450 milliárdot az IMF-nél hagyott a kormány

2010.08.02. 12:31
A Bajnai-kormány félretett 3,2 milliárd eurót az IMF-EU-hitelkeretből, hogy annak sorsáról már az új kabinet dönthessen, Orbánék a június közepi határidőig azonban nem hívták le az addig rendelkezésre álló összeget, 1,6 milliárd eurót, így az végleg elveszett. Most valóban megvagyunk nélküle, de tartalékba lehetett volna helyezni, és jól is jönne ez az összeg, ha újra kitörne a vihar a pénzpiacokon. Aztán meg az új IMF-hitelkeretről a kormány lemondott.

Végleg elveszett 1,6 milliárd eurónyi IMF-EU-pénz, az új kormány ugyanis a június közepéig nyitva álló határidőig nem hívta le ezt az összeget a hitelkeretből, tudta meg lapunk.

Félretették

Az előző kormány tavaly nyár óta nem vette igénybe az IMF-EU által összedobott mentőövet: bár a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság a teljesített negyedéves kritériumok miatt lehetővé tette, hogy az esedékes hitelkeretet igénybe vegye a Bajnai-kabinet, az akkori kormány az utolsó két negyedéves részhez nem nyúlt, le sem hívta.

Nem hagyták azonban elveszni az összesen 2,9 milliárd SDR-nyi, azaz 3,2 milliárd eurónyi összeget, ugyanis abban állapodtak meg az IMF-EU-duóval, hogy egy későbbi időpontig kitolják a lehívás határidejét, hogy a félretett pénz sorsáról már az új kormány dönthessen. A 3,2 milliárd eurót négy egyenlő részre osztották, az első két részt összevonták és idén május közepéig tették lehívhatótvá, a maradék két részletet pedig hozzácsapták a normál negyedéves felülvizsgálat sikeres lezárása esetén hozzáférhetővé váló kerethez.

Elvesztették

Úgy alakult, hogy az eredetileg május közepi határidőt még egy hónappal meghosszabbították, így az Orbán-kormánynak június 14-ig volt lehetősége lehívni az első két részletet, 1,6 milliárd eurót, azaz körülbelül 450 milliárd forintot. Az új kabinet azonban nem ezt választotta, hanem otthagyta a hitelezőinknél a summát, így az végleg elveszett. (A korábbról félretett összeg fennmaradó része, a kétszer 800 millió euró még megvan, azt akkor tudja igénybe venni a kormány, ha sikeresen lezárja a negyedéves tárgyalási fordulókat az IMF-fel és az EU-val. Jelen pillanatban azonban éppen hogy szünetelnek a tárgyalások, mert pár hete megszakadtak, azaz jelenleg gyakorlatilag ez a pénz is befagyottnak tekinthető.)

Önmagában nem lenne kockázatos egy ilyen lépés, azonban az elmúlt két hét történései, valamint az Orbán-kormány korábban hangoztatott szándékai alapján azonban meglehetősen furcsa a döntés, és a későbbiekben főhet még a feje a kabinetnek.

Ha beborul a pénzpiacokon, jól jöhetett volna

A Bajnai-kabinet azért tehette meg, hogy nem hívta le a kérdéses összeget, mert tavaly nyár végén Magyarország visszatért a tőkepiacra, azóta a piacról finanszírozza magát az állam. Most is rendre sikeresek az Államadósság Kezelő Központ diszkontkincstárjegy- és állampapír-aukciói, továbbra is tud a piacról felvenni hitelt az államháztartás, vagyis innen nézve valóban nem is hiányzik a le nem hívott IMF-EU-pénz.

Könnyen lehet azonban, hogy nemsokára mégis jól jönne az elveszett summa. Az Orbán-kabinet úgy indult neki a ciklusnak, hogy új, készenléti hitelkeretet kíván kötni a Valutaalappal, ami azt jelezte, számolnak azzal, hogy borúsra fordulhat az időjárás a világ pénz- és tőkepiacain, ezért egy biztonsági puffernek hasznát vennék. Az elmúlt két hónapban Szapáry György, a miniszterelnök IMF-ügyekben illetékes főtanácsadója is a kormány ezen szándékát hangoztatta, és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter meg is jelölte, 10-20 milliárd eurós új, biztonsági hitelkeretben gondolkodik a kormány. Két héttel ezelőtt azonban a kabinet hátraarcot hajtott végre, az IMF-fel folytatott tárgyalások megszakadtak, pár napra rá pedig Orbán Viktor tette világossá, mégsem akarnak új hitelmegállapodást tető alá hozni a washingtoni szervezettel.

