Drágább az összevont APEH, de többet hozhat

A törvény célja, hogy "az állami adóhatósági és vámhatósági feladatoknak a minőségileg új, hatékonyabb, átláthatóbb és költségtakarékosabb ellátása, és az azokhoz szükséges információáramlás korszerű biztosítása, valamint egységes elvek alapján felépülő és egységes irányítású szervezet kialakítása alapján a költségvetési bevételek integrált szervezet általi biztosítása, továbbá a pénzügyi és egyes más bűncselekményeket hatékonyan és eredményesen felderítő bűnügyi szervezetrendszert" alakítson ki.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó kormányhivatal, budapesti székhellyel. A NAV felügyeletét a miniszterelnök által kijelölt miniszter látja el.

A NAV részére a tárgyévi költségvetési törvényben meghatározott költségvetési támogatáson felül további - személyi juttatásokra, munkaadókat terhelő járulékokra és felhalmozási kiadásokra fordítható - támogatásra jogosult a költségvetési törvényben rögzített bevételi tervek teljesítésével összefüggésben. A NAV vezetője az elnök, akit határozatlan időtartamra a kijelölt miniszter javaslatára a miniszterelnök nevez ki, és ment fel. A NAV elnökévé jogi vagy közgazdasági felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező magyar állampolgár nevezhető ki.

A törvényjavaslat általános indoklása szerint az integrációt a központi költségvetés bevételi előirányzatainak hatékonyabb és gazdaságosabb teljesítése, az államháztartási érdekek hatékonyabb érvényesítése teszi szükségessé.

Visszatérnek az adónyomozók

A javaslat azt ígéri, hogy az összevonást követő években, az integrációs folyamatok következetes továbbvitele, az egységes és egyszerűbb eljárási formák bevezetése, az egy helyen való érdemi ügyintézés lehetőségének megteremtése csökkenteni fogja a vállalkozások és a háztartások adminisztratív terheit.

A költségvetést súlyosan károsító, büntetőjogi eszközökkel szankcionálandó adózói magatartások feltárása, szankcionálása és visszaszorítása érdekében szükséges az adónyomozói intézményrendszer visszaállítása, az adóhatóság és az adónyomozók közötti együttműködés kereteinek kialakítása.

A törvényjavaslatban szereplő egységes illetménytábla a kormánytisztviselői illetménytábla felépítését és logikáját követve, a hivatásos szolgálati viszonyban állók pótlékrendszerének teljes átalakításával, a különböző illetményelemek összehangolásával készült. Az új illetménytábla bevezetése, az illetmények harmonizációja - elsősorban a két szervezetnél korábban alkalmazott illetményrendszerben és szervezeti felépítésben jelenlévő különbségek miatt - éves szinten 3640 millió forint többlet költségvetési forrást igényel. Garantálják ugyanakkor, hogy az integráció miatt egy dolgozó sem fog kevesebbet keresni.

Az integrációs folyamat továbbvitele további, egyszeri költségvetési ráfordítást igényel elsősorban az informatika rendszerek területén. Ezt követően viszont az üzemeltetési és az egyéb funkcionális költségek lényegesen csökkenthetők akár már a 2011-es év során is. Előzetes kalkulációk alapján ez éves szinten elérheti a 8-10 milliárd forintot is - állítja a törvényjavaslat.

A kis halak megúszhatják

A NAV bűnügyi főigazgatósága és regionális bűnügyi igazgatóságai (azaz a felhatalmazott szervek) a büntetőeljárásról szóló törvény által a NAV nyomozóhatóságainak hatáskörébe utalt bűncselekmények elkövetésének megelőzése, felderítése, megszakítása, az elkövető kilétének megállapítása, elfogása, tartózkodási helyének megállapítása, a bizonyítékok megszerzése, valamint a büntetőeljárásban résztvevők és az eljárást folytató hatóság tagjainak, az igazságszolgáltatással együttműködő személyek védelme érdekében - a javaslatban meghatározott keretek között - titokban információt gyűjthetnek.

A javaslat - megtartva a titkos információgyűjtésre vonatkozó korábbi szabályokat - külön fejezetben általános érvénnyel tartalmazza a titkos információszerzés céljait, behatárolva a szóban forgó módszerek alkalmazási lehetőségeit, biztosítva az együttműködő személy védelmét, illetve a közreműködők biztonságát. A javaslat tartalmazza a bírói engedélyhez nem kötött információgyűjtés módozatait, ezen belül a fedett módszer alkalmazásának lehetőségét, biztosítja a bűncselekményekkel kapcsolatba hozható személyek, járművek, helyiségek stb. technikai eszközökkel való megfigyelésének lehetőségét is, valamint szabályozza az együttműködők díjazását. Az előzőeken túl, a javaslat lehetőséget biztosít arra, hogy a nyomozóhatóság az információt szolgáltató kisebb súlyú bűncselekmények elkövetőjével kapcsolatban a feljelentés elutasítását vagy a nyomozás megszüntetését kilátásba helyezze, ha az ezzel elérhető bűnüldözési célhoz fűződő érdek jelentősebb, mint a kisebb súlyú bűncselekmény elkövetőjével szemben fennálló állami büntetőjogi igény érvényesítéséhez fűződő érdek.