Pongrác
12 °C
23 °C

Kopits: 700 milliárdos lyukat ütött a kormány a költségvetésen

2010.10.19. 18:37
Az idén és jövőre az adóváltozások összességében nem okoznak hiánynövekedést a költségvetésben, ám középtávon a fenntarthatóság megőrzéséhez további, jelentős intézkedések szükségesek. A két törvénycsomag együttes hatásaként az egyenleg már 2012-ben is mintegy 200 milliárd forinttal romlik, 2013-ban és 2014-ben viszont már nagyságrendileg 700 milliárd forint az elmaradás az alappályához képest - mondta Kopits György, a Költségvetési Tanács elnöke parlamenti bizottsági beszámolójában.

Önök előtt is bizonyára ismert, hogy számos környező ország alakította át az adórendszerét az elmúlt években úgy, hogy a most nálunk tervezetthez hasonlóan egykulcsos adórendszert vezetett be - mondta Kopits György a meghallgatáson a személyi jövedelemadó változásait értékelve, majd hozzátette: ezeket a reformokat rendszerint az a várakozás övezte, hogy az alacsony kulcsokra válaszként, az ösztönzési hatásoknak köszönhetően, a gazdaság kibocsátása jelentősen növekedni fog. Sok esetben egyenesen azt várták, hogy a megnövekedett teljesítmény önmagában olyan jelentős adóbevételi többletet generál, ami ellensúlyozza az alacsony kulcsok okozta bevételkiesést.

Azonban emlékeztetnem kell önöket arra, hogy ezek a várakozások szinte soha nem teljesültek - hangsúlyozta Kopits a bizottsági képviselők előtt.

Hogyan ösztönöz?

Az utóbbi évek alacsony egykulcsos adórendszereinek tapasztalatai azt mutatják, hogy a sokak által várt adóbevétel-növekedés helyett a GDP-arányos adóbevételek csökkenése a jellemző. A jövő évi egykulcsos szja-rendszer legjobban a 2004-ben bevezetett szlovák rendszerhez hasonlítható. A szlovák adóreform a 2003-ban érvényben lévő 10 és 38 százalék közötti adókulcsokat 19 százalékos szinten egységesítette, az adójóváírást pedig több mint kétszeresére növelte. A személyi jövedelemadóból befolyt adóbevétel a GDP arányában 2003-ról 2004-re 0,7 százalékponttal csökkent. Ennek oka részben az alacsonyabb adókulcsok, de részben az, hogy GDP-nél kisebb mértékben nőtt az adóalap, vagyis a bruttó bérek.

Romániában is alacsony egykulcsos adórendszert vezettek be. Itt a reform utáni évben jóval, mintegy 26 százalékkal magasabb volt a bruttó bér és keresettömeg, de a GDP arányában az szja-bevételek ennek ellenére csökkentek 3 százalékról 2,3 százalékra. Kivételként említhető Oroszország, ahol az adóreform az adóbevétel növekedésével járt a GDP arányában is, de a tanulmányok azt mutatják, hogy ez inkább az adóbehajtás javulásával és a gazdasági környezettel magyarázható.

A magyar tapasztalatok szerint az ösztönzési hatás - tehát a határadókulcsok bevallott jövedelemre gyakorolt hatása - a magasabb jövedelműek esetében jelentős, az alacsonyabb jövedelemkategóriákban pedig elenyésző. Ez egybevág a nemzetközi tapasztalatokkal. A bevallott jövedelem több okból is változhat: a munkavállalók dolgozhatnak többen, fejenként több órát, vagy ugyanannyi órát intenzívebben. Ezen kívül az is elképzelhető, hogy nem a kifejtett munkamennyiség változik, hanem csak a megkeresett jövedelemből bevallott rész. Ezt szokás fehéredésnek hívni. Mértéke és bekövetkezési valószínűsége igen csekély.

Véleményünk szerint a benyújtott szja-javaslat jelentős ösztönző hatásokat fejt ki, mivel a határadókulcs csökken, és emiatt nőni fog a bevallott jövedelemtömeg. Magyar adatokon végzett számításaink szerint a viselkedési válaszok inkább a munkaintenzitás növekedésében fognak jelentkezni, és csak kisebb mértékben a munkavállalói létszám növekedésében. Ennek oka, hogy a változások inkább a magasabb jövedelmi rétegeket érintik, akik között a többség eddig is teljes munkaidőben dolgozott. Az alacsonyan képzettek és alacsonyabb keresetűek körében, ahol jelentős aktivitás-növekedést várhatnánk, alig változik a határadókulcs, így jelentős ösztönzési hatások sem fognak ebben a körben fellépni.

A makrohatásokról

A fenti hatásokon túlmenően az adóváltozásnak jelentős, tovagyűrűző makrogazdasági hatásai is vannak. A különböző jövedelmű munkavállalók viselkedése eltérően változik. Az alacsonyabb jövedelműek likviditáskorlátosak, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag annyit fogyasztanak, amennyi a nettó jövedelmük. Nincsenek sem tartalékaik, sem hitelfelvételi lehetőségeik. A magasabb jövedelműeknek voltak tartalékaik, és tudtak felvenni hitelt akkor is, amikor jövedelmük az elmúlt években jelentősen visszaesett. Ennek megfelelően nem számítunk arra, hogy most, amikor nettó jövedelmük az őket előnyösen érintő szja-kulcsváltozás hatására jelentősen emelkedik, hirtelen a fogyasztásukat is ezzel egyenlő mértékben megemelnék. Úgy is mondhatjuk, hogy a nemzetgazdasági szintű fogyasztásra gyakorolt hatás tompított. A családi adókedvezmény megemelése is jelentős jövedelem-emelkedést okoz, és bár ez a népesség egészében jelentős lehet, a magasabb jövedelemcsoportokban nagyobb.

Összességében a magasabb jövedelmű háztartások az adócsökkentésből eredő nettó többletjövedelmüknek csak egy részét fordítják fogyasztásra, jelentős részét megtakarítják, ami a hitelpiaci feszültségek idején különösen jelentős lehet. Az adóváltozás rontani fogja a nettó exportot, hiszen a 2011-ben 1,1, 2012-ben 0,7 százalékkal növekvő fogyasztás egy része importot generál. A megnövekedett fogyasztás ezen kívül az inflációt is emelheti kb. 0,2-0,3 százalékponttal mindkét évben. A GDP növekedés az adócsomag hatására mintegy 0,2 százalékponttal lesz magasabb az egyébként vártnál. A változtatás a versenyszektor foglalkoztatottságát élénkíti, 2014-ig összességében kb. 15 ezer fővel.

A többi adóról röviden

A javaslat tartalmazza, hogy 2011-ben is kivetik a pénzügyi szervezetek különadóját (a nyáron elfogadott törvény csak 2010-re tartalmazta ezt). Ez közvetlenül kb. 185 milliárd Ft bevételt jelent majd a költségvetésnek, azonban a társasági adóalapból levonható az adó, ami önmagában mintegy 25 milliárd Ft-tal csökkenti a hatást. A pénzügyi szervezetek különadójának közvetett költségvetési hatásaival korábbi anyagainkban részletesen foglalkoztunk, és technikai kivetítésünkben is azzal számoltunk, hogy ezt az adót a vállalkozások a várakozásaikba már beépítették. Ezért jelen hatásvizsgálatunkban ennek az adónak a tovagyűrűző hatásait már nem vesszük figyelembe új hatásként.

Az eredeti szabályozással ellentétben nem szűnik meg az energiaellátók jövedelemadója, az úgynevezett Robin Hood adó, ami 2011-től kezdve ismét mintegy 30 milliárd Ft többletbevételt jelent. Ez tehát jövőre az ágazatot terhelő 60 milliárd Ft-os válságadón felül értendő.

A társasági adókulcs a tervek szerint 2013. január 1-jétől nem csak az árbevétel 500 millió Ft alatti részére, hanem afölött is 10 százalékra csökken a jelenlegi 19 százalékról. Ennek közvetlen költségvetési bevételcsökkentő hatása mintegy 140-160 milliárd Ft. A társasági adókulcsnak ez a csökkentése már a nagyvállalatokat is érinti, és hosszútávon egyértelműen emeli a termelést, a beruházást, a foglalkoztatottságot és a fogyasztást.

A Költségvetési Tanács számításai szerint a törvényjavaslatban szereplő intézkedések együttes közvetlen költségvetési hatása 2011-ben körülbelül 70 milliárd, 2012-ben pedig kb. 450 milliárd forint egyenlegromlás az augusztusban közölt alappályához képest, amely még az szja sávhatár 5-ről 15 millióra történő megemelését tételezte fel 2011-től. A pozitív makrogazdasági hatásoknak lesznek közvetett költségvetési következményei is, elsősorban a fogyasztást és a munkát terhelő adó- és járulékbevételek területén. 2011-ben mintegy 50 milliárd forinttal, 2012-ben pedig majdnem 100 milliárd forinttal mérséklik a költségvetést terhelő közvetlen hatásokat.

Hatalmas a lyuk

A költségvetési felelősségi törvény értelmében a törvényjavaslatok költségvetési hatásvizsgálatának egyik legfontosabb célja eldönteni, hogy érvényesül-e a kötelező ellentételezés szabálya a kihirdetés évében és az azt követő évben. A jelen törvénycsomag ennek a követelménynek nem felel meg. Ha a törvény betűjével ellentétben figyelembe vesszük az éppen tegnap este elfogadott ágazati különadók várható hatását, akkor a követelmény teljesül, de középtávon a fenntarthatóság megőrzéséhez további, jelentős intézkedések szükségesek.

A két törvénycsomag együttes hatásaként az egyenleg már 2012-ben is mintegy 200 milliárd forinttal romlik, 2013-ban és 2014-ben viszont már nagyságrendileg 700 milliárd forint az elmaradás az alappályához képest. Nem számíthatunk arra, hogy ezt a rést eltünteti a gazdasági növekedés, vagy az adózók bármiféle magatartásváltozása. Ezeket a hatásokat, amennyire a mai információk ezt lehetővé teszik, figyelembe vettük - mondta Kopits György. Amíg ennek kezelésére nem válnak ismertté az intézkedési tervek, addig fennmarad az a piaci bizonytalanság, amely már az elmúlt hónapokban is megnyilvánult a közép- és hosszú lejáratú állampapírok kockázati felárának emelkedésében.