Erzsébet
1 °C
4 °C

Évi 500 ezret kell spórolni, hogy elég legyen a nyugdíj

2010.09.22. 10:32 Módosítva: 2010-09-22 10:33:05
Az Aviva és a Deloitte közös tanulmánya szerint a következő négy évtizedben nyugdíjba vonulók évente több mint félmillió forinttal többet kellene megtakarítsanak ahhoz, hogy az aktív éveiknek megfelelő életszínvonalon élhessenek. Ez havi mintegy 45 ezer forint megtakarítást jelent. A kutatás azokon már nem segít, akik a közeljövőben mennek nyugdíjba, de mindenki más jól teszi, ha időben kezd el takarékoskodni – mondta az Indexnek az Aviva vezérigazgatója, Bartók János.

Az Aviva Életbiztosító szerint 2011 és 2051 között várhatóan nyugdíjba vonuló ötmillió magyarnak fejenként és átlagosan 532 ezer forintot kellene megtakarítania ahhoz – az állami és magánnyugdíjból várható jövedelmük mellett –, hogy a nyugdíjas éveiben az aktív éveinek megfelelő életszínvonalon élhessen. Ez havi közel 45 ezer forint megtakarítást feltételez.

A kutatás készítői a Deloitte nemzetközi tanácsadó szakértőivel közösen azt is kiszámolták, hogy a négy évtizedes időszak egészében az éves szintű átlagos nyugdíjhiány körülbelül 2660 milliárd forint lesz. Ez az összeg óriási, megközelíti a magánnyugdíjpénztárakban 1998 óta felhalmozott összes megtakarítást, és megegyezik az ország tavalyi nemzeti össztermékének tizedével.

Mi az a nyugdíjhiány?

A nyugdíjhiány az állami nyugdíjrendszerek által nyújtott tényleges szolgáltatások és a nyugdíjaskori elvárások közötti különbséget jelenti. Az elemzés abból indul ki, hogy az aktív évek jövedelmének 70 százaléka is elég egy átlagos nyugdíjasnak ahhoz, hogy változatlan színvonalon élhessen, a kutatás tehát azt igyekszik előrejelezni, hogy a 70 százalékos érték eléréséhez mennyit kell még önállóan is félretenni a többségnek.

Bizonytalan kilátások

A makrogazdasági kivetítések a 2006-2007-ben rendelkezésre álló adatokból indultak ki, azóta a nyugdíjrendszer több paramétere változott, illetve a gazdasági környezet is alaposan átalakult. A jövőben a paraméterek akár jelentősen is módosulhatnak, de ezekkel nem számoltak felmérés készítői. Nem is a pontos számokon van a hangsúly, inkább azon, hogy mindenki számára felmérhető legyen a probléma súlya – mondta az Indexnek az Aviva vezérigazgatója, Bartók János.

A kutatás készítői jelzik, hogy nem számoltak a már meglévő nyugdíjmegtakarításokkal. Akinek már van ilyen, azok akkor is elérhetik a kívánt nyugdíjszintet, ha kevesebbet tesznek félre. A felmérés nem számolt a fekete- és szürkegazdaságban keletkező jövedelmekkel sem. Akik jövedelmük egy részét így kapják, számolniuk kell azzal, hogy ezt a bevétel is pótolniuk kell a nyugdíjas években, ráadásul a be nem fizetett járulékok miatt a nyugellátás is minimális lesz, amit úgyszintén csak az öngondoskodással lehet helyettesíteni - mondja Bartók János, az Aviva vezérigazgatója.

Társadalmi különbségek

A felmérés szerint az átlagnál jobban keresőknek nem elég az említett 45 ezer forintos megtakarítás. A társadalom jövedelem tekintetében felső harmada mintegy 70 ezer forintot kell félretegyen, hogy ne legyen nyugdíjhiánya, a megtakarítási szükséglet az alsó jövedelmi sávban 20 ezer forint körül alakul.

