Cecília
7 °C
12 °C
Index - In English In English Eng

Tíz év alatt faragják le a rezsiszámlánkat

2010.09.07. 18:59
A kormány idén már nem szeretne gázáremelést, míg az év végén megszűnő gáz- és távhőtámogatást lakhatási támogatásra cserélve védené a legszegényebbeket, hogy ne jelentős áremelésekkel zúduljon rájuk a piac – mondta a lapunknak adott interjúban Völner Pál, a fejlesztési tárca energetikai és közlekedési államtitkára. Paks fejlesztése a most ismert 2000 milliárdos áron is megtérülő beruházás lenne, a Vértesi Erőmű 2014-ig megmaradhat. A rezsiköltségek jelentős csökkentése csak tíz év alatt képzelhető el, de az egységes vasúti és buszos menetrend elkészítése is eltarthat még négy évig és 2013-ig az M0-s nyugati szakasza sem kezd el épülni. A vasutasoknak a GYSEV-re kellene figyelniük, létszámcsökkentéstől viszont nem kell tartaniuk.
Völner Pál (fotó: Huszti István)
Völner Pál (fotó: Huszti István)

Szeptember eleje van, a régi szabályozás szerint ilyenkor hozták nyilvánosságra a következő negyedévben érvényes gázárakat. Elmondaná lassan, hogy mindenki megértse, hogy nem lesz gázáremelés?

Most törekvésekről tudok beszélni, az árakat szeptemberben tudjuk véglegesen meghatározni. A kormányzati cél mindenesetre az, hogy idén ne legyen gázáremelés.

Hogyan lehet ezt elérni?

Ez egy több elemből álló történet. A legfontosabb a beszerzési ár, amire rosszul hat a forint-dollár árfolyam változása és a kőolaj világpiaci ára. De az elemzők szerint az önkormányzati választások után a devizapiacokon megnyugvás jöhet, és az olajárakban is látszott a múlt héten egy olyan megingás, amiből én azt látom, hogy talán az év végéig várt folyamatos áremelkedés nem valósul meg. Én ezért úgy érzem, nincs akkora feszítő erő ezeken tényezőkön. Ráadásul ott az Ausztriából érkező HAG-vezeték, amin évi kétmilliárd köbméter gázt lehet behozni a világpiaci árnál olcsóbban (Magyarország éves fogyasztása 13-14 milliárd köbméter körül van - a szerk.) Ha ennek a hasznát a szolgáltatók, a nagykereskedő és a fogyasztók megosztanák, akkor létrejöhet egy olyan ármix, ami lehetővé teszi, hogy a gáz ára ne emelkedjen. És persze vannak még kisebb tételek is, például meg kell néznünk, hogy a szolgáltatók igényeiből önköltségük csökkentésére vonatkozóan mi teljesíthető.

Mennyiben csökkentheti a beszerzési árat az, ha diverzifikáljuk a beszerzéseket? A korábbi kormányzati időszakban számos ötlet volt erre, még adriai cseppfolyós gáz szállításáról is beszéltek.

Önmagában nem az orosz gázzal van a baj, hiszen sokszor nyugatról a HAG vezetéken át is orosz gáz érkezik, csak onnan éppen olcsóbban, mint amennyiért mi a hosszú távú szerződések értelmében keleti irányból gázt tudunk importálni. Az ellátásbiztonság szempontjából fontos, hogy minél több összeköttetés legyen a szomszédos országokkal. És persze minél több vezetékrendszerre kapcsolódunk, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy egy vagy több forrásból olcsóbb gázt is be tudunk majd szerezni, akár cseppfolyósból, akár norvég gázból, akár a Nabuccóból.

01

Akár a Déli Áramlatból?

Ahogy az előbb is mondtam, az ellátásbiztonság a legfontosabb. Ha ehhez kell a Déli Áramlat, akkor épüljön meg a Déli Áramlat is. Az a fontos, hogy egy orosz-ukrán vita ne legyen hatással a magyar piacra. Az ország és a fogyasztók szempontjából a fontos az, hogy korrekt áron értékesítő, megbízható partnerünk legyen.

Júliusban nem volt áremelés, áprilisban volt, de a szolgáltatók azt mondták, hogy az energiahivatal nem vett figyelembe minden költséget. Mondanak a cégek árakat, hogy a kétszer három hónap alatt mennyi buktak?

