Aliz
7 °C
12 °C
Index - In English In English Eng

A kormány úgy vezette be a bérplafont, hogy eltörölte

2010.09.06. 11:45
A szeptember elsején életbe lépett új bérplafon csak azokra nem vonatkozik, akik miatt azt eredetileg kitalálták. A kormány ugyanis úgy vonta be a jegybankot a megzabolázottak körébe, hogy kiengedte onnan az állami cégek vezetőit, akik így ezután újra felső korlát nélkül kereshetnek majd. Az állami cégek vezetőire vonatkozóan a Bajnai-kormány ugyanis úgy vezetett be kétmilliós bérplafont, hogy a jegybankelnök fizetésének negyedében maximálta alapbérüket. Ezt a szabályt augusztusban eltörölte az új kormány, miután kétmillióra csökkentették Simor András bérét, új korlátot viszont nem vezettek be.

Újra az egekbe szökhet az állami cégek vezéreinek fizetése, a szeptemberben életbe lépett bérplafonról szóló törvény ugyanis csak a költségvetési szervekre vonatkozik, az állami tulajdonú cégeket felmenti a szabály alól.

Kommunikációs trükk

Bár Orbán Viktor már 29 pontos akciótervében is csak a költségvetési szféráról és az MNB-ről beszélt, arra nem tett utalást, hogy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezetőit – akikre egy korábbi törvény szerint érvényben volt bérplafon – kivenné a megszorítottak köréből.

A bérplafont még az előző kormány vezette be az állami vállalatok körében, e szerint a cégek munkavállalói az MNB-elnök fizetésének legfeljebb egynegyedét kereshették volna. Mivel Simor András fizetése ekkor nyolcmillió forint volt, a 2010 január elsejétől felvettek ennek már csak a negyedét, kétmillió forintot kaphattak. Az igazgatóság elnökének bérét a minimálbér hétszeresében, az igazgatósági tagok és a felügyelőbizottság elnökének fizetését a minimálbér ötszörösében maximálta a törvény. (A minimálbér most 73 500 forint, az igazgatósági elnökök így maximum 514 500 forintot kaphatnak.)

Csapdába került a kormány

„Bár a bérplafon bevezetését 2009-ben még a Bajnai-kormány szorgalmazta, az előző ciklus cégvezetőit ez már nem nagyon érintette, a plafon ugyanis a már megkötött szerződésekre nem vonatkozhatott. Ha valakit fel akartak venni, vagy szerződést akartak módosítani, azt megtették gyorsan még a törvény hatályba lépése előtt, tudták, hogy a kormányváltásig már csak néhány hónapjuk van hátra. A kétmilliós limit így aztán inkább az újak gondja lett” – mondta egyik forrásunk.

A váltás után lecserélt vezetők ugyanis a törvény szerint már nem kaphattak többet kétmilliónál, bérük egy-másfél millióval csökkent elődjükéhöz képest. Így legfeljebb a béren kívüli egyéb juttatásokkal maradt némi játékterük, ezt a kaput a Bajnai-kormány bérpalfonja is nyitva hagyta.

Kétmillióra kényszerültek

Az MFB honlapján közzétett információk szerint Baranyay Lászlónak a bank vezérigazgatójának kétmillióban, a vezérigazgató-helyetteseknek 1,9 millió forintban határozták meg az alapbérét. Ezen felül az alapbér nyolcvan százalékának megfelelő prémiumot kaphatnak, és a helyetteseknek jutalom is adható. Baranyay éves cafeteriakerete bruttó 1,1 millió forint, garantált juttatásként a 13. és 14. hónapra is kap fizetést. Mindezt összeadva akár a bérplafonnal kalkulált évi huszonnégymillió forint dupláját vihetik haza.

Hasonló a helyzet más állami cégeknél is. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnél a vezérigazgató és az általános vezérigazgató-helyettes kétmillió forintot keres. Emellett maximum  tízhavi prémiumot kaphatnak, az egyéb juttatásokról nem közölt adatokat a cég. Baji Csabának, a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. vezérigazgatójának személyi alapbére ugyancsak kétmillió forint, és legfeljebb a személyi alapbér nyolcvan százalékának megfelelő prémiumban részesülhet a feladatok maradéktalan teljesítése esetén. A Szerencsejáték Zrt., a Magyar Posta és a MÁV Zrt vezérigazgatójának is kétmillió lett az alapbére.

A kétmilliót azonban az állami cégek nem önszántukból, „a jó erkölcsbe ütköző fizetések visszaszorítása érdekében” határozták meg – mint ahogyan azt később a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kommentálta – hanem egyszerűen azért, mert a törvény kötelezte őket erre.

Meglepetést okozott

Ennek is köszönhető, hogy Orbán Viktor bérplafonról szóló júliusi bejelentése nemcsak azért váltott ki értetlenséget szakmai körökben, mert az a jegybank elnökének fizetését jogilag aggályos módon csökkentette, de azért is, mert a bérplafon addigra már érvényben volt, mértékét éppen Simor fizetéséből kalkulálták.

