész adócsomag bukását is eredményezheti, az üdülők utáni idegenforgalmi adóval kapcsolatos.

Azt eldöntötték, hogy ezt az adót meg akarják szüntetni már július 1-jén. Igen ám, de ez a balatoni településeken és más felkapott üdülőhelyeken nem elhanyagolható tétel az önkormányzatoknak, és a kormány nem akarja a kieső bevételt az állami büdzséből kompenzálni. Ehelyett megengednék az önkormányzatoknak, hogy év közepén megemeljék a az üdülőépületek után fizetett építményadót, előírva, hogy az így beszedett pénz nem haladhatja meg azt az összeget, amelyet az idegenforgalmi adó hozott volna. (Ez a második fél évben hétszázmillió forintot tehet ki összesen.) Ezzel, érvel a nemzetgazdasági tárca a dokumentum tanúsága szerint, az adóalanyok összes adóterhelése nem nő.

A bökkenő csak az, hogy bár valóban nem nő az érintettek adóterhelése, a két lépést jogilag mégis szét kell választani. Az idegenforgalmi adó eltörlését – tehercsökkentés lévén – azonnal meg lehet lépni, de az államháztartási törvény úgy rendelkezik, hogy az adózók terheit növelő intézkedésnél a kihirdetés és a hatálybalépés között legalább negyvenöt napnak kell eltelnie.

A normaszöveg tervezete azonban megengedné az önkormányzatoknak, hogy már az idegenforgalmi adó megszűnésének napján, július 1-jén módosítsák az építményadóról szóló rendeletüket. Ez az intézkedés azonban tehernövekedést jelent, vagyis meg kellene várni a negyvenöt napot a szabály életbe lépésével. Emiatt nem zárható ki, hogy ha a kormány a benyújtásig vagy a parlamenti vitában nem korrigálja ezt a pontot, vagy nem veszi ki, akkor az egész adócsomag elhasalhat az Alkotmánybíróságon.

(Az elmúlt években az alkotmányossági próbától féltett pontokat a kormányok rendszerint csomagon kívüli jogszabályban fogalmazták meg, mert bár az AB egyetlen pontot is kivehet egy salátatörvényből, tartottak tőle, hogy egyetlen pont miatt az egész jogszabályt helyezik hatályon kívül.)

Még jobb lesz a vállalkozásoknak

A törvénytervezet még egy ponton tér el némiképp a 29 pontos akciótervben vázolt részletektől, de ezt az eltérést az adóalanyok egyáltalán nem fogják bánni. Orbán Viktor azt jelentette be, hogy idén év közepétől a kedvezményes, tízszázalékos társaságiadó-kulcsot éves szinten ötszázmillió forintos adóalapig lehet alkalmazni az eddigi ötvenmilliós határral szemben, ráadásul a kihasználás feltételeit egytől egyig eltörlik. Ez így is lesz, de az idei évre egy átmeneti szabályt kell hozni, hiszen év közepén változik az adó mértéke és az adó alapja.

Az lesz az átmeneti rendelkezés, hogy meg kell osztani az adóalapot a július 1-je előtti és utáni részre. Mivel az ötszázmilliós adóalaphatár éves szinten értendő, ezért az átmeneti szabály úgy szólna, hogy a július 1-je utáni adóalapnál kétszázötvenmillió forintig lehet igénybe venni a tízszázalékos kedvezményes adókulcsot a 19 százalékos helyett.

A dolognak elvileg szimmetrikusnak kellene lennie, vagyis logikailag oda jutnánk, hogy az első féléves adóalapnál az eddigi ötven- helyett huszonötmillió forintig lehetne a tízszázalékos adókulcsot alkalmazni. Előfordulhat azonban, hogy egy céget hátrányosan érintene az átmeneti rendelkezés, ezért – itt figyelve a negyvenöt napos szabályra és a július 1-jei bevezetésre – azt mondja ki a törvénytervezet, hogy az első féléves adóalapnál önmagában is ötvenmillió forintos határig lehetne a csökkentett adókulcsot kihasználni.

Mindezek az adóalanyok többségére vonatkoznak, azokra, akiknek az üzleti évük megegyezik a naptári évvel, az adóévvel. Amelyik vállalatnál ez eltér, az az ötszázmillióig kitolt határral abban az üzleti évében élhet, amelyik 2010. július 1-je után kezdődik.

Magánszemélyként értékcsökkenést számolhatunk el

A személyijövedelemadó-törvényt is kicsit átírják félévtől. Az magától értetődő, hogy az egyéni vállalkozóknak is lehetővé teszik a cégeknek adott könnyítést, vagyis azt, hogy ötszázmillió forintig tízszázalékkal adózzanak a jövedelmük után.

A 29 pontos akcióterv egyik talányos része volt, hogy el akarják érni: ne kelljen vállalkozóvá válnia annak, aki ingatlanát (lakás, termőföld, telek) bérbe adja. A normaszövegből kiderül a megoldás: nemcsak egyéni vállalkozóként, hanem magánszemélyként is el lehet számolni értékcsökkenést az ingatlanbérbeadás esetén, illetve akkor, ha az illető magánszemély egy vonatkozó kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatást nyújt. Az ingatlan-bérbeadókkal nagyvonalú lehet a kormány, ugyanis a javaslat szerint a változtatás életbe lépése előtt kezdett bérbeadásnál is ki lehet aknázni ezt a lehetőséget.

A házastárs nem fog örökölni ingyen

Nagy változás lesz, de megbolygatja a mostani rendszert az öröklési és ajándékozási illetékek változása. Most húszmillió forintos értékig illetékmentes az örökölt vagyon akkor, ha az egyenes ági rokon (gyerek, szülő, unoka, nagyszülő) kapja, és akkor is, ha házastárs, mostoha- vagy nevelt gyerek, illetve mostohaszülő örököl. Ugyanez a kör ajándékozáskor kedvezményes illetékkel (lakástulajdon ajándékozásakor 5–12, más vagyontárgy ajándékozásakor 11–21 százalékos illetékkel) szembesül. Az új szabály egy részüket előnyös, más részüket hátrányos helyzetbe hozza.

Az egyenes ági rokonoknál az öröklés és az ajándékozás is értékhatár nélkül illetékmentes lesz. De a házastárs, mostoha- vagy nevelt gyermek, illetve a mostohaszülő elveszíti illetékmentességét öröklés esetén már az első forinttól kezdve: az örökös házastárs például egy 25 millió forintos házrész után 18 millió forintig 2,5, a 18 és 25 millió közötti részre pedig 6 százalékos illetéket kell, hogy fizessen.

Ennél a pontnál ismét felmerülhet, hogy a negyvenöt napos szabállyal ütközik a július 1-jei hatálybalépés.

75 vagy 80 milliárdról mond le idén az állam

Vannak még kisebb lépések is a csomagban. A vállalkozások kommunális adója megszűnik, ahogyan az Alkotmánybíróság által februárban megcsonkított vagyonadótörvény most még hatályos részeit, vagyis a nagy teljesítményű személygépkocsik, vízi és légi járművek utáni adót is eltörlik (ezt a lépést átvezetik a cégautóadó-szabályon, mert a cégautóadóból a mostani rend szerint a vagyonadó levonható).

Ez az adócsomag idén a tervezet szerint hetvenötmilliárd forinttal apasztja az állami bevételeket. Ebből a legnagyobb tétel a csökkentett társaságiadó-kulcs határának feltolása és a feltételek megszüntetése, csak ez több mint hetvenmilliárd forintot vesz ki az állam zsebéből. Érdekesség, hogy a dokumentumban felsorolják az egyes lépések költségvetésre gyakorolt hatását, a számokat összeadva azonban csaknem nyolcvanmilliárdos lyuk jön össze.