Gyöngyi
4 °C
14 °C

Hogyan tovább IMF nélkül?

2010.09.16. 07:59
A szokásoktól eltérően a következő évi költségvetési törvénytervezet, illetve makrogazdasági pálya hiányában jelent meg tegnap este a következő évi államadósság finanszírozási terv, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium ismertetett a honlapján.

Az ideitől eltérően 2011-ben már nem tervez felhasználni a nemzetközi hitelcsomagból rendelkezésre álló keretből pénzeket a kormány. Amennyiben azonban a romló befektetői környezet miatt nehezebbé válna a piaci alapú adósságfinanszírozás, akkor erre meg lenne a lehetőség.

A minisztériumi dokumentum szerint a 3 százalékos államháztartási hiánycél kitűzés mellett jövőre a teljes nettó finanszírozási igény - a kincstári kör hiánya, privatizációs bevételek és az Európai Uniós nettó transzferek egyenlege - az idei 1034 milliárdról várhatóan 850 milliárd forint körülre csökken.

"Ez a nettó finanszírozási igény a forint állampapír-piac bővülő likviditására, a növekvő lakossági megtakarításokra támaszkodva döntően forint állampapír kibocsátásokkal finanszírozható." - olvasható az Államadadósság Kezelő Központtól kapott adatokra támaszkodva a minisztériumi összefoglalóban.

A finanszírozás módja kapcsán a tárca azt írja: "A tervezett nettó kibocsátás 828 milliárd forint, amiből 677 milliárd forint az állampapír kibocsátás és 151 milliárd forint a nettó hitelfelvétel." Az állampapír kibocsátáson belül a nettó kötvénykibocsátást 531 milliárd forintra tervezi a tárca, ami lényegében a duplája annak a mennyiségnek, mint ami az idei év eddigi részében megvalósult.

A 2011-re tervezett 531 milliárd forintos nettó kötvénykibocsátás 954 milliárd forint kötvénylejárat és 1485 milliárd forint bruttó kibocsátás egyenlegeként adódik. A nagyobb nettó kötvény kibocsátás hozzájárul ahhoz, hogy az államadósság futamideje fokozatosan emelkedjen, ami a mai piaci helyzetben fontos szempont a befektetők számára - hangsúlyozza a dokumentum.

Jövőre mintegy 4 milliárd eurónyi devizaadósság jár le. A mostani kormányzati terv szerint csak a lejáró adósság mértékéig fog majd bevonni devizaalapú forrásokat az állam 2011-ben, azaz idénhez hasonlóan nem lesz nettó értelemben pozitív devizakibocsátás. "Ezen kibocsátási szerkezet biztosítja, hogy az államadósság kockázatai mérséklődjenek azáltal, hogy fokozatosan csökkenni kezd a devizaadósság aránya." - indokolja a tervet a minisztérium.

Az államadósság magas devizaaránya fontos sérülékenységi pont a magyar gazdaság esetében, amelyre a hitelminősítők is rendszeresen felhívják a figyelmet. Július végén az államadósság devizaaránya  43,6 százalékos volt, és amennyiben csak a piaci alapú adósságot tekintjük, akkor 35,2 százalékot tett ki.

A nulla összegű nettó devizakibocsátási terv tehát érthető a fenti ok miatt, de amint az alábbi ábra mutatja, 4 milliárd eurónyi devizakötvényt eddig csak kifejezetten kedvező nemzetközi pénz- és tőkepiaci környezet mellett tudott a magyar állam kibocsátani egy adott évben, most viszont tartósan bizonytalan nemzetközi befektetői környezet, illetve a tőke iránti éles verseny elé nézünk, így a terv ambiciózusnak mondható.

A mostani minisztériumi dokumentum is céloz rá: a nemzetközi hitelcsomagból az állam által lehívott, de még fel nem használt devizaösszeg  is bevethető szükség esetén az adósságfinanszírozásba. "A piaci finanszírozás biztonságát támogatják az államnak a Magyar Nemzeti Banknál elhelyezett devizabetétei. Az idei felhasználás után 2010. év végén 2,5 milliárd eurónyi szabad betét áll rendelkezésre, ami 2011. végére a bankoknak továbbhitelezett állományból történő visszafizetések után 3,0 milliárd euróra nő."

"A 2011. évi finanszírozási terv fontos előrelépés a magyar állampapír-piac és államadósság kezelés szempontjából. A javuló fiskális és állampapír-piaci helyzet alapján Magyarország a tervek szerint egyidejűleg kezdi visszafizetni 2011-től az IMF/EB hitelcsomagot, úgy hogy közben csökkenni kezd az eladósodást jelző adósságráta mutató." - hangsúlyozza a kedvező forgatókönyvet a minisztériumi dokumentum.