Szolgáltatóként eltérő a helyzet, más a hitelállomány, más a hatékonyság. A harmadik negyedév kapcsán a szolgáltatóknak nem keletkeztek veszteségei és szerintem a negyedik negyedévben is vannak tartalékok. Egy szolgáltató könnyen találhat olyan indokot, ami alapján árat emelne. Ha nagyon szigorúak akarnánk lenni, mondhatnánk erre, nézzük meg, melyik szolgáltató működik a leghatékonyabban, és – hiszen versenypiac van – a többi alkalmazkodjon ehhez.

Jövő januártól nemcsak a gáz ára emelheti a gáz- és távhőszámlát, hanem az is, hogy a dolgok jelenlegi állása szerint év végén megszűnik a támogatási rendszer.

A kormány meglátása szerint mindenképpen találni kell egy igazságos és működőképes támogatási rendszert, hogy ne zúduljon rá a nehéz helyzetben lévő fogyasztókra a piaci ár, ami egyébként főleg a távhő árában jelentene nagy mértékű emelkedést.

04

A helyzetet tovább rontja, hogy jövő évtől 2015-ig fokozatosan kivezetik az olcsóbb távhőtermelést lehetővé tevő kötelező átvételi rendszerből (kát) az erőműveket.

Így van. A mi célunk az, hogy a különböző piacidegen behatásoktól egyidejűleg tisztítsuk meg az energiapiacot, és a kát az egyik ilyen nem piaci hatás. A szociális problémát nem ebben a rendszerben kellene kezelni, talán nem is távhő- vagy gázártámogatásnak, hanem valóban csak rászorultsági alapon járó lakhatási támogatásnak kellene hívni.

A támogatásra szánt költségvetési források mennyivel csökkennek?

A következő évre már az jelentős megtakarítást jelent, hogy az áprilisig támogatott fogyasztói kör egy része kikerült a rendszerből, nem kell a jelenlegi kormánynak a támogatási keretet megkurtítania. Legfeljebb a forma, az elnevezés változik, illetve elképzelhető, hogy más szociális támogatási elemet is magába foglal majd.

A távhő versenyképességét tervezik egyébként javítani? Az elmúlt években sok szó volt arról, hogy mennyire hatékony ez az energetikai ágazat, illetve mennyire versenyképes a gázfűtéssel szemben.

Ahogyan a gázszolgáltatóknál, úgy a távhőellátás esetében is azt vizsgálnám meg, hogy azonos paraméterekkel ki milyen hatékonyan tud szolgáltatni, és aki a legjobb, annak a modelljét kellene követnie a többi cégnek is. Számtalan oka lehet annak, hogy miért drága a távfűtés, vannak szolgáltatók, akik benne vannak a kátban, mégis drágábban szolgáltatnak, mint mások, akik nincsenek benne.

Előfordulhat, hogy januártól a most elmaradó gázáremelés hatása és a kát megszűnése miatt, továbbá azért, mert továbbra is gyenge marad a forint, drasztikus távhő- és szintén jelentős gázáremelés lesz?

Ha nagyon nagy anomáliákat eredményezne az azonnali és tisztán piaci alapú rendteremtés, akkor közbe fogunk lépni.

Ha a piaci árak és a lakosok által fizetendő árak ismét tartósan eltávolodnak, ki fizeti meg a különbséget? A távhőnél az önkormányzatok, egyébként az állam? Vagy a szolgáltatók?

Bárhogyan is címkézzük a dolgokat, ha közösségi kiadásokról van szó, a sor végén az állam, és így az adófizetők állnak. Illetve a másik lehetőség az öngondoskodás, a hatékonyság javítása a fogyasztóknál az energiatakarékos megoldásokkal, a szolgáltatóknak a fejlesztésekkel.

05

Amikor kormányra kerültek, az ön minisztere megígérte, hogy csökkentik a családok kiadásaiban a rezsi arányát. Mikorra lesz ennek kézzelfogható eredménye?

Ez nagyon sok tényező függvénye. Már az nagyon jó lenne, ha egy tízéves program végén sikerülne markánsan mérhető eredményeket elérni. Ez azonban meglátásom szerint csak egy összetett program eredménye lehet, aminek alapja feltétlenül egy energiahatékonyság-növelő és modernizációs program kell legyen, amiben természetesen beletartozik az épületek hőszigetelése, a szolgáltatói modernizációk és hangsúlyosan alakossági  szemléletformálás is.

Amikor júniusban beszélgettünk a miniszterével, azt mondta, készülni fog egy új kormányzati energetikai stratégia.

Készül.

Mikorra lesz kész?

Azért nem mondanék időpontot, mert nem szeretném magunkat beszorítani. A stratégiaalkotás egyébként is a Nemzetgazdasági Minisztériumban történik.

