Brüsszel: A bérplafon módosítása a cél

2010.09.07. 19:40 Módosítva: 2010.09.07. 19:40
Megerősítette az Index információit az Európai Bizottság szóvivője, a testület el akarja érni, hogy a kormány módosítsa a jegybanki vezetőket is érintő bérplafont. A nyilatkozat szerint nagyon szokatlan, ha valakinek a bérét 75 százalékkal mérséklik, az ügyben több uniós ország nemzeti bankja is megkereste őket.

Az a szándék áll az Európai Bizottságnak a magyar hatóságokhoz intézett levelében, amely a közigazgatásban bevezetett bérplafon részleteiről érdeklődik, hogy elérjék a jogszabály megváltoztatását - ismerte el Brüsszelben kedden a brüsszeli testület szóvivője.

Mint az Index beszámolt róla, az unió Gazdasági és Pénzügyi Igazgatósága levélben felszólította a kormányt: módosítsa a jegybanki vezetők bérét negyedére mérséklő, az uniós alapszerződésekben is védett jegybanki függetlenséget sértő bérplafontörvényt.

Amadeu Altafaj Tardio megerősítette, hogy az Európai Unió végrehajtó testülete levélben kért további információkat jogszabályról, amely szeptember elsején lépett hatályba, és többek között a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetőire is vonatkozik. A bizottság úgy gondolja, hogy a szabályozás érintheti bizonyos kulcspozíciók, köztük az MNB-elnök függetlenségét - idézte a szóvivőt az MTI. Altafaj Tardio hangoztatta: egyelőre nincsen szó uniós szabálysértési eljárásról.

Mint beszámoltunk róla, a levél valóban nem jelenti az uniós szabálysértési eljárás (jogsértési eljárás) elindítását, ugyanakkor információink szerint a levelet aláíró Marco Buti főigazgató határozottan utal ennek lehetőségére. Amennyiben a magyar hatóságok nem adnak kedvező választ a mostani uniós megkeresésre, a főigazgató kérni fogja az erre jogosult Európai Bizottságot, hogy indítsa meg a jogsértési eljárást.

Szokatlan a 75 százalékos vágás

Magyar újságíróknak nyilatkozva Altafaj Tardio elmondta: egyebek között az intézkedés mögötti szempontokat  szeretnék tisztábban látni. A jogszabály ugyanis esetenként 75 százalékos mértékű bérkorlátozást jelent, ami nagyon szokatlannak számít - fejtette ki. Olli Rehn pénzügyi biztos szóvivője elmondta azt is: a bizottság nem saját kezdeményezésére foglalkozik a témával, hanem más EU-tagországok nemzeti bankjai hívták fel arra a testület figyelmét.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) már előző nap kiadott közleményében világossá tette, hogy a kormány álláspontja változatlan: kordában kell tartani a fizetéseket a közigazgatásban. "A kormány álláspontja továbbra is az, hogy a jegybank elnökének fizetését havi kétmillió forintban korlátozó intézkedés a jegybanki függetlenséggel összeegyeztethető. A bérek korlátozását előíró törvény egységes elvek alapján a teljes közszférára vonatkozik" - tartalmazza a közlemény. A minisztérium ugyanakkor nem számolt be arról, hogy levél - a közleményben foglaltakkal szemben - nem pusztán információkérő, konzultációs célú dokumentum, hanem egyértelműen a jogszabály módosítását sürgeti, a bírósági eljáráshoz vezető jogsértési eljárás elindításával fenyegetve.

Az Európai Központi Bank (EKB) már a törvényjavaslat elfogadása előtt hangsúlyozta: biztosítani kell, hogy ne sérüljön a központi banki függetlenség elve. Az EKB már a törvénymódosítás hatálye előtt jelezte: a szabályozás egyértelműen sérti a jegybanki függetlenséget és ezzel az uniós alapszerződést, valamint sérelmezte, hogy a kormány nem is biztosított elegendő időt az ilyenkor nem pusztán szokásos, hanem kötelező egyeztetésekre. Az EU-val és az IMF küldöttei részben azért döntöttek a tárgyalások megszakítása mellett júliusban, mert kifogásoltak a kormány uniós jogot sértő törvénymódosítási terveit.