A nyugdíjhiány azokat érintheti a legérzékenyebben, akik közel vannak a nyugdíjhoz és jövedelmük a közepes sávba, 100-200 ezer forint közé esik. Az Aviva szerint egy alacsony keresetű munkavállalónak kevésbé észrevehető életszínvonal-csökkenéssel jár majd a nyugdíjas élet, de a magas keresetűek esetében sem lesz drámai a változás, hiszen nekik módjuk van arra, hogy más forrásokból – felhalmozott vagyonukból, már meglévő nyugdíjcélú megtakarításaikból – egészítsék ki nyugdíjas éveik finanszírozását.

Kevéssel megússzuk?

A felmérés több országban is elkészült, a tagállamok között jelentős eltérések vannak. Az Európai Unióban a következő negyven évben az éves átlagos nyugdíjhiány 1900 milliárd euró lesz, ami horribilis, a 2010-es GDP közel ötöde.

 

Ez azt jelenti: míg nekünk "csak" évi 9,5 milliárd eurót kellene megtakarítanuk ahhoz, hogy olyan nyugdíjas éveket élhessünk, amilyenről álmodozunk, addig ehhez a lengyelekenek közel 70 milliárdot, a németeknek pedig több mint 450 milliárd eurót kellene félretenniük évente.

Abszolút értékben a legnagyobb hiányok a nyugat-európai gazdaságokban figyelhetők meg: az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Németországban és Spanyolországban. Ezeknek az országoknak nagyobb a népességük, ezért nagyobb a nyugdíjba vonulók száma is. Ugyanakkor részben ezekben az országokban a legmagasabb a nyugdíjba vonulás előtti jövedelem is egész Európában, ami azt jelenti, hogy ezekben az országokban a nyugdíjas évek alatt szükséges jövedelem becsült szintje magasabb más piacokhoz képest.

A közép- és kelet-európai országokban a hiány jellemzően kisebb, ez a nyugdíjrendszerekben az elmúlt évtizedben végrehajtott reformok hatását mutatja. Bartók János az Indexnek azt mondta: az, hogy nemzetközi összehasonlításban Magyarországnak meglehetősen kis hiánya keletkezik, arra vezethető vissza, hogy az állami nyugdíj relatíve magas részét teszi ki a nyugdíjaskori jövedelemnek, illetve, hogy rövid ideig élünk.

 

Nincs egyetlen jó megoldás

Az elvárások és a jelenlegi nyugdíjrendszerek által ígért járandóságok közötti óriási rés csökkenthető, azonban nem szűntethető meg teljesen. Ha összeurópai szinten tíz százalékkal növelnék a nyugellátásokat – ami nyilvánvalóan lehetetlen a már most is óriási államadósságok miatt – még mindig közel 1600 milliárd euró képződne évente.

Azt is lehet mondani, hogy a nyugdíjasoknak nincs szükségük az aktív pályafutásuk jövedelmének 70 százalékára, mondjuk elég csak 50. Ez már jobb megoldás, a hiány közel ezermilliárddal 670 milliárd euróra csökken, ebben az esetben viszont az öregkori életszínvonal már jelentősen zuhanna.

A nyugdíjkorhatár tíz éves emelésével a hiány 841 milliárd euróra csökkenne, de egy ilyen változást csak hosszú átmenettel lehetne bevezetni.

Nyilvánvaló tehát, hogy önmagában egyik politikai intézkedés sem jelent teljes megoldást a nyugdíjhiányra. A kormányoknak az intézkedések együttesét kell megfontolniuk: a megtakarítások ösztönzésétől a nyugdíjkorhatár emelésén át a magánszektor szolgáltatóival való együttműködésig. Bartók azt mondta az Indexnek: a tanulmányt ennek érdekében megküldik a politikai döntéshozóknak itthon és szerte Európában, az eredményekről a szakmai szervezeteket is tájékoztatják, illetve időről időre megújítják majd a kutatást.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?