A bankokkal is küzdhetnek a vörösiszap-károsultak?
További Magyar cikkek
A bankok a belső szabályzatok és az ezeknek megfelelően készült hitelszerződések alapján követelhetik a teljes tartozás azonnali visszafizetését, ha a fedezetül szolgáló ingatlan megsemmisül, vagy súlyosan károsodik. Jogi, banki szempontból úgy kell elképzelni a károsultak helyzetét, mint azokét a járműhitelesekét, akiknek ellopják az autóját. Ha a fedezet eltűnik, a hitelező egyben követelheti a tartozást.
Egy banki szakértő szerint ráadásul a bankoknak a működésüket szabályozó – Bázel II-nek nevezett – szabályrendszer szerint ilyenkor nincs is nagyon mozgásterük: a fedezet eltűnésével az adott hitel azonnal sokkal rosszabb besorolásba kerül a belső könyvekben, márpedig ezekre más tartalékképzési és egyéb szabályok vonatkoznak, és egyetlen bank sem engedheti meg magának hitelállománya jelentős romlását.
Arról persze egyelőre nincs információ, hogy az iszapömlésben érintett területeken jelentős hitelállomány lenne, a bankok ezzel kapcsolatos kérdéseinkre nem válaszoltak. Ugyanakkor úgy tudjuk, hogy akad olyan pénzintézet, amelyik már – a fenti szabályoknak megfelelően – eljárni készül a térségben, és erről néhány ügyfelét már értesítette is.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (PSZÁF) is hasonló hírek érkeztek. A szervezet kiadott egy közleményt arról, hogy jogsegélyszolgálatot állít fel a vörösiszap-károsultaknak, mert több forrásból is arról értesült, hogy az iszapkatasztrófa által sújtott településeken egyes jelzáloghitellel rendelkező károsultak felszólító levelet kaptak a hitelintézetüktől.
A Magyar Bankszövetség közleményben és nyilatkozatban is cáfolta, hogy tagjaik visszaélnének az önhibájukon kívül bajba jutott adósok kiszolgáltatott helyzetével. A PSZÁF elnöki körlevelet küldött a bankoknak, amiben az elvárt magatartásra, illetve áthidaló megoldás kidolgozására szólítja fel a pénzintézeteket.
A felügyelet a magatartási kódexre hivatkozik. A kódexet aláíró hitelintézetek vállalták, hogy ilyen esetekben áthidaló módszereket dolgoznak ki, és ezekről az ügyfeleket levélben vagy információs füzet formájában tájékoztatják.
Késleltetett törlesztés
A pénzintézetek persze kivárhatnak a felszólítások kiküldésével, illetve átmeneti könnyítésekkel segíthetik adósaikat ilyen esetekben, azonban előbb-utóbb nem tehetnek mást, mint hogy érvényesítik a követelésüket. A bankok egyelőre kivárnak, legalábbis azok, amelyek válaszoltak kérdéseinkre.
A K & H az közölte, hogy lakossági jelzáloghitel-ügyletekben részükről a katasztrófa után nem, kizárólag az előtt „történt intézkedés” a térségben.
A Raiffaisennél most összesítik az érintetteket, a bank egyetlen ügyfelének sem küldött fizetési felszólítást. A hitelszerződéseket a fedezetet ért károsodástól függetlenül változatlanul fenntartják. Ha az ügyfél kéri, a hiteltörlesztéseket átütemezik.
Az Erste Bank lépett a legnagyobbat. Ügyfeleiknek október 15-től fél éven át nem kell törleszteniük jelzáloghiteleiket. A moratóriumot a bank a Kolontáron, Devecseren és Somlóvásárhelyen élő, lakáshitellel, szabad felhasználású jelzáloghitellel vagy kiegészítő kamattámogatú hitellel rendelkező ügyfeleinek ajánlja fel, függetlenül attól, hogy az ingatlanjaikban keletkezett-e kár. A fizetési moratórium alatt a bank a hitelekre semmilyen költséget nem számít fel, az ügyfél nem kerül késedelembe.
Az OTP sem mond fel hitelszerződést a katasztrófa sújtotta térségben. A bank az ügyfelekkel együtt dönt a törlesztőrészlet-csökkentésről, a fizetési moratóriumról vagy a fizetési kötelezettség felfüggesztéséről.
„Eszünk ágában sincs felmondani a hitelszerződéseket – fogalmazott a térségben tizenegy hitellel rendelkező UniCredit Bank. – A tőketörlesztés és kamatfizetés hosszabb időszakra történő felfüggesztésétől a szociális kedvezményeket tartalmazó egyedi, egyéni élethelyzetre szabott megoldásokig széles a skála, amit katasztrófahelyzetekben, így majd jelenleg is alkalmazunk.”
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
