Simor alkotmányos védelmet szeretne a jegybanki függetlenségnek
További Magyar cikkek
A parlament honlapján csütörtöktől olvasható Simor András Salamon Lászlóhoz (KDNP), az alkotmány-előkészítő eseti bizottság elnökéhez írt levele. A jegybankelnök azt írja: az MNB jogállását illetően indokolt, hogy az új alkotmány az MNB függetlenségét alkotmányos követelményként is rögzítse, hiszen a jegybanki függetlenség az MNB jogállásának alapvető és lényeges eleme, így alkotmányos szabályozása indokolt.
Ezzel kapcsolatban Simor András leszögezi: a hatályos alkotmány a jegybanki függetlenség számos elemét szabályozza, azzal, hogy előírja, hogy az MNB elnökének kinevezési joga a köztársasági elnököt illeti és ez a kinevezés határozott időre, 6 évre szól. Továbbá azzal - fűzi hozzá -, hogy deklarálja: az MNB elnöke az Országgyűlésnek beszámolási kötelezettséggel bír.
A függetlenség a nyilvánosság támogatásával tartható fenn
A monetáris politika hitelességét ugyancsak erősíti a rövid távú kormányzati érdekektől függetlenül működő jegybank, hiszen ez biztosítja az árstabilitási cél kellő hangsúlyát: az árstabilitás elérése és fenntartása ugyanis megköveteli, hogy átmeneti reálgazdasági előnyökért a monetáris politika ne adja fel inflációs célját – olvasható az MNB még 2006-ban, tehát még Járai Zsigmond elnöklése idején megjelent, a monetáris politikáról szóló kiadványában. A függetlenség azonban csak akkor tartható fenn, ha a jegybank a nyilvánosság támogatását is élvezi, különben a függetlenség korlátozására irányuló politikai törekvések jelenhetnek meg. A jegybanki függetlenséghez szükségszerű társadalmi támogatottság pedig könnyebben megszerezhető és fenntartható, ha mindenki tisztában van azzal, hogy – a társadalmi jólét növelésének általános gazdaságpolitikai célján belül – mi a jegybank célja, és azt hogyan kívánja megvalósítani – áll a tanulmányban.
A kommunikációnak ez az aspektusa, amely a célok pontos körülírásához, a teljesítés vagy az elmulasztás okainak megindoklásához kötődik, a közvélemény előtti elszámoltathatóságot biztosítja. Mivel a jegybank fontos szerepet játszik a gazdaságpolitika alakításában, de vezetői nem demokratikusan választott tisztségviselők, ezért a demokrácia alapelveinek érvényesülése megköveteli a jegybank elszámoltathatóságát, vagyis a monetáris politikai döntésekről való beszámolásnak, a döntések igazolásának kötelezettségét. Ennek fontos feltétele az átláthatóság, amely lehetővé teszi, hogy a nyilvánosság megismerhesse, megítélhesse a jegybank tevékenységét. A transzparenciának a monetáris politika hatékonyságát és hitelességét elősegítő közvetett csatornája tehát a monetáris politika függetlenségének és céljainak legitimálásához kötődik.
Simor András azonban azt javasolja, hogy az új alkotmány ezen rendelkezések mellett a jegybank jogállásának nélkülözhetetlen és alapvető elemét, a jegybanki függetlenség általános elvét mondja ki.
A jegybankelnök szerint, amellett, hogy meghatározzák, az MNB a Magyar Köztársaság központi bankja, meg kell határozni azt is az új alkotmányban, hogy az "MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése, fenntartása, amely cél veszélyeztetése nélkül külön törvényben meghatározott feladatokat is ellát".
Simor András a levelében felhívja a figyelmet arra is, hogy a jegybankot érintő alaptörvényi szabályozás tervezetéről ki kell kérni az Európai Központi Bank véleményét; egyúttal felajánlja az MNB szakértőinek közreműködését abban, hogy az új alkotmányban a jegybank intézményét és szerepét érintő alkotmányozási elveket megfogalmazzák.
Most ez van
A hatályos alkotmány egyébkén a jegybankkal kapcsolatban azt rögzíti, hogy az MNB a Magyar Köztársaság központi bankja. A Magyar Nemzeti Bank külön törvényben meghatározott módon felelős a monetáris politikáért.
E mellett kimondja, hogy az MNB elnökét a köztársasági elnök hat évre nevezi ki; a Magyar Nemzeti Bank elnöke a bank tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek; a Magyar Nemzeti Bank elnöke külön törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet bocsát ki, amely törvénnyel nem lehet ellentétes; a rendeletet a hivatalos lapban ki kell hirdetni.
Ezek mellett ma szerepel az alkotmányban az is, hogy az országgyűlési képviselők a jegybank elnökéhez intézhetnek kérdést; a köztársasági elnök külön törvényben meghatározott személy vagy szervek javaslatára kinevezi és felmenti a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit.
A kormány épp Brüsszel előtt vizsgázik
Külön pikantériája az MNB elnöke mai levelének, hogy a kormánynak holnapig, október 1-jéig kell jeleznie Brüsszel felé, hogy hajlandó-e a jegybankelnök fizetésének 75 százalékos, azonnali csökkentését eredményező törvényt módosítani. A passzust nyáron fogadta el a parlament a kormány kezdeményezésére, és már hatályba is lépett, de Brüsszel gyanúja szerint az sérti a jegybanki függetlenséget.
Az új alkotmányt készítik elő
Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy a hozzá érkező véleményeket nyilvánosságra hozza.
A javaslattételre felkértek között szerepel az eseti bizottság honlapja szerint a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Alkotmánybíróság elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész, az Állami Számvevőszék elnöke, az állampolgári jogok biztosa, az adatvédelmi biztos, a jövő nemzedékek, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek biztosa, valamint a Magyar Nemzeti Bank, a Költségvetési Tanács és a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, továbbá a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
