Tízmilliárdos veszteséget okoznak a gabonacsalók

Egyes becslések szerint mintegy 20-30 milliárd forint bevételtől esik el az állam az utóbbi években egyre nagyobb, kiterjedtebb és változatosabb technikákkal zajló, gabonakereskedelmet érintő áfacsalások miatt – írja a Napi Gazdaság. Épp ezért szerepel már évek óta az APEH kiemelt ellenőrzési céljai között a gabonakereskedelem. A legutóbbi áfaemelés - amelynek következtében a termények után fizetendő forgalmi adó húszról 25 százalékra nőtt - azonban lényegében felhívás volt keringőre és csak növelte a feketén elérhető jövedelmet.

Trükközés az áfával

A csalásokra Magyarországon az EU belső piacának áfaszabályozása ad lehetőséget. Ennek értelmében ugyanis nem kell áfát felszámítani és megfizetni, ha a felvásárlók az átvett gabonát másik uniós tagállamban értékesítik. Ennek igazolásához elvben a kereskedőknek nemzetközi fuvarlevelet, általában úgynevezett CMR-okmányt és külföldi vevői befogadói bizonylatot kell bemutatniuk az üzletkötéshez.

Akadtak azonban, akik inkább a kiskaput választották, és bár a termelőknek azt állították, hogy az áru exportra megy, mégis belföldön adták tovább, azonban ekkor már az áfamentesen vett áru után felszámították az áfát - igaz, befizetni elfelejtették a sokszor csak pár hónapig létező cégek. Mivel az adóhatóság gyakorlatilag tehetetlen volt az eltűnő "kereskedőkkel" szemben, ezért egyre jellemzőbbé vált, hogy a termelőktől próbálta, akár peres úton is behajtani a hiányzó adót, megfejelve általában 1-50 millió forint közötti bírsággal és némi késedelmi pótlékkal.

Az indoklás szerint az esetek többségében azért bírságolták meg a termelőket, mert nem ellenőrizték körültekintően, hogy az áru valóban elhagyta-e az országot. Az indoklás életszerűségét vitató társaságok többnyire elvéreztek a bíróságokon, azok javarészt helyben hagyták az APEH döntéseit.

Alkotmányos aggályok

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) még tavaly fordult az Alkotmánybírósághoz, az áfatörvény egyes rendelkezéseinek megsemmisítését kérve. Indítványunkat azonban elutasították - mondta a Napi érdeklődésére Tóth István, a MOSZ titkára.

Idén márciusban viszont a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság jogerősen is egy kunszentmártoni vállalkozásnak adott igazat, hatályon kívül helyezve az APEH bírsághatározatát. A cégnél az agromonitor.hu értesülése szerint 4,8 millió forint áfahiányt állapított meg az adóhivatal 227 tonna napraforgó értékesítése után - bár a társaság birtokában lévő CRM-okmány és mérlegjegyek szerint azt Romániában értékesítették -, továbbá 481 ezer forint adóbírságot és 132 ezer forint késedelmi pótlékot szabott ki a vállalkozásra.

Irreális elvárás

Az ítélet indoklása szerint irreális elvárás, hogy a termelők ellenőrizzék az eladott áru exportját. Arról egyelőre nincs információnk, hogy a precedens értékű ítélet hogyan hatott az adóhatóság ellenőrzési és bírságolási gyakorlatára - mondta Tóth. A MOSZ mindenesetre valamennyi tagját tájékoztatta az ítéletről, hozzátéve, hogy az általuk megkérdezett jogászok szerint elvben lehet ugyan erre támaszkodni egy jogvitában, mivel azonban nem minden esetben azonos tényállás alapján bírságol az APEH, nem általános érvényű az ítélet indoklása sem.

Mivel az idei nyomott gabonaárak miatt várhatóan még élénkebb lesz a feketepiac, egyre sürgetőbb a helyzet rendezése. A Napi értesülése szerint már a Vidékfejlesztési Minisztérium is vizsgálja a társtárcák bevonásával, hogy mit lehetne tenni. Több ötlet is felmerült már, többségük drasztikus áfacsökkentést javasol: akad, amely szerint ötszázalékos áfa már érdemben élénkítené a piacot, segítené a termelőket, illetve hatékonyan szorítaná vissza a trükközőket. Az eddigi áfacsökkentések azonban egyáltalán nem érződtek a fogyasztói árakban, így céljukat sem érték el.

Minta lehet a román példa

A legutóbbi aratási koordinációs bizottsági ülésen a kereskedők által felvetett román intézkedés részleteit is megvizsgálja a tárca. Ez állítólag egyfajta fordított áfafizetési kötelezettség, amely az élelmiszer-alapanyagok áfáját nulla százalékban állapítja meg, ellenben megtartja a kiskereskedelembe kerülő késztermékekre kivetett forgalmi adót.

A Napi információi szerint a kereskedők állították, hogy ha ezt Magyarországon is bevezetnék, akkor annak nem lenne jelentősebb költségvetési hatása. A tárca szerint azonban számokkal is alaposan alá kellene támasztani bármilyen tervezett intézkedést, most azonban még nem látják azt a pénzügyi mozgásteret sem, amin belül intézkedhetnének. Addig is, amíg ez kiderül, megvizsgálják, hogy az APEH bírságolási gyakorlatával kapcsolatban mit tehetnének.