Nosztalgiából lesz GVH-elnök Juhász Miklós

„Nosztalgiával gondolok vissza a bírói pályafutásomra, ez is hozzájárult ahhoz, hogy elfogadtam a felkérést” – mondta az Indexnek a GVH elnökjelölte, aki novemberben válthatja a lejáró megbízatása miatt távozó jelenlegi elnököt, Nagy Zoltánt, aki 1998 óta vezeti a hivatalt.

A miniszterelnök csütörtökön Juhász Miklós óbudai ügyvédet jelölte a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnökének. Juhász versenyszakmai körökben ismeretlen, mint írtuk, sem a versenyjoggal kapcsolatos eljárásokban, sem a szakterületet érintő tudományos életben nem ismert a neve.

A vezetőktől független függetlenség

Juhász kinevezését lapunknak azzal magyarázta: a rá váró feladat nagyon hasonlít a bírói tevékenységre, példaként a hivatali döntéshozatali mechanizmust említette. „Igaz, a Versenyhivatal közigazgatási eljárásokat folytat le, de sok elem köszön vissza a bírósági eljárási gyakorlatból.”

Az 58 éves Juhász 1976-ben szerzett jogi diplomát, majd közvetlenül ezután a kispesti és pestszentlőrinci bíróság elnökhelyetteseként polgári ügyekkel foglalkozott egészen 1985-ig. „Sokat tanultam bíróként, majd a rendszerváltáskor ügyvédi irodát nyitottam. Ennyi év ügyvédi praktizálás során előkerültek versenyjoggal kapcsolatos ügyek is, de a fő területem valóban nem ez volt, hanem a polgárjog, a civiljog” – ismerte el Juhász.

Az ügyvéd az Alkotmánybíróság előtt heverő versenytörvényt átíró módosító javaslatot – mely lehetővé tenné, hogy a GVH elnökhelyetteseinek a megbízatása az elnök mandátumának lejártával egy időben megszűnjön, ezzel szakértők szerint csorbítva a hivatal függetlenségét – úgy kommentálta: a függetlenség nem ettől függ, hanem a szervezet megfelelő működésétől.

Személyi kérdésekkel még nem foglalkozik

Az elnökhelyettesek sorsát érintő kérdéseinkre azt mondta, két szempontot kell összehangolni. Egyrészt biztosítani kell a szakmai munka folyamatosságát, ugyanakkor az elnöknek is meg kell adni a kellő mozgásteret, hogy azokkal dolgozhasson, akikkel szeretne. A kérdés azonban még nincs napirenden – mondta – mert ő még nem elnök, az Alkotmánybíróság pedig még nem döntött a vitatott módosítás sorsáról.

Kérdésünkre, miszerint ha lesz rá lehetősége, lecseréli-e a GVH jelenlegi alelnökeit (egyikük, Gadó Gábor a Versenytanács elnöke is), Juhász azt mondta: nem találkozott velük, nem ismeri őket, csak a távozó elnököt, akivel kétszer is konzultált. Személyi kérdésekkel egyébként sem foglalkozik még a saját bevallása szerint a GVH politikai függetlenségét fontosnak tartó Juhász.

A Fidesz a kormányprogramban jelezte: az állam erős szabályozással kell fellépjen a magánmonopóliumokkal szemben, amiben kulcsszerepe lehet a Versenyhivatalnak. Juhász szakmai terveiről nem beszélt, csak általánosságban annyit mondott: ha egyes cégek árképzése versenysértő, akkor lépni kell, azonban az elnök nem adhat utasítást a Versenytanácsnak.

Menedzser kell

A kritikusok szerint az elnökhelyettesek elmozdításának célja pontosan az, hogy a Versenytanács működésére is nagyobb ráhatása legyen a miniszterelnök által kijelölt új elnöknek.

Egy, a GVH-tól nemrég távozott jogász szerint a bíráskodással elsajátított vezetői, döntéshozói kompetenciákra szüksége van a hivatal elnökének, azonban egészen más karakterű döntéseket kell majd hoznia, mint bíróként, ezért a korábban szerzett tapasztalatok itt kevéssé lesznek hasznosíthatók. „A GVH elnöke inkább egy menedzser, egy diplomata, aki bel- és külföldön képviseli az intézményt és az egész ágazatot.”

A GVH egyik név nélkül nyilatkozó munkatársa szerint a bírói tapasztalatok a versenyfelügyeleti eljárások során hasznosíthatók, azonban a versenypártolás és a versenykultúra terjesztése – ami a GVH működésének két másik nagyon fontos pillére – alapos versenypolitika ismereteket igényel. „A bírói pálya valóban jó megalapozás, azonban az elnöknek mindhárom területet irányítania kell.”