Mi lesz a megújuló energiaforrások szerepe ebben a stratégiában?

A vállalásunk szerint a megújuló energiaforrásoknak 2020-ig 13 százalékot kell elérniük. Ez a mérték gazdaságosan tartható, persze ha változik a világpiaci helyzet, lehet több szélerőmű, több napkollektor, és persze foglalkozunk a biomasszával, a geotermikus energiával is. A megújulók mellett nem szabad elfeledkezni az atomenergiáról sem, hiszen ma Paks termeli a legolcsóbban a villamos energiát termelő kapacitás Magyarországon.

Ez azt jelenti, hogy tovább nőhet Paks jelentősége a magyar energiaellátásban?

Paks jelentősége már ma is óriási. A villamos energia szektor termelésének 37 százalékát adja az atomerőmű. A paksi fejlesztésekről, az új termelőkapacitások létesítéséről láttam prognózisokat. A jelenlegi árkalkulációkból az derül ki, hogy ez egy finanszírozható és megtérülő beruházás lehet, de természetesen megnézzük a most épülő finn erőmű költségeit és megtérülési számításait, megnézzük, mit kínál a francia, az orosz technológia.

Az oroszokat ki lehet egyáltalán hagyni? A Malév kapcsán hallottuk, hogy az oroszok szeretnék a Magyarországgal kapcsolatos ügyeiket, a Malévot, Záhonyt, a gázellátást egy nagy csomagban kezelni. Nem éreztetik, hogy Paksot nélkülük nem lehet fejleszteni?

Mindkét fél a saját érdekeit képviseli, ez szerintem természetes. Hosszú távú szerződések vannak, ezeket betartják. Az más kérdés, hogy kérhetünk-e előnyöket, ha velük állapodunk meg. De ez alapvetően tisztán üzleti kérdés, meg kell várni, ki adja majd a legjobb ajánlatot, mi lesz a legjobb konstrukció.

És mi lesz a legjobb konstrukció a Vértesi Erőművel és az oroszlányi bányával?

A múlt héten az a döntés született, hogy a Vért csődvédelmet kér. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy ezt a helyzetet a Kapolyi-féle szerencsétlen áramvásárlási szerződések idézték elő. Ezek nélkül a Vért pénzügyei kezelhető állapotban lennének. Tekintve, hogy a kormány nem akar költségvetési vagy MVM-pénzt arra költeni, hogy egyes cégek akár tízmilliárd forintot is kivegyenek az adófizetők zsebéből, nem látszott más megoldás, csak ez a mostani. Ha nem lenne ez a probléma, az erőmű egy ideig problémák nélkül életben tartható lenne.

Meddig?

Most van három hónapja a menedzsmentnek, hogy meghatározza a továbbműködés feltételeit, emellett kiemelt feladat a munkahelyek védelme és a távhőellátás biztosítása. Az erőmű szűrőberendezései 2014-ig tudnak üzemelni, addig üzemelhet a bánya is, mert ezt a szenet csak itt égetik el. Sok függ attól is, mi lesz a szénfillérek jövője – ez a rendszer elvileg év végén lejárna, de már az unióban is feszegetik a kérdést.

06

Hány ember állásáról van itt szó?

Valamikor hatezren dolgoztak itt, most 1300 körül van az itt dolgozók száma. Ebből négyszázan az erőműben dolgoznak, a bányászok száma 850 körül van, közülük három éven belül háromszázan nyugdíjba tudnak menni. Szóval nem kezelhetetlen ez a kérdés, de nyilvánvalóan nem nekünk, hanem az erőmű menedzsmentjének kell kezelnie ezeket a kérdéseket.

A Vérthez hasonlóan évek, de inkább évtizedek óta megoldatlan a MÁV helyzete is. Vasúti reformról, a közösségi közlekedés reformjáról sokat beszéltek, de érdemi lépések nemigen voltak, és persze az IMF felé vállalt kötelezettségeinket, így a 40 milliárdos elvonást sem teljesítettük.

Az előző kormány azért bezárt néhány szárnyvonalat.

De hát az nem hozott megtakarítást.

Most az egységes közösségi közlekedésen, a menetrendek összehangolásán dolgozunk, de egyelőre ezen sem látszanak a nagyarányú megtakarítást hozó szerkezeti változások. Itt nincsenek csodák, nincs olyan, hogy valamit elrendelünk, bevezetünk, és máris tízmilliárdokat takarítottunk meg. Egyébként is a világon mindenhol dotációból működik a közösségi közlekedés. A vasútnak inkább az a baja, hogy személyszállításból akarja fenntartani magát, a nyereséges Cargót eladták, a teherforgalom egyébként is csökkent, és így csökkent a pályahasználati díjból származó bevétel.

