Károly, Karola
-1 °C
4 °C
Index - In English In English Eng

Novemberben Orbán–Putyin-csúcstalálkozó

2010.10.22. 12:24
Nincs döntés a Szurgutnyeftyegaz kezében lévő Mol-részvények állami kivásárlásáról, de a kormány nem lát szívesen stratégiai nemzeti vállalatokban meghatározó méretű külföldi tulajdonost. Ezért meg kell oldani azt a problémát, amit az okoz, hogy a Mol ötöde orosz kézben van, mondta Fellegi Tamás fejlesztési miniszter pénteken. Januárbanl új energiaár-szabályozás jöhet

A magyar kormány nem lát szívesen stratégiai vállalatokban meghatározó külföldi tulajdonost, az államnak és a Molnak is jó lenne, piaci szempontból is, ha állami kézbe kerülne a Szurgut-tulajdonban lévő Mol-pakett. Azonban a kivásárlásról nem született döntés, ehhez először az oroszokkal kell megállapodni az energetikai stratégiai partnerségről, mondta Fellegi Tamás fejlesztési miniszter egy pénteki sajtóbeszélgetésen.

Mint azt a gazdaságpolitika irányítói az utóbbi hónapokban többször elmondták, az orosz–magyar gazdasági kapcsolatokat érintő kérdésekről csomagban fog megállapodni a két ország. Ez várhatóan novemberben történik meg, amikor Orbán Putyin miniszterelnökök találkoznak. A kormányfői csúcs témája lesz az energetikai együttműködés. A magyar kormány felvetette az autóbuszgyártás és -forgalmazás együttműködési lehetőségét, és szó lehet a széles nyomtávú vasútfejlesztésről, a négyes metróról és a Malévról is.

A fejlesztési miniszter azt mondta, hogy a Malév-problémát gyorsan meg kell oldani. „Nincs illúziónk, hogy a Malévot középtávon nyereségessé lehetne tenni, a nullszaldó elérése lehet a reális cél.” Várhatóan EU-n kívüli szakmai befektető érkezhet a cégbe, mivel a jelenlegi orosz partner – az állami tulajdonú VEB bank – csak pénzt tud adni a finanszírozására, azonban a Malévnak ennél több, egy szakmai partner kell, amely megfelelő működési stratégiát dolgoz ki.

Az energiaszolgáltatókkal a jövő héten folytatja a tárgyalásokat a fejlesztési tárca, amelynél Bencsik János energetikai államtitkár Matolcsy-minisztériumból történő átigazolásával egy kézben összpontosul az energiapolitika irányítása. Felelgi Tamás azt mondta, minden szolgáltató elfogadta, hogy a jelenlegi rendszer fenntarthatatlan. A várhatóan az árképzési módszert is megváltoztató új szabályozás januárban léphet életbe, a minisztérium legalább a mostani kormányzati ciklus végéig kiszámítható helyzetet szeretne teremtene. A miniszter ugyanakkor elismerte, hogy „a helyzet kicsit bonyolultabb, mint két-három hete volt”, ami a szektort sújtó, a kormányzati kommunikációban válságadónak nevezett különadó bevezetésével magyarázható.

A telekom szektort érintő különadóról azt mondta, hogy a kormányzat szerint az új adónem kiállja az uniós próbát. „Kalkuláltunk azzal, hogy egyes piaci szereplők Brüsszelhez fordulnak, készen állunk, hogy megmagyarázzuk”, hogy a a magyar szabályozást milyen lényegi pontokon tér el az uniós előírásokat sértő francia vagy spanyol telekomadótól.

A távközlési szektor kapcsán arról is beszélt a miniszter, hogy "„ó lenne egy negyedik mobilszolgáltató”, mert „az eddigi liberalizáció nem hozta meg az elvárt eredményeket”. Ugyanakkor szerinte „ebben a piaci helyzetben kicsi az esélyes, hogy negyedik mobilszolgáltató belépjen”, ráadásul „a különadó jelentősen befolyásolhatja a befektetési terveket”. Az biztosnak látszik, hogy a frekvenciaértékesítésből erre az évre a költségvetésbe betervezett húszmilliárd forintos bevételi terv nem teljesíthető.

A miniszter a tervezett, a MÁV-ot és a Volán-társaságokat tömörítő, de várhatóan a nagyvárosi közösségi közlekedési szolgáltatókkal is szoros kapcsolatban álló holdinggal kapcsolatos elképzelésekről még meglehetősen vázlatosan beszélt. Azt mondta, az a legfontosabb, hogy ne egymással versenyezzenek állami cégek az állami támogatásért, hanem a párhuzamosságok megszüntetésével menedzsmenti szintű döntés legyen: hol mire és mennyit költenek. Arra kérdésre, hogy ez milyen kapacitáscsökkentéssel – vagyis milyen buszos vagy vasúti járatok leállításával járhat –, azt mondta, hogy ez nem miniszteri szintű probléma.

A ppp-konstrukciók felülvizsgálatával kapcsolatos kérdésünkre azt mondta, hogy a minisztérium összeállította az előző kormányzati ciklusban kötött állami, illetve önkormányzati ppp-szerződéseket. Az adatbázisuk szerint egyetlen szerződés sem volt, ahol a kockázatokat ne csak az állam viselte volna, hanem megosztották volna a magánbefektetővel. Továbbá a legtöbb esetben a magáncég bevonásával megteremtett  „finanszírozás drágább, mint az állam maga ment volna ki a piacra”. „Hogy tudatosan rossz döntések voltak-e ezek, amik a Btk.-t alulról súrolhatják, azt esetenként kell megvizsgálni.” Elképