Ákos, Bátor
4 °C
10 °C

A devizahitelek a bankokat is fenyegetik

Portfolio
2010.06.29. 13:36 Módosítva: 2010.06.29. 13:44
Járulékos veszteségeket okoznak a kelet-európai bankrendszerek kinnlevőség-állományában a nagyarányú devizahitelek - áll a Moody's Investors Service kedden Londonban kiadott térségi áttekintésében.

A nemzetközi hitelminősítő a kelet-európai devizahitelezésről közölt 12 oldalas összeállításában - amely Magyarországgal és Lengyelországgal, illetve Oroszországgal, Ukrajnával és Kazahsztánnal foglalkozik - azt írta: becslése szerint Magyarországon a bankrendszer-szintű lakáshitel-állomány összértékéhez mérve 1 százalékos, a bruttó kinnlevőség-portfolió arányában 0,5 százalékos járulékos hitelveszteség köthető a devizaalapú hitelekhez. Lengyelországban e járulékos veszteségarány a cég várakozása szerint 0,9, illetve 0,3 százalék lesz.

A FÁK-térség vizsgált államaiban jóval magasabb járulékos hitelveszteség-arányokra számítanak a Moody's szakértői a devizahitelek miatt: a jelentés szerint Oroszországban, Ukrajnában és Kazahsztánban várhatóan a teljes kinnlevőség-állomány 2,4, 4,6, illetve 5,0 százalékának megfelelő hitelveszteség-többlet kapcsolható a devizaalapú hitelekhez.

Korábban kellett volna gondolkodni

Ugyanerre hívta fel a figyelmet már a múlt hónapban  Thomas Mirow, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke.

Mirow a kelet-európai gazdasági átalakulás finanszírozására alakult pénzintézet májusban tartott éves közgyűlése előtt, egy üzleti rendezvényen kijelentette: a közép-kelet-európai országokban fel kellene hagyni a rövid futamú, fedezetlen, fogyasztási célokat szolgáló devizaalapú hitelezéssel, de addig is a kereskedelmi bankoknak más-más hitelezési előírásokat kellene alkalmazniuk attól függően, hogy az adott kölcsönt milyen pénznemben folyósítják.

Az EBRD elnöke szerint a devizakölcsönök folyósításához magasabb hitelképességi követelményeket kell megszabni a fedezettel nem bíró hitelfelvevőkkel szemben, mint a helyi valutában nyújtott kölcsönök esetében.

A magas devizahitel-arányok kialakulásának hátteréről a hitelminősítő azt írta: a térségi bankok gyorsan reagáltak a devizaalapú hitelek iránti kereslet növekedésére, és a legtöbb esetben a hitelkockázati eljárások nem különböztek a hazai valutában folyósított hitelek esetén szokásos gyakorlattól, a bankok "nem voltak érzékenyek" a devizahitelezéssel járó pótlólagos kockázatokra.

Mindemellett a térségi országok zömében nem voltak korlátozó szabályozások a devizaalapú hitelezés kondícióival kapcsolatban. A Moody's keddi elemzése szerint a kelet-európai valuták meredek árfolyamgyengülésével lényegesen gyengült az ilyen fedezetlen devizahitelesek adósságszolgálat-teljesítési kapacitása, ami növeli a devizahitel-állományon belül a veszteségrátákat.

Ráadásul a térségi valutákra nehezedő nyomás kiújulásának kockázata továbbra is fennáll. Annak ellenére, hogy a felzárkózó Európa makrogazdasági viszonyai stabilizálódnak, a térség (banki) működési környezete változatlanul kihívásokkal teli, és ki van téve külső sokkhatásoknak - írta az összeállításban Lev Dorf, a Moody's kelet-európai banki szakelemzője.

A szerző az elemzésben kedvező tényezőnek nevezi ugyanakkor, hogy a térségi országok különböző léptékű és jellegű intézkedésekkel igyekeznek most már visszafogni a devizaalapú hitelek kiáramlását. Dorf megállapítja, hogy e téren "a magyarországi tervek a legagresszívabbak".

A Moody's mindazonáltal úgy véli, hogy a devizaalapú hitelek aránya a térségi bankok kinnlevőség-portfolióin belül a következő években még nem változik jelentősen, mivel az újonnan kidolgozott szabályozásoknak a már meglévő devizahitel-állomány mennyiségére nem sok hatásuk lesz, másrészt a devizahitelezés gazdasági ösztönzői még mindig nagyobbak a legutóbbi szabályozói intézkedésekből a bankokra háruló költségeknél.

A cég szerint az általa kimutatott, a devizahitelezésből eredő járulékos hitelveszteségek és a hozzájuk kapcsolódó veszteségmegelőző tartalékolás zöme az idei év végéig realizálódik. Ez azt jelenti, hogy a tartalékolási igény, valamint a bankok tőkehelyzetére és eredményére nehezedő nyomás 2011-től enyhülni kezd, ám a veszteségek teljes körű kimutatása várhatóan éveket vesz igénybe - írta a Moody's szakelemzője.

Mindezek alapján a devizahitelezés gyakorlata "legalábbis a belátható jövőben" korlátozó tényező marad a kelet-közép-európai bankok jelentős részének hitelminősítői besorolásában.

Rosszabb GDP mellett sem lenne nagy gond

Az inflációs kilátások, illetve a nemzetközi kockázatérzékelés/megítélés befolyásolja a magyar monetáris politikát, nem pedig a devizaárfolyamok átmenti ingadozásai - jelezte a Reuters-nek küldött válaszában Király Júlia a svájci frank forinttal szembeni történelmi csúcsa apropóján. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke, aki a pénzügyi stabilitási kérdésekben is illetékes, emlékeztetett, hogy amint a jegybank áprilisban kiadott pénzügyi stabilitási jelentése stressz tesztjéből is kiderül: csak mérsékelt pótlólagos tőkeszükséglethez vezethet a magyar bankrendszerben a jelenlegi svájci frankárfolyam tartós fennmaradása, de ez a becslés is a mostaninál sokkal kedvezőtlenebb GDP-pálya feltételezés mellett született.

Az MNB áprilisban készített bankrendszeri stressz tesztje 15%-os euróval szembeni forintgyengülési feltételezés mellett készült, amiből a keresztárfolyamok átszámolása után a forint/frank kurzusra 215 körüli implikált árfolyamfeltételezés adódik. Ez a mai 216-217 körüli szinthez közel esik. Az MNB alelnöke azonban a hírügynökségnek felhívta a figyelmet arra is, hogy a stressz teszt a jegybank akkori GDP alappályabeli előrejelzésénél 6.5%-ponttal rosszabb pályát vett figyelembe a 2010-2011-es időszakra együttesen és ezen feltételek mellett adódott az, hogy a magyar bankrendszernek mintegy 40-50 milliárd forintos pótlólagos tőkeszükséglet merülhet fel a bedőlő devizahitelek tőkehelyzetet rontó hatása miatt. A stressz forgatókönyv kapcsán a jegybanki szakértők azzal is kalkuláltak, hogy a bankok céltartalék-képzés igénye 2,5.ről 3,5 százalékra emelkedik.

Király Júlia elmondta, hogy a baki nem-teljesítő hitelek aránya (NPL) idén március végére a vállalati szektorban 10.6%-ra emelkedett a 2008 végi 5.3%-ról, míg a lakossági üzletágban 3-1%ról 8.1%-ra. Hozzátette: ezek a folyamatok összhangban vannak a jegybanki szakértők által vártakkal, akik 10-15% közé emelkedő NPL-rátával kalkuláltak.

A jegybank alelnöke azt is elmondta, hogy a stressz teszt alapján nincs szüksége Magyarországnak arra, hogy a 300 milliárd forintos banki stabilizáló csomag kibővítését kérje az Európai Uniótól.