Ez az egységes közösségi közlekedési koncepció gyakorlatilag a menetrendek összehangolása lesz.

Lesz egy egységes közlekedésirányítási rendszer, hogy a párhuzamos vonalon a MÁV és a Volán ne versenyezzen, úgy hogy közben végül mindkét számlát a költségvetésnek kell állnia.

Kóka János szól önből, de tényleg, mintha szó szerint őt hallanánk néhány évvel ezelőttről.

Kóka János belevágott egy érzéketlen költséglefaragásba, aminek szerintem volt egy erős ideológiai tartalma is, ez végül egy értelmetlen pusztításban ért véget a Bajnai-kormány alatt. Amit mi eddig csináltunk, vagy tervezünk csinálni, az nem ebbe az irányba mutat. Mi meg fogjuk csinálni, amit tervezünk.

Mikorra?

Ha a ciklus végére ez megvalósul, én boldog leszek.

Hol lehet lefaragni a kiadásokból?

Van körülbelül 7000 kilométer vasúthálózat, amiből 2900 kilométer a törzshálózat. A bevételek-kiadások 90 százaléka itt keletkezik és képződik, ebből is látszik, hogy ha a korábbi kormányok az összes vidéki vonalat bezárják, azzal sem jutottak volna semmire. A bevált nemzetközi gyakorlatokon túl idehaza is érdemes körülnézni: a MÁV menedzsmentjének hasznos lenne a GYSEV-re figyelnie, hogy ők mitől, miért képesek jól működni. Pedig a GYSEV vonatai is főként Magyarországon futnak, persze az országos átlagnál fejlettebb nyugat-dunántúli térségben.

A MÁV hatékonyságát ésszerűbb létszámgazdálkodással, magyarul kevesebb dolgozóval nem lehetne javítani?

A MÁV-csoportnak jelenleg 38 ezer dolgozója van, valamikor 140 ezer volt. A vasutasok létszáma a jelenleginél tovább érdemben addig nem csökkenthető, amíg a vasúti pálya, a járművek, a biztonsági berendezések állapota olyan, amilyen. Idehaza egy váltó kezeléséhez sokszor három ember kell, ha esik, ha fúj. Azonnali, átfogó változásokat ezért sem ígérhetek a vasúton. Látjuk viszont, hogy hol és hogyan lehet fejleszteni, látjuk az előrelépés irányait, de ennek fedezetét csak fokozatosan tudjuk majd előteremteni. Leginkább arra van esély, hogy lépésről lépésre haladhatunk előre a vállalati gazdálkodás terén, az egyes vonalak feljavításában, a szolgáltatási színvonal emelésében.

És milyen változások lesznek a közúti közlekedésfejlesztésben?

Erőltetett ütemű sztrádaépítési program nem lesz, ppp-s sztrádaépítés reményeim szerint egyáltalán nem lesz. Megengedhetetlen, hogy éves szinten csak a rendelkezésre állási díjakra százmilliárd forintot költsünk.

A ppp önmagában nem jó, vagy csak azok a konstrukciók nem jók, amikkel az elmúlt években ppp-szerződések születtek?

Az árfekvésük és a szerkezetük nem jó ezeknek a ppp-s szerződéseknek. Számos előnytelen állami vállalást tartalmaznak, a kockázatokat pedig szinte teljes egészében a költségvetés viseli. Ez persze nem csak az útépítésekre igaz: ezt látjuk a kulturális, oktatási és sportprojekteknél is. Egyébként pedig meggyőződésem, hogy ha az állam olcsóbban tudna felvenni hosszú távú hitelt, mint egy magáncég, ami a saját hasznát is beárazza a beruházásba.

Hát, amilyen a hitelminősítésünk, ez azért nem biztos. De ha nem is ppp-ben, valaha is megépül a teljes M0-s, tehát elkészül annak a budai hegyeken átvezető szakasza?

Csak a 10-es és 11-es utat összekötő út megépítése, a szükséges alagutakon keresztül 90 milliárd forintba kerülne. A forgalmat érdemben befolyásoló fejlesztés azonban a 10-es út és az M1 összekötése lenne. Ez 230 milliárd forintból valósítható meg. A budapesti körgyűrű bezárása fontos beruházás, keressük a forrásokat a várhatóan 2013 után kezdődő kivitelezésre. A főváros és az agglomeráció közlekedési helyzete azonban már korábban javul: nemrégiben adtuk át az M31-et és zajlik az M0 déli szektor bővítése is.