Csányi: Túlzott hiánycsökkentést vállalt a kormány

Csányi Sándor szerint túlzott a kormány által vállalt deficitcsökkentés üteme, mivel kétsége sincs afelől, hogy az ehhez szükséges pénzt a gazdaságból vonják majd ki. Emiatt kevesebb pénz lesz a gazdaság terheinek csökkentésére, gazdaságélénkítésre, munkahelyteremtésre. "Örülök, hogy ilyen a kormány megközelítése, hogy tartani akarja a célt, de mint a reálgazdaság szereplője, nem örülök, hogy be kell tartania ezt a célt a kormánynak" - hangzott az érvelés.

Csányi kijelentette még a jelenlegi, nem túlzott kockázatvállalási készség mellett is 2011 végéig finanszírozható a piacokról a magyar költségvetés, ilyen szempontból tehát az IMF-megállapodásnak nincs nagy jelentősége. "Ugyanakkor ha van egy IMF-megállapodás, amelynek kapcsán nem hívunk le hiteleket, csak ott van, mint tartalék, az jelentősen növelheti az ország iránti bizalmat. Természetesen mérlegelni kell, hogy egy ilyen megállapodás milyen feltételek mellett jöhet létre és megéri-e a kormánynak így megkötni, vagy folytatni a tárgyalásokat a valutaalappal. Jó, ha van az IMF-fel megállapodásunk, mert az egy piros pont, de sok piros pontból tevődik össze, hogy bíznak-e egy ország valutájában vagy sem" - nyilatkozta Csányi Sándor a Duna Televízióban.

Nem váltanék devizahitelt forintra

A szakember úgy látja: ha hiszünk abban, hogy négy-öt éven belül képesek leszünk bekerülni az eurozónába, akkor az árak és a bérek is az euró övezethez konvergálnak, ezért nincs alapja annak, hogy euró hitel se legyen Magyarországon. Az egyéb devizában való eladósodást azonban maga sem támogatná, hiszen utóbbi esetben az adósoknak nem csak a forint-euró árfolyam kedvezőtlen alakulásától kell tartaniuk, hanem attól is, hogy az euró árfolyama gyengül a svájci frankkal vagy más valutával szemben, ami még kevésbé belátható kockázat egy adós számára.

Csányi megjegyezte: tippet nem szeretne adni, még saját családtagjainak sem, de ő személy szerint most nem váltana át devizahitelt forintra.

Elfogadható a bankadó, csak ne legyen sokáig

Az OTP elnök-vezérigazgatója a Duna Televízióban úgy nyilatkozott: sokan félreértelmezték korábbi, bankadóval kapcsolatos kijelentését. Megerősítette: már akkor sem örült a bankadónak, amikor bejelentette azt a kormány, mert igazságtalannak tartja csak egy szektort ezzel terhelni, miközben vannak más, jobb jövedelmezőségű szektorok is.

Az OTP mégis el tudja fogadni ezt az adót akkor, ha a költségvetési deficit csökkentésére fordítja a kormányzat. Az OTP számára ugyanis Magyarország megítélése, így hitelképessége nagyon fontos, sokkal fontosabb, mint minden más, külföldi tulajdonosú bank számára. "'Ha Magyarország nem hitelképes, akkor az OTP sem az" - szögezte le a bankvezető.

Csányi kijelentette: bankjuk nyeresége kibírja ugyan az extra adót, ugyanakkor a bankok hitelezési hajlandóságát jelentősen csökkenti ez a külön elvonás. Ez pedig együtt járhat a GDP csökkenésével vagy kisebb mértékű növekedésével. Ha a vállalkozók és a lakosság nem tud a megszokott módon hitelhez jutni, akkor a beruházások és a fogyasztás sem tud olyan mértékben nőni, mint normál hitelkihelyezés esetén - hangsúlyozta.

"Ezzel a hatással is számolni kell. Ezért az lenne a jó, egészséges, ha ez a bankadó viszonylag rövid időn belül megszűnne és csökkenő mértékű lenne" - szögezte le Csányi Sándor.

Számít a bankadóra a kormány

A Nemzetgazdasági Minnisztériumban most kezdi kidolgozni a 2011-es költségvetést, ezért pontosan nem lehet tudni, hogyan teljesülhet a szigorú, három százalék alatti deficitterv. Matolcsy György gazdasági miniszter nem árult el részleteket keddi sajtótájékoztatóján, csak öt alapfeltételt említett, melyeknek mindenképpen teljesülniük kell. Az egyik közülük a 200 milliárdos bevételt jelentő bankadó beszedése volt.