Koronavírus adatok

2022. jan. 19.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Sára, Márió
-7 °C
5 °C

Versenyjogban tapasztalatlan elnöke lehet a GVH-nak

2010.08.06. 13:55
A miniszterelnök által a Gazdasági Versenyhivatal elnökének jelölt személy versenyjoggal foglalkozó forrásaink előtt ismeretlen. A jogász végzettségű Juhász Miklós kijelölésével a miniszterelnök szakított azzal a hagyománnyal, hogy a GVH élén közgazdász végzettségű szakember áll. A Fidesz egyébként egy törvényjavaslattal az előző kormány által kinevezett elnökhelyetteseket is megpróbálja elmozdítani, ezzel kapcsolatban a végső szót az Alkotmánybíróságnak kell kimondania. Nagy Zoltán jelenlegi elnök megbízatása november elsején jár le.

Sem a versenyjoggal kapcsolatos eljárásokban, sem a szakterületet érintő tudományos életben nem ismert a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnökének jelölt Juhász Miklós.  Egyik forrásunk úgy fogalmazott: még a versenyhivatalban is kétségbeesett guglizás kezdődött csütörtökön, amikor a miniszterelnök bejelentette jelöltjét.

Juhász Miklós egy óbudai ügyvédi irodából érkezik a GVH élére (a jelöltet többször kerestük, de szabadságát tölti). A Népszabadság cégbírósági adatokra hivatkozva azt írta: Juhász Orbán Viktor korábbi főtanácsadójának, Schmidt Máriának egyes vállalkozásaiban tűnt fel, a Budapesti Ingatlan Nyrt.-nek (BIF) felügyelőbizottsági tagja volt Simor András jegybankelnökkel együtt.

Úgy tudjuk, a GVH-nál hivatalból bíznak abban, hogy a szervezet megfelelő működést garantáló függetlensége megmarad, hiszen – fogalmazott egyik forrásunk – az nem egyes személyektől, hanem a fékek és ellensúlyok meglévő és jól működő rendszerétől függ.

Komoly szerepet szánnának a GVH-nak

A Fidesz a kormányprogramban jelezte: határozottan szeretne fellépni a „kartell jellegű és erőfölényen alapuló piaci helyzetek” ellen. A párt szerint a hibás privatizációs politika az állami monopóliumokból magánmonopóliumokat hozott létre, ami miatt magasak nálunk az energiaárak és a bankszektorban kiugróan nagyok a kamatmarzsok. A program leszögezi: az állam erős szabályozással kell fellépjen ezeken a területeken. A határozott fellépésben a GVH-nak kulcsszerepe van.

Az optimizmust azonban az utóbbi idő történései megkérdőjelezik. Az új parlament július elején módosította a versenytörvényt – a módosításba egyébként a GVH nem volt bevonva, a jogszabályra a hivatal dolgozói véletlenül találtak rá az országgyűlés honlapján. Az elfogadott törvényjavaslatot Sólyom László volt köztársasági elnök július 15-én megküldte az Alkotmánybíróságnak (AB) véleményezésre – így a változtatások eddig nem léphettek hatályba, az AB még nem hozott döntést az ügyben. A törvény a GVH elnökhelyetteseinek kinevezésére és megbízatásuk megszűnésére vonatkozó szabályokat módosította, de Sólyom két rendelkezést alkotmányellenesnek talált. Közülük az egyik feltehetően sértené a fékek és ellensúlyok rendszerét.

Elbocsátó üzenet

A Fidesz problémás módosításának lényege szerint a GVH elnökhelyetteseinek a megbízatása az elnök mandátumának lejártával egy időben megszűnne. A törvény szerint ezt a szabályt a hivatalban lévő két elnökhelyettesre is alkalmazni kellene, függetlenül attól, hogy hat évre szóló kinevezésükből még mennyi idő van hátra. A most hivatalban lévő két elnökhelyettest az előző kormány regnálása idején, tavaly szeptemberben nevezte ki az államfő, nekik tehát a hatályos törvény értelmében csak 2015-ben kellene távozniuk. Sólyom szerint a javaslat azonnali hatálybalépése alkotmányellenes.

Az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján ugyanis a határozott időre kinevezett tisztségviselők idő előtti, jogszabállyal történő elmozdítása csak akkor elfogadható, ha az együtt jár az adott szervezet átalakításával. Jelen esetben ilyen nem történt, ezért a törvény a jogbiztonság sérelmét okozza – érvelt júliusban a Sólyom vezette köztársasági elnöki hivatal.

A GVH-t ismerő forrásunk szerint a szervezet átalakítása az új elnöknek sem lenne pofonegyszerű. Az Alkotmánybíróság ugyanis például a szervezeti működési szabályzat átalakítását – amit az elnök akadályok nélkül bármikor megtehet – nem tekintené a szervezet elfogadható mélységű átalakításának, ahhoz  a hatályos törvények módosítására, azaz mélyrehatóbb változások foganatosítására is szükség lenne. Persze egy Fidesz által támogatott versenyhivatali elnök átalakítási javaslatai feltehetően gond nélkül mennének át kétharmados többséggel rendelkező törvényhozáson, a változtatások visszadobását pedig egyik forrásunk sem várja az új köztársasági elnöktől.

Az elnökhelyettesek – Gadó Gábor és Wallacher Lajos – eltávolításával a GVH csúcsszerve, a Versenytanács is átalakulna, Gadó ugyanis ennek a testületnek az elnöke is egyben.

A hatályos törvény alapján a GVH elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A két elnökhelyettes személyére pedig az elnök tesz javaslatot a miniszterelnöknek, akinek az egyetértése esetén a köztársasági elnök kinevezi az elnökhelyetteseket. A GVH elnökének joga van a Versenytanács összetételébe is beavatkozni, jelölni embereket a versenytanácsba.

Így háborognak a szocialisták

Az MSZP arra szólította fel a Fideszt, hogy fejezze be "a hónapok óta tartó tisztogatást" az állami szervezeteknél, "a szakmailag tökéletesen alkalmatlan pártkatonáitól" pedig kímélje meg az országot. Az MSZP felháborítónak tartja, hogy a Fidesz hatalomra kerülése után több mint két hónappal sem képes uralkodni magán, és az általa propagált nemzeti együttműködés rendszere helyett továbbra is csak "a saját barátaiból álló klientúráját építgeti".

Véleményük szerint a számvevőszék, az adóhatóság, a statisztikai hivatal és több más állami szervezet után csütörtökön a GVH-t is elérte "a Fidesz eszetlen menesztési mániája". Orbán Viktor "útilaput köt" annak a Nagy Zoltánnak a talpára, aki - kormányoktól függetlenül - az üzleti élet meghatározó szereplőinek egyöntetű véleménye szerint is európai színvonalon igazgatta a versenyhivatalt.



  • Eladnék
  • Hírek