Enikő, Melitta
9 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Alkotmányellenes lehet a Mal államosítása

2010.10.11. 18:19 Módosítva: 2010.10.11. 20:02
– Nem dolgom, hogy csócsáljam a törvényt, kérdezzenek meg szakértőket – utasította el kérdéseinket Hende Csaba honvédelmi miniszter, amikor a Mal cégcsoportot átmenetileg, részlegesen államosító törvényjavaslatról faggattuk. A módosítás szakértők szerint alkotmányossági aggályokat vet fel, és egyáltalán nem biztos, hogy ezzel a módszerrel lehet leghatékonyabba elérni, hogy maradjon illetve legyen elég pénz a cégnél a kártérítésekre.

Tucatnyi kérdést vet fel a parlamentnek ma benyújtott, a Mal Zrt.-t ideiglenesen államosító jogszabály (pdf). Több jogász furcsállja, hogy a paragrafusokat a honvédelmi törvénybe illesztik, pedig egyáltalán nem honvédelmi kérdésről van szó, és az sem látszik biztosnak, hogy a kárenyhítésnek ez lenne a megfelelő és egyetlen módja. Az mindenki biztosra veszi, hogy ideiglenes államosításnak elsődleges célja a vagyonmentés megakadályozása, tehát, hogy a Mal, mint teljes cégcsoport "fogható legyen anyagilag", a teljes vagyon, ne csak a tározót közvetlenül üzemeltető, önálló kft.-ként működő timföldgyár eszközei képezhessék a kártérítés alapját.

Ha ezzel az úgynevezett korlátolt felelősséget sikerül is áttörni, kérdés, hogy ez mennyi ideig tarthat. Az államosítás csak ideiglenes lehet, de az már bizonytalan, hogy mennyi időre szólhat. A legtriviálisabb válasz az, hogy a kormány által már a múlt héten elrendelt vészhelyzet fennállása alatt kaphat állami vagyonbiztost a cégcsoport, de a vészhelyzet elvileg aligha tart el annyi ideig, ameddig a kártérítési ügyek rendezése.

– Nem dolgom, hogy csócsáljam a törvényt, kérdezzenek meg szakértőket – utasította el érdeklődésünket a parlamentben a javaslatot előterjesztő Hende Csaba honvédelmi miniszter, így jobb híján útmutatása szerint jártunk el.

Garanciák kellenek

Egy politikai közösségben a közjó érdekében a parlament felfüggeszthet bizonyos alkotmányos jogokat, illetve beavatkozhat a magánszféra működésébe katasztrófa idején, de csak akkor, ha van valamilyen garancia arra, hogy az eredeti állapot belátható időn belül visszaáll – mondja a Közjó és Kapitalizmus Intézet ügyvivője. Balázs Zoltán szerint a törvényben említett „rendkívüli intézkedés” fogalmát pontosítani kell, az államosítási lépés ugyanis illegitimmé válik, ha a cég életébe történő beavatkozás állandósul. Balázs szerint aggályos, hogy ennyire gyorsan nyújtottak be az ügyben törvénymódosítást, mert ilyen helyzetben sok kiskapu és megválaszolatlan kérdés rejtőzhet a sorok között. „Láttunk már ostoba és elkapkodott törvényt” – mondja. Szerinte hamarosan az Alkotmánybíróság előtt köthet ki a tervezet, de várhatóan nem a Mal viszi oda, mert ezzel még több embert bőszítene fel a vállalat.

– Az ember nem tudja a rövid törvényszövegből kideríteni, mit is akartak szabályozni – fogalmazott egy neve elhallgatását kérő társasági jogi szakértő. Az előterjesztés indokolása legalább azt elárulja, hogy kettős célja van a jogalkotónak: a katasztrófákkal kapcsolatos érdemi fellépés és a következmények enyhítése. A szakértő szerint úgy tűnik, az elsődleges cél az volt, hogy megakadályozzák egy potenciális kártérítési felelősségre kötelezett vállalkozás vagyonának eltüntetését. Ez ésszerűen hangzik, de erre lettek volna más eszközök is, továbbá nem kellett volna a honvédelmi célú kötelezettségeknek a társasági jogtól és az üzlet világától idegen rendszerében elhelyezni a szabályozást.

Keményebben bírálta a benyújtott törvényjavaslatot Hídasi Gábor ügyvéd. Szerinte a módosítás súlyosan alkotmánysérő, "kizárt, hogy jogállami körülmények között kiállná az alkotmányossági próbát, ráadásul ebből még senkinek nem terem kártérítés". Az ügyvéd is úgy véli, hogy bár elsődleges jogalkotói szándékként a kártérítési igények biztosítása sejlik fel, ebben ez a jogszabály inkább akadályt jelenthet.

Hídasi Gábor szerint az állami vagyonzárat nem a cégvagyonra, hanem a tulajdonosok vagyonára kellene rátenni. Erről azonban a módosítás nem szól (egyébként nem is szólhatna és visszamenőlegesen ez sem érvényesülhetne). A vagyonkimentést és a fedezetelvonást a Ptk. és a Btk. is „üldözi”. Vannak jó szabályok, igaz olyan nincs, amellyel elérhető, hogy egy zrt. mulasztásáért az állam feleljen. Az viszont törvény nélkül is lehetséges, hogy az állam megelőlegezze a kártérítést és behajtsa a zrt-n. A zrt. vagyonára lehet biztosítási intézkedésként zár alá vételt kérni.