Mennyit spórolnak a jegybankon?

Az MNB érintett vezető tisztségviselői kereseteinek kifizetése összesen évi kb. hatszázmillió forintot tesz ki, számolt utána a Nemzetgazdasági Minisztérium. Ez az összeg a törvénymódosítás eredményeként – csak a vezetők esetén – évi kb. százötvenmillió forintra csökken.

Ugyanakkor ezen kiadások adók és járulékok formájában állami bevételt is jelentenek, ennek mértéke a jelenleg hatályos szabályozás szerint kb. 350 millió forint, a törvényjavaslat hatályba lépésével kb. kilencvenmillió
forint lesz.

Azaz amellett, hogy az MNB-nél kb. 450 millió forintos megtakarítás képződik, a költségvetés bevételi oldalán 260 millió forint kiesik, így a
költségvetési egyenleg évente összesen kb. 190 millió forinttal javul.

Az állami cégek jelentős részét az új kormány egyébként ki akarta menteni a bérplafon alól. Egy június elején elfogadott törvényben számos fontos céget átsoroltak a Magyar Fejlesztési Bank tulajdonába, egyúttal kimondták, hogy az MFB-re és leányaira a korábbi bérplafon már csak szeptember 30-ig vonatkozik.

Simort cserélték a többiekre

Ez a mentőöv azonban végül értelmét és így hatályát vesztette, mivel az augusztusban elfogadott „salátatörvény” a gazdasági társaságokra vonatkozó – már érvényben lévő – bérplafon egészét megszüntette.  Az új törvény ugyanis a jegybank elnökének havi keresetét az előző évi havi átlagos bruttó kereset tízszeresére csökkentette, vagyis nagyjából kétmillió forintra.

A csökkentés miatt azonban már a gazdasági társaságok munkavállalói bérének maximumát sem számolhatták tovább a régi módszer szerint, hiszen ha ezután is Simoréból kalkulálják, az mindössze ötszázezer forintra zsugorodott volna. Hatályon kívül helyezték tehát a 2009-es CXXII. törvény bérplafonról szóló, az állami cégekre vonatkozó részeit, egyedül az igazgatósági és fb-tagokra vonatkozó limitet hagyták benn, azok létszámát viszont lecsökkentették.

Kiket érint?

A közjogi méltóságok és az állami vezetők jelentős része és az egyes szolgálati jogviszonyokban jelenleg sem haladja meg a törvény szerinti díjazás mértéke a kétmillió forintos kereseti korlátozást, és nincs is lehetőség a törvénytől való eltérésre, közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Például a bíráknál a legmagasabb szorzójú illetménnyel, legmagasabb szorzójú beosztási és vezetői pótlékkal, továbbá nyelvpótlékkal számolva is jóval alatta marad az illetmény a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresének

Takarékosság, igazságosság

A salátatörvény az állami tulajdonú vállalatokat már nem, csupán a költségvetésből gazdálkodó intézményeket korlátozza. Itt azonban nincs jelentős korlátozni való, a közhivatalok eddig sem a sokmilliós fizetésekről voltak híresek. A törvény külön érdekessége egyébként, hogy a limitet a már érvényben lévő szerződésekre is alkalmazza, vagyis a korábbi plafonnal szemben nem csak az új munkavállalókra vonatkozik.

Az állami tulajdonban álló cégek 2010-ben felvett felsővezetőinek így szeptembertől már nem kell megelégedniük azzal a kétmillióval, amit korábban – legalábbis hivatali idejük első néhány hetére-hónapjára – a törvény határozott meg nekik korlátként, és természetesen az idén január előtt hivatalba lépetteknek sem csökkent 2010 szeptember 1-től automatikusan kétmillióra az alapbére.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint a köztulajdonban álló vállalatokra a plafon túlzottan általános, merev szabályozást jelentett volna. „A Kormány saját hatáskörében eredményesebben tud beavatkozni az állami vállalatok vezetői fizetésének teljesítményarányosabbá, igazságosabbá tétele érdekében. A köztulajdonban álló vállalatok vezetőinek bérezését a takarékossági és igazságossági elvek, valamint konkrétan a társaságokhoz, illetve a kinevezett vezetőhöz fűződő elvárások vezérlik” – magyarázta a miniszter.

Tény, az állam tulajdonosként képviselhetne az állami tulajdonú cégeknél olyan álláspontot, hogy a cégek vezetőinek javadalmazása nem haladhat meg valamilyen összeget, nem lehet több mondjuk havi kétmillió forintnál. Egyelőre azonban az állami cégek felügyeletét ellátó MFB és az MNV sem adott ki ilyen tartalmú utasítást. Legalábbis nem jelentettek be ilyen intézkedést.