Ameddig az ország tudja magát finanszírozni a piacról, addig nincs is gond, ám ha ismét felbolydulnak a világ pénz- és tőkepiacai, jelentősen megdrágul az állam számára a kölcsönfelvétel, akkor előállhat az a helyzet, hogy mégis jó lenne a hátunk mögött egy kis IMF-támogatás. Mivel ezt kizárta a kabinet, azzal egy menekülőutat le is zárt maga előtt. Egy segítsége lehetne: a rossz időkre félretett tartalékokból próbálja kihúzni, amíg elül a vihar.

Veszteség, relatíve

A teljes képhez hozzátartozik, hogy az 1,6 milliárd eurós rész lehívásának persze ára van. A hitel kamatlába valamivel, 2-4 százalékponttal magasabb, mint az a hozam, amennyit az MNB el tud érni azzal, hogy a nála elhelyezett 1,6 milliárd euróból kockázatmentes külföldi állampapírt vásárol. Egyúttal a lehívással a bruttó államadósság is nőne. Ezek a hátrányok azonban eltörpülhetnek ahhoz képest, mint amit egy piaci turbulencia esetén szenvedhet el az állam, hiszen akkor sokkal drágábban tudna csak pénzhez jutni.

Az Orbán-kormány minden további nélkül megtehette volna, hogy – bár most nincs szüksége a pénzre – lehívja az 1,6 milliárd eurónyi, 450 milliárd forintnyi hitelrészt, azt pedig devizabetétbe elhelyezi az MNB-nél. Különben is, most is parkoltat 2,5 milliárd eurónyi biztonsági tartalékot a kormány a jegybanknál, a lehívással azt növelte volna meg több mint másfélszeresére a kabinet.

Nem aprópénz

Az 1,6 milliárd euró nem kis pénz. Hazánk gyakorlatilag 18,8 milliárd eurós hitelkeretet kapott az IMF-EU-duótól (a Világbank 1 milliárd eurós részéről soha nem írtunk alá szerződést a szervezettel), ebből eddig 14,2 milliárd eurót hívtunk le az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint. Ebből 1,4 milliárd eurót a jegybank hívott le, ott is van tartalékban az MNB-ben, a döntő részt, 12,8 milliárd eurót a kormány hívott le. Ebből a kabinet el is égetett, vagyis fel is használt 10,3 milliárd eurót (a lejáró államadósságot ebből törlesztette, ebből adott hitelt bankoknak), és a már említett 2,5 milliárd euró tartalékban van.

A június közepén elveszni hagyott pénz tehát a felhasznált összeg egyhatoda, a kormány MNB-nél elhelyezett devizabetétjének közel kétharmada.

Nem bánták meg

Lapunk megkereste az ügyben a Nemzetgazdasági Minisztériumot, ahol elismerték, hogy az 1,6 milliárd eurónyi részt nem hívtunk le a júniusi határidőig. Ez tudatos döntés volt, ugyanis a piacról finanszírozzuk magunkat, annak pedig rossz lett volna az üzenetértéke, hogy közben azért hozzányúlunk a hitelkerethez, vagy legalábbis lehívunk belőle valamekkora összeget – magyarázták a tárcánál.

A piaci finanszírozás rendelkezésre állása miatt a kormány egyáltalán nem bánta meg, hogy az 1,6 milliárd euró többé hozzá nem férhető – válaszolták azon kérdésünkre, amely azt feszegette, nem sajnálja-e a kabinet, hogy a nem is olyan régi szándékokat megmásítva mégsem kér új készenléti hitelkeretet az IMF-től, és így nehéz piaci helyzetben bizony jól jöhetne a most elveszni hagyott summa.



  • Hírek
  • Bankszámla