Munkaadók szerint elfogadható a lex Mal

Rendkívüli helyzet esetén normálisnak és elfogadhatónak tartja több munkaadó szervezet képviselője a kormány azon kezdeményezését, hogy vészhelyzetben korlátozhassa a cégek tulajdonosainak jogait.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara elnöke az MTI-nek úgy fogalmazott: "ez a normális önvédelmi mechanizmus része". Lehetőséget biztosít arra, hogy kezelhető legyen a helyzet.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke az MTI-nek úgy értékelte: szélsőséges esetekben elfogadható lépés. De - mondta - jobb, ha erre nem kerül sor.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára úgy fogalmazott: ez egy rendkívüli helyzet rendkívüli kezelése. Rámutatott: nyilvánvaló, hogy csak szélsőséges helyzetben alkalmaznák ezt a lehetőséget, és csak átmenetileg. Érthetőnek nevezte, hogy egy súlyos tragédia esetén a hatalom nem kíván ölbe tett kézzel ülni.(MTI)

Alkotmányos aggályokat vet fel a módosítás Bárándy Péter ügyvéd, volt igazságügyminiszter szerint is, szerinte ugyanakkor az államosítási hangulatú törvény eleve rossz érzéseket kelt.

Egy nemzetközi ügyvédi iroda neve mellőzését kérő munkatársa ugyanakkor úgy vélekedett: a jogszabály egyik célja a korlátolt felelősség áttörése lehet. Az állam a jogszabály alapján nem a tározót üzemeltető, kft. formában működő timföldgyár, hanem a cégcsoport egésze, a Mal Zrt. ellen akar fellépni, illetve annak vagyona felett irányítási, ellenőrzési jogot szerezni.

Szükségállapot kellene?

Az Index által megkérdezett egy másik jogi szakértő szerint azzal, hogy a honvédelmi törvény keretei között rendeznék a kérdést, az adott törvényben felsorolt különleges helyzetek valamelyikének elrendelése esetén lehet csak az államosítással élni. Ezek közül szerinte csak az országgyűlés által kihirdethető szükségállapot az, amelyikbe a katasztrófahelyzetet be lehet illeszteni, ezt viszont a parlamentnek kell elrendelnie, az összes képviselő kétharmadának szavazatával. Ezzel kapcsolatban Simicskó István, a KDNP képviselője lapunknak azt mondta, hogy már a kormány által a múlt héten életbe léptetett vészhelyezet esetén is alkalmazható lesz a jogszabály, így szükségállapot elrendelésére nincs szükség.

Sérülhet a jogbiztonság

Fölveti a jogbiztonság megsértésének kérdését, ha egy államosításról szóló törvényt rögtön, ráadásul visszamenőleges hatállyal fogadnak el, az érintett felek meghallgatása nélkül. Szerencsésebb lenne, ha először egy bírósági per lenne – mondta az Indexnek a Magyar Tudományos Akadémia közgazdász kutatója. Pogátsa Zoltán szerint meg kell találni a felelősöket az állami ellenőrző hatóság oldalán, illetve meg kell vizsgálni a cég tulajdonosainak, valamint a menedzsmentnek a felelősségét is. Ha mindez megtörtént, idővel felmerülhet az államosítás is, de nem jó, ha ez a legelső lépés.

Pogátsa szerint a tragédia megmutatta, hogy az állam nem képes a veszélyes üzemek működésének ellenőrzésére, a magánosítás a későbbiekben mégis hasznos lehet, hiszen a céget nem azok az állami alkalmazottak üzemeltetnék, akik kudarcot vallottak az ellenőrzésben. A vörösiszap-tragédia a privatizáció hibáira is rámutat, mert bebizonyosodott, hogy a magánosítás hajszájában környezeti és társadalmi célok nem igazán érvényesültek. Ezen korrigálni lehetne.

Az alkotmányjogász szerint nincs gond a törvénnyel

Nem alkotmányellenes, ha a kormány katasztrófahelyzet elhárítása miatt állami felügyelet alá helyez egy magáncéget. Legalábbis ezt nyilatkozta az RTL Híradónak Lövétei István alkotmányjogász. Az irányítás átvétele nem jelent tulajdonszerzést, a felügyelettel pedig nem lehet visszaélni. Ha ugyanis ezzel kárt okoznak a cégnek, az később akár be is perelheti az államot.

Az Alkotmány lehetőséget ad a kormánynak arra, hogy rendkívüli állapotban, illetve katasztrófa helyzetben intézkedjen. Legfeljebb ennek a részleteiről szólhat a honvédelmi törvény módosítása, de az államnak ezt a jogát alkotmányosan el kell ismerni - mondta Lövétei István. A törvénymódosítás szerint az állam nevében egy miniszter, vagy kormánybiztos jár majd el. Áttekinti a cég vagyoni helyzetét, jóváhagyja az anyagi kötelezettségvállalásait és dönt azokban az ügyekben, amelyek a rendkívüli intézkedés bevezetését előidézték, és a kárelhárítással kapcsolatosak. Az állami irányítás alá vétel nem jelenti azt, hogy az állam tulajdont szerez abban a cégben, amelyet időlegesen felügyel. A rendelkezéssel az állam nem élhet vissza. Ha bebizonyítható az, hogy az állam ezt a felhatalmazást nem annak a céljaira szolgálta, amire való, és indokolatlan módon kárt okozott az üzemnek, akkor természetesen az állammal szembeni kártérítés lehetősége is fennáll.