Szilvia
10 °C
16 °C
Index - In English In English Eng

Tízezreket bocsáthat el jövőre az állam

2010.10.12. 13:50
Az állam a saját alkalmazottain és a működésén akar megtakarítani pár százmilliárd forintot azért, hogy az adócsomag okozta bevételkiesést ellensúlyozza, ez derül ki a birtokunkba jutott költségvetési tervezési köriratból.

Kemény feltételeket szabott a költségvetésért felelős nemzetgazdasági tárca a többi minisztériumnak, amikor közölte velük a jövő évi költségvetési irányokat. A lapunk által megismert tervezési körirat szerint a minisztériumoknak és az igazgatási szerveknek ötszázalékos létszámcsökkentést kell végrehajtaniuk, a háttérintézményeknek munkatársaik tíz százalékától kell megválniuk. A kormány ajánlása egyelőre csak a központi költségvetési intézményekre vonatkozik, mert a kabinetnek erre a körre van közvetlen befolyása.

A tervezési körirat

A költségvetésért felelős miniszter által kiadott dokumentummal kezdik el tervezni a minisztériumok a jövő évi büdzséjüket. A körirat voltaképpen utasításnak tekinthető, a tárcák ebből tudják meg, mekkora keretet tervezhetnek egyebek között bér- vagy beruházási kiadásokra. A köriratban foglalt szempontok  alapján kell összeállítaniuk a hozzájuk tartozó fejezet egészének költségvetését.

Ezekben az intézményekben durván kétszázötvenezer köztisztviselő és közalkalmazott dolgozik, vagyis a létszámcsökkenés ebben a körben tizenkét–huszonötezer embert érinthet. (A létszámcsökkentést nem lehet bércsökkentéssel helyettesíteni, a közszféra béreiről törvénybe foglalt illetménytábla rendelkezik, az intézmények ettől önkényesen nem térhetnek el.)

A közszolgák nagyobbik része, úgy négyszázötvenezer ember az önkormányzatoknál dolgozik. A kormány ugyan nem adhat utasíthatja az önkormányzatokat, de a normatívák kalibrálásával képes hatni a gazdálkodásukra. Ha a kormány az állam központi szintjén öt–tíz százalékos leépítést tart szükségesnek, vélhetően az önkormányzati szektor sem húzhatja ki magát az elbocsátások alól.

Ha a helyhatóságok is hasonló leépítésre kényszerülnek, akkor további 22–45 ezer ember léphet ki a közszférából. Ez azonban nem jelenti azt feltétlenül, hogy mind munkanélküliek lesznek. Sokan nyugdíjba mennek, illetve lesznek olyanok is, akik amúgy is elhagynák a közszférát, így csak a helyüket nem fogják betölteni.

Azokra is nadrágszíjhúzás vár, akik maradnak a közintézményekben. A tervezési körirat kiköti: nem lehet jutalmat tervezni, és a cafetériakeret jövőre kétszázezer forint lehet személyenként (idén ennek két-háromszorosát is ki lehet osztani több minisztériumban).

Valahogy spórolni kell az intézményfenntartáson is

A működési költségeken is sokat spórolnának. A dologi kiadásokat (rezsi, irodai eszközök stb.) átlagosan öt százalékkal kívánja visszavágni a nemzetgazdasági tárca. Ennek eléréséhez tippeket is ad a tervezési körirat. Az irodaszer-beszerzést negyedével, a folyóirat-vásárlást negyven százalékkal kellene visszanyesni, a bérleti díjon és a szállítási szolgáltatáson húsz százalékot kellene megtakarítaniuk az intézményeknek. A létszámcsökkentés alól nehezen tudnak kiszervezéssel kibújni a szervezetek, mert a számlás foglalkoztatásra, szellemi tevékenységre fordítható forrásokat negyven százalékkal szorítaná vissza a Nemzetgazdasági Minisztérium, az intézmények állományába nem tartozók juttatásait huszonöt százalékkal csökkentenék.

Az egyenlegjavulás kisebb a kiadásmegtakarításnál

A létszámleépítéskor a felmondási idő alatt fizetni kell a bért, és jár akár hathavi végkielégítés is, így a leépítéssel közel sem tudnak megtakarítani egy teljes évnyi bért. Ráadásul hiába spórol meg egy intézmény, mondjuk, hathavi bérkiadást egy elbocsátott dolgozón, a költségvetési egyenleg a megtakarított kiadás összegének csak a felével javul, mert a bruttó bér fele visszafolyna adó és járulék formájában a büdzsébe. A dologi kiadások visszanyesésével is adóbevételtől esik el az állam. Függetlenül a jövő évi megtakarítás, illetve egyenlegjavulás mértékétől, hosszabb távon biztosan segíti az egyensúly fenntartását, az állami kiadások mérséklését a tervezett elbocsátás.

Ezekkel az intézkedésekkel – ha az önkormányzatokat is ugyanilyen szigorú gazdálkodásra kényszerítik – becslésünk szerint két-háromszázmilliárd forintot vehetnek ki az államigazgatásból. Az itt remélt megtakarítással igyekeznek tehát befoltozni az adócsomag okozta költségvetési lyuk nagy részét, de ahhoz, hogy az államháztartási deficit tovább, három százalék alá csökkenjen GDP-arányosan, lehet, hogy ezek a lépések nem lesznek elegendők. Ezért nem várható, hogy a költségvetési egyeztetési folyamat későbbi szakaszában – bár elvileg a parlamenti vitában is van tere alkunak – a kormány bármennyit is engedne az utasításnak tekinthető köriratban foglaltakból.

Rangsorolni kell a feladatokat

Az, hogy a takarékossági intézkedésekből mennyi hajtható végre, mennyi válik reálissá, csak jövő év végén derül ki. Mindenesetre a tervezési körirat utal rá, hogy akadozhat az állami feladatellátás. Ezért arra kérik a tárcákat, tekintsék át és rangsorolják az ellátandó feladatokat, el kell mozdulniuk a hatékonyabb közfeladat-ellátás irányába.

A költségvetési intézmények abban sem nagyon bízhatnak, hogy saját bevételből több pénzt szednek be és ez majd kisegíti őket. Éveken át azt a trükköt alkalmazták a szervezetek, hogy direkt kevesebb saját bevételt terveztek be maguknak a reálisnál – és többször az előző évinél is –, így év közben többletbevételhez jutottak, amelyet aztán házon belül olyan területekre fordíthattak, ahol nehézségekkel küzdöttek. Az NGM most hangsúlyozza, hogy jövőre nem lehet kevesebb saját bevételt tervezni, mint az idei várható összeg.