Előd
10 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Egy nap alatt három extraadó

2010.10.18. 21:39
A parlament elfogadta az államot évi 160 milliárd forinttal gazdagító különadókról szóló törvényt. Az extraadók december első napjaiban léphetnek életbe, és 2012 végéig együtt is kell élni velük. A többletteher egy részét a lakosság fogja fizetni, mert az adóval sújtott cégek bizony drágítják majd a termékeket, szolgáltatásokat.

A kormányoldal nem kegyelmezett, a parlament egy nap alatt végigtárgyalta és el is fogadta a három új extraadó bevezetését elrendelő törvényjavaslatot. A jogszabályt pár napon belül kihirdethetik, így valamikor december első napjaiban életbe is léphetnek a 2012 végéig hatályban is maradó szigorítások.

Lázár János és Rogán Antal fideszes képviselők javaslatát 294 igen szavazattal, 44 ellenében, 12 tartózkodás mellett fogadta el a Ház. A szocialista képviselők nemmel voksoltak, az LMP-frakció tagjai pedig tartózkodtak. A fideszes Varga István szintén nemmel szavazott. Az Országgyűlés arról is döntött, hogy a törvényjavaslat sürgős kihirdetését kérik Schmitt Pál köztársasági elnöktől.

Múlt héten Orbán Viktor kormányfő állt elő a bolti kiskereskedelmi szektort, a telekomcégeket, és az energetikai ágazatot terhelő különadók tervével, ám a társadalmi és államigazgatási egyeztetés megspórolása céljából nem a kormány, hanem Rogán Antal és Lázár János fideszes képviselők péntek késő este adták be a törvényjavaslatot az Országgyűlésnek.

A parlamenti szakaszt is minimálisra szorította a kabinet, de ehhez kellett a Jobbik támogatása is, így egy nap alatt a végéig lehetett vinni a folyamatot.

A kutyafuttában összedobott törvényjavaslaton az utolsó pillanatban is korrekciókat kellett végrehajtania a kormánynak. Így végül világossá tették, hogy az extraadókból beszedni remélt évi 160 milliárd forint – amely a három szektor összes profitjának felét viszi el – költségként elszámolható a társaságiadó-alap kiszámításánál. Azt is beépítették, hogy a 2010-es adót mégsem a tavalyi nettó árbevétel után kell megfizetni, hanem az idei után. A gépjármű-kereskedő cégeket kivették az adóalanyok közül, viszont a csomagküldő és internetes kereskedelemmel foglalkozó cégeket beletették, és mentesítették a kisebb telekomcégeket a sarc megfizetése alól.

Kevés cég fogja viselni a teher nagy részét

A bolti kiskereskedelmi adó nagyon koncentráltan éri a szektor szereplőit: az 1500 adóalanyból mindösszesen 11 cég fogja fizetni a 30 milliárdos adóösszeg kilenctizedét. A szabályokat úgy alkották meg, hogy az élelmiszerkereskedő alágazatban a hazai tulajdonú vállalatok (CBA, Reál, Coop) alig vagy egyáltalán nem fizetnek adót, ám a Tesco, Spar, Auchan, Lidl, Penny Market viseli a teher zömét. A műszaki kereskedésekre és egy sor más alágazatra is kiterjed az adó.

A telekomszektorban a legnagyobb vesztes a Magyar Telekom lesz, a cég a telekomadó 60 milliárdosra becsült összegének felét fogja az államkasszába becsengetni.

Az energetikai szektorra vonatkozó, 70 milliárdra prognosztizált különadóból a Mol 20 milliárdot fizet.

Drágulnak a termékek, szolgáltatások - de csak jövőre

Hiába is mondogatják azt kormányzati tisztségviselők, hogy az extraadókat nem háríthatják át a fogyasztókra a cégek, ez csak óhaj marad. A Költségvetési Tanács elemzéséből az derül ki, hogy idén ugyan nem tudják az árakban érvényesíteni az adóval sújtott cégek a tehernövekedést, de jövőre a 160 milliárdos részből úgy 60 milliárdot áthárítanak termékeik drágításával ügyfeleikre, és 40 milliárd forintnyi beruházásukat is elhalasztják. Ezért aztán rövid távon a makrogazdasági hatások kicsit romlanak, de hosszú távon ezek a visszájukra fordulhatnak, főként akkor, ha a munkát terhelő adók csökkentésével jár együtt.

A kormánynak két célra kell a pénz. Egyrészt az idei költségvetési lyukat kell részben ezekkel befoltozni, másrészt jövőre ezek részleges fedezetet nyújtanak a jelentős, a személyijövedelemadó-rendszerre koncentrálódó adócsökkentésre.

Az azonban a jövő zenéje, hogy mennyire állják ki az alkotmányossági vagy uniós próbát a most bevezetett extraadók. A telekomadó miatt az EU máris a magyar fél tájékoztatását kéri, aggódva figyelve az eseményeket, szakértők szerint pedig a többi extraadónál is alkalmazott roppant gyors bevezetés, a tervezhetőség követelményének sutba dobása lehet problémás.