Cecília
7 °C
12 °C
Index - In English In English Eng

Egy napunk van megmagyarázni a Simor-ügyet

2010.09.30. 11:02 Módosítva: 2010.09.30. 13:39
A jegybankelnök fizetését negyedére csökkentő, szeptembertől hatályos törvény ügyében október 1-jéig adott határidőt Brüsszel a magyar kormánynak: jelezni kell, kész-e a több uniós hatóság által is jogszerűtlennek minősített szabályozás újbóli módosítására Magyarország. Ha nem, megindítják hazánk ellen a jogsértési eljárást.

A válasz elkészítése folyamatban van – mindössze ennyi tájékoztatást kaptunk a Nemzetgazdasági Minisztériumtól keddi megkeresésünkre azzal kapcsolatban, mit ír majd a kormány Brüsszelnek. A félreértések elkerülése véget: az előkészítés alatt álló válasz itt nem a hivatalos, az EU Pénzügyi és Gazdasági Főigazgatóságának címzett levelét takarja, hanem az Indexnek készített választ, de úgy tudjuk, az NGM még Brüsszelbe sem küldött levelet.

Holnap pedig október 1-e lesz: az uniós főigazgatóság ezt a határidőt szabta a magyar kormánynak álláspontja kifejtésére. A szeptember elején, alig néhány nappal a vonatkozó törvény hatálybalépését követően kelt levelében Marco Buti főigazgató egyértelművé tette: módosítani kell a korábban már az Európai Központi Bank által is kifogásolt szabályozást.

A jegybanki függetlenség uniós szerződésekben garantált fogalmába ugyanis nem fér bele az, ha egy központi bank vezetőinek fizetését mandátumuk ideje alatt csökkentik - ez ügyben az EKB már korábban is többször egyértelműen kiállt. Simor az őszig érvényben lévő, egyébként még 2000-ben, az előző Fidesz-kormány alatt kialakított szabályozás szerint több mint 8 millió forint havi fizetéssel bírt, ezt korlátozták esetében a kétmilliós bérplafonnal. (A jegybank többi vezetőjének fizetése is jelentősen csökkent, hiszen az alelnökök bérét az elnök fizetésének százalékában adták meg korábban.)

Az uniós főigazgatóság felszólítása az utolsó lépés az úgynevezett jogsértési eljárás megindítása előtt. A Marco Buti jelezte, a törvény módosítása a cél, amennyiben nem kapnak kielégítő választ, felkérik az Európai Bizottságot az eljárás megindítására. Ez egyszerűsítve annyit jelent, hogy beperlik a magyar államot, az eljárás végén a bíróság kötelezheti az országot a módosításra, illetve kiszabhatnak büntetést is.

Bár az NGM válaszáról egyelőre semmit nem tudni, gyanítható, hogy a kormány nem változtat álláspontján, amit legutóbb Orbán Viktor is megerősített, hangsúlyozva, hogy a jelenlegi helyzetben nem lenne igazságos magasabb fizetést adni az állami intézmény vezetőinek.

Amennyiben valóban ezt közöljük Brüsszellel, biztosra vehető a per. A főigazgató egyébként külön kitért arra is, hogy más állami bankoknál, az MFB-nél a kormánynak amúgy sem fáj, hogy bőven kétmillió forint felett kereshetnek a vezetők (a bérplafont egyébként az állami cégeknél egyébként valójában nem bevezette, hanem éppen eltörölte a kormány.)