Idén 150 milliárd forintot sem hoz a bankadó

A Költségvetési Tanács főbb megállapításai szerint a kormány által tervezett intézkedések (amelyről a parlament csütörtökön tart zárószavazást) 2010-ben 80 milliárd forinttal javítják az elsődleges egyenleget, 2011-12-ben viszont az elsődleges egyenleg 200 milliárd forintnál is nagyobb mértékben romlik.

Előző elemzésükhöz hasonlóan most is azt feltételezték a KT szakértői, hogy a gazdasági szereplők 2011-2012- ben beépítik várakozásaikba a pénzügyi szervezetek különadóját. Ugyanakkor bevételként - pontos törvényi szabályozás hiányában - az adóval nem számolhattak - emelik ki a szakértők, akik szerint a kormány javaslata már nem felel meg 2011-re a kötelező ellentételezés külső tételekre vonatkozó szabályának. Vagyis a tervezett adókönnyítések nyomán kieső bevételeket még a bankadó sem tudja pótolni.

Az adóváltozások tételes költségvetési hatásai

Az adórendszeren kívüli kereset fogalmának bevezetése, a vagyonadó eltörlése, az illetékszabályok megváltoztatása minimális hatást gyakorol a költségvetési egyensúlyra.

A házi pálinkafőzés a jövő évtől kezdődően évente 7,4 milliárd forinttal rontja az elsődleges egyenleget. Az szja-változások évente 15 milliárd forintos lyukat ütnek a költségvetésbe. A társasági adó 10 százalékos kulcsának kiterjesztése az idén több mint 50 milliárd forintot, a következő években pedig 110-120 milliárd forintot hagy a gazdaságban.

Ehhez képest a pénzügyi szervezetek különadója (bankadó) az idén 145,6 milliárd forintot hoz az állam konyhájára (korábbi becslésében 150 milliárd forint feletti összeget számolt a KT). Azért csak ennyit, mert a közvetett hatások alaposan apasztják az intézkedés teljes nettó költségvetési hatását.

Miért lesz kevesebb a bankadó?

A KT a fenti, bankadó várható bevételére vonatkozó számításokba az eddig benyújtott módosító indítványok hatását vette figyelembe, így azt, hogy a takarékszövetkezetek kedvezményt kapnak a kis településeken lévő fiókjaik után, illetve hogy a biztosítók közül kikerülnek az adófizetői körből a tevékenységi engedélyüket 2007. június 1. után megszerző társaságok. (A legutóbbi sajtóértesülések eközben arról szólnak, hogy a kormány még a holnapi parlamenti zárószavazás előtt kiveszi a 2007 júliusa óta alapított biztosítók kedvezményét .) A módosítások szerint emellett a befektetési vállalkozásoknál változik az adóalap, a korrigált nettó árbevétel csökken a befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításaival, ami az ebből a körből érkező adóbevételt is mérsékli 2,42 milliárd forinttal. Egy másik módosító javaslat csökkenti az árutőzsdei szolgáltatók adóalapját, a  Magyar Posta Zrt. pénzügyi szolgáltatásból származó eredménye pedig  nem lesz a bankadó alapja. A KT számításai szerint ez 3,1 milliárd forintos könnyítést jelent az eredeti tervekhez képest.

A Költségvetési Tanács ma megjelent elemzése emlékeztet arra, hogy korábbi anyagukban az új közteher nagyarányú áthárítását feltételezték a teljes pénzügyi szektor részéről. Ez részben a különféle jutalékok, biztosítási díjak megemelésén, részben a lakossági szegmensben érvényesülő hitel-betét kamatkülönbözet növekedésén keresztül valósulhat meg - vélik a szakértők, akik az alapszcenárióban azzal számolnak a teljes (összes szegmenst érintő) áthárítás a 190 milliárd forintból kb. 140 milliárd forintot tesz majd ki (80 milliárd a bankok és 60 milliárd a további intézmények részéről).

A Költségvetési Tanács anyaga ugyanakkor fontosnak tartja megjegyezni, hogy az áthárítás mértékére pontos előrejelzés nem adható, csak feltételezéssel lehet élni.

Pozitív kockázatok

A becslési eredményekhez a Költségvetési Tanács hozzáfűzi, hogy nem vették figyelembe számszerűen figyelembe 2011-12-re azt a költségvetés szempontjából pozitív kockázatot, hogy a pénzügyi intézmények nyeresége az áthárítás miatt megnőhet, és ezáltal magasabb társasági adóbevétel keletkezhet. Ez a forgatókönyv például akkor valósulhat meg, ha a különadó bevezetése gazdaságpolitikai szándékként folyamatosan napirenden marad 2010 után, ehhez a pénzügyi intézmények alkalmazkodnak az ügyfélköltségek növelésével, de - elfogadott részletes törvényi szabályozás hiányában, vagy egyéb okokból - a költségvetés végül nem szedi be ezt az adót - teszik hozzá.