Éliás Ádám tavaly júliusban ultimátumot intézett a magyarországi bankszférához, amiben kijelentette, hogy a pénzügyi válság következtében megszaporodott árverések és kilakoltatások miatt, a társadalom védelme érdekében az általa vezetett mozgalom háborúban lévőnek tekinti magát a bankokkal.
A vádirat szerint a vádlott egyúttal felszólította több bank vezetőjét, hogy állítsák le az önhibájukból fizetésképtelenné lett adósok ingatlanainak elárverezését, és az adósok kilakoltatását, ellenkező esetben összeállít egy banki feketelistát, végső soron pedig a követelést nem teljesítő bankok megsemmisítését helyezte kilátásba.
A bankok a vádlott követelésének nem tettek eleget, de annak hatására több bank vezetése is fokozott biztonsági intézkedések bevezetéséről döntött. Az ügyészség szerint a vádlott által kilátásba helyezett lépések akár jelentős érdeksérelmet is okozhattak, a kialakuló bankpánik a teljes hazai pénzügyi közvetítőrendszert, és végső soron a nemzetgazdaság stabilitását is veszélyeztethette volna.
Az ügyészség felfüggesztett börtönbüntetést kért rá, indítványozta a pártfogó felügyelet alá helyezését, magatartási szabályként kérte annak előírását, hogy a sértettek számára nagy nyilvánosság előtt adjon elégtételt.
Éliás Ádám szerint a vád nem áll meg, mivel a kényszerítést csak személy ellen, s jelentős érdeksérelmet okozva lehet elkövetni, a kilakoltatási moratóriumot pedig nem személyektől, hanem bankoktól követelte a mozgalom.
"A kilakoltatási moratóriumot meg nem hirdető négy bank, a Raiffeisen, a CIB, az AXA és az FHB abszolút kisebbségben maradt a bankszektoron belül. Az előző és a mostani kormány is meghirdette az árverezési-kilakoltatási moratóriumot, s emiatt semmiféle érdeksérelmet nem jelentettek be a bankok, azok sem, amelyek maguktól nem hirdették meg" - írta közleménéyben Éliás.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
