Aliz
7 °C
12 °C
Index - In English In English Eng

Brüsszeli folyosókon a magyar pálinka

2010.10.08. 11:27
Az Európai Bizottság várhatóan kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen a gyümölcspárlatok – közkeletű, bár részben téves nevén pálinkák – házi főzésének héten életbe lépett szabályozása miatt. Szeptember 27-e óta fejenként akár száz liter párlat is készíthető magánfőzésben adómentesen, ám ez sérti az uniós csatlakozási szerződésünket. Ha a brüsszeli eljárás a közösségi jogot sértőnek tartja a magyar szabályozást, abból per és büntetés lehet.

„Az illetékes főigazgatóságon gondolkodnak azon, hogy kötelezettségszegési eljárást indítsanak Magyarország ellen” – fogalmazott egy brüsszeli forrásunk az adómentes házi gyümölcspárlat-főzés héten életbe lépett szabályairól. Az uniós eljárás során az illetékes főigazgatóság először információt – lényegében magyarázatot – kérnek a kormánytól a közösségi jogot sértő szabályozásról (itt tart jelenleg a Simor-ügy). Ha ez nem győzi meg Brüsszelt, akkor a főigazgatóság felkéri az Európai Bizottságot az eljárás megindítására; ennek az eljárásnak a végén kötelezhetik az országot a jogszabály módosítására, illetve büntetést is kiszabhatnak.

Mint ismeretes, a júliusban megalkotott pénzügyi és gazdasági salátatörvény úgy írta át a jövedéki adóról szóló szabályozást, hogy minden nagykorú magyar állampolgár évi ötven liter gyümölcspárlatot főzhessen le magánfőzésben adómentesen. A hétfő óta hatályos szabályozás értelmében – aminek magyarázata a VPOP honlapján itt olvasható – a bérfőzetés is magánfőzésnek számít, míg az ötven literes korlát a 86 alkoholfokos párlatra vonatkozik, vagyis 43 fokos párlatból akár 100 litert is elő lehet állítani (a gyümölcspárlat és a pálinka között az a különbség, hogy utóbbi a pálinkatörvény előírásai, tehát szigorúbb szabályok szerint készülő párlat).

A pálinka-szabadságharcot Orbán Viktor jelentette be a 29 pontos gazdasági akciótervének ismertetésekor. Már néhány nappal a tervek nyilvánosságra hozatala után sejteni lehetett, hogy a házi pálinkafőzés ilyen mértékű liberalizációja nem felel meg az uniós előírásoknak. Ezután az Európai Unió képviselői a júliusi megszakadt hiteltárgyalásokon tették egyértelművé: uniós jogot sérthet a párlatfőzés jövedékiadó-mentessége.

Az Európai Unióban ugyanis szigorú előírások vannak a jövedéki termékek adóztatására, hazánk pedig a 2002-es csatlakozási tárgyalásokon arról állapodott meg Brüsszellel, hogy a bérfőzést is meg kell adóztatni. Csupán annyi mentességet kaptunk, hogy a magyar kormány a nemzeti adószabályokban az ilyen főzésre ötven százalékos kedvezményt adhat. A derogációt azonban a szlovákokhoz hasonlóan csak 2015-ig kaptuk meg, vagyis legkésőbb addig ezt a kedvezményes pálinka- vagyis párlatfőzést is meg kellene szüntetni.

Pálinka készül egy lepárló berendezéssel
Pálinka készül egy lepárló berendezéssel

Ezzel éppen szembemegy a mostani liberalizáció, ami nem az egyetlen, Brüsszel által sérelmesnek tartott szabály az orbáni 29 pontból. A jegybankelnök fizetésének megkurtítása miatt már magyarázkodnunk kell, míg a devizahitel-korlátozás, uniós forrásaink megfogalmazása szerint a pálinkás ügyhöz hasonlóan „ott van az unió bürokratikus útvesztőjében”, és szintén szerepelt a kifogások között a júliusi tárgyalásokon.

Az Európai Bizottság magyarországi delegációján érdeklődésünkre meglehetősen szűkszavú választ kaptunk. Kérdésünkre csak annyit közöltek: amikor Brüsszel kötelezettségszegési eljárást megindít, azt mindig nyilvánosságra hozza; vagyis egyelőre még nincs ilyen eljárás. Igaz, ilyet Brüsszel bármikor elindíthat – nincs ugyanis jogvesztő határidő a vizsgálat elkezdésére –, és ehhez a magyarországi piaci szereplőknek bejelentést sem kell tenniük.

„Minden főigazgatóságon vannak a tagállamoknak referensei, akik figyelnek arra, hogy ne születhessenek a nemzeti jogalkotásban a közösségi jogot sértő előírások. Ha valami megüti ezt a szintet, akkor arról tudnak Brüsszelben, szóval nem feljelentgetésekkel kell ezt az ügyet megoldani” – fogalmazott az uniós eljárások egy másik szakértője arra a felvetésre, hogy generálhat-e ilyen vizsgálatot az ügyben érintett piaci szereplők bejelentése.

Ilyenekre egyébként a lapunk által korábban megkérdezett hazai pálinkások egyelőre nem is készülnek. Panyik Gáborné, a Magyar Pálinkacéh elnöke és Marjai Miklós, a Panyolai Szilvórium Kft. tulajdonos-ügyvezetője automatikus brüsszeli eljárásban reménykedik, míg Szicsek János abban, hogy „a saját bölcsességünk győz, és nem az Európai Uniónak kell a mi fejünkben rendet rakni".