Tavalyi alapra kivetett jövő évi adót fizetnének idén a bankok

Javában folyik az alkudozás a kormány és a bankok között a bankadóként elhíresült extraadóról. A kabinet szerdán fogadja el és nyújtja be a parlamentnek a törvényjavaslatot.

Az már eldőlt, hogy – mint azt lapunk megírta – a 2009 végi mérlegfőösszeg lesz az adó alapja. Azért ragaszkodik ehhez a megoldáshoz a kormány – még ha van is rá nem kis esély, hogy alkotmányellenes a szabály –, mert akkor tudja pontosan kalibrálni az összeget, akkor tudja beszedni a szektortól remélt durván 120 milliárd forintot. (47-60 milliárd forintot egyéb pénzügyi intézményektől, biztosítóktól, lízingcégektől vár a kormány.) Több forrásból származó információink szerint az adókulcs 0,38 százalék lesz.

2011-es adó idén

A bankok azt szeretnék elérni, mondták forrásaink, hogy az egész bankadó 2011-es adó legyen, vagyis úgy alkossa meg a kormány javaslatára a parlament a törvényt, hogy az extraadó jogilag 2011. évi elvonásnak minősüljön. A pénzre azonban már idén szüksége van az államnak, ezért az lenne a megoldás, hogy a jövő évi adóból előleget fizessenek a bankok és más pénzügyi intézmények, és ez lenne összesen 187-200 milliárd forint.

Erre a fura megoldásra utalhatott egyébként nemrég Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára is a Hírszerzőnek adott interjúban. Az államtitkár jelezte, hogy a tervezett három év helyett csak két évig lenne bankadó. Az eredeti tervek szerint 2010-2011-2012-ben lett volna bankadó, azonban ha a kormány akceptálja a bankok kérését, akkor jogilag ugyanúgy 2012-ben szűnne meg az elvonás, de már idén is fizetnék, mint ahogyan az eredeti terv szólt.

Két oka lehet a bankok felől jött sajátos ötletnek. Egyrészt ha jogilag idei adó lenne a bankadó, akkor a hitelintézeteknek tőkét kellene emelniük, miután befizették a sarcot, míg ha 2011. évinek minősülne a teher, akkor a jövő évi nyereségükből már bőven elegendő lenne annak megfizetésére, a tulajdonosoknak nem kellene a zsebükbe nyúlniuk.

Ekkor ráadásul a – gazdaság beindításán ügyködő kormány számára fontos – hitelezési aktivitás sem esne vissza annyira. Másrészt, a magyarországi leánybankok külföldi anyabankjai az itteni elé elvárásokat fogalmaztak meg, tőkehelyzetükre célokat tűztek ki, azok teljesítésén pedig bónuszok múlhatnak, ezért a 2010. évi bankadó ezeket veszélyeztetné.

A költségvetési elszámolási szabályok alááshatják a tervet

A költségvetési elszámolási szabályok azonban lehet, hogy megtorpedózzák a bankok ötletét. Könnyen lehet ugyanis, hogy ha egy 2011-es adóból előleget fizetnek az adóalanyok 2010-ben, és az be is folyik az államkasszába idén év végéig, akkor sem lehet bekönyvelni az uniós módszertan szerinti kimutatás szerint a büdzsébe az összeget.

Márpedig a kabinet abban érdekelt, hogy ha már megígérte az IMF-nek és az EU-nak, hogy tartja az uniós módszertan szerinti 3,8 százalékos GDP-arányos költségvetésihiány-célt, akkor tartsa is a tervet, ne üssön rajta nyomban ekkora (200 milliárd forint a GDP 0,8 százalékának felel meg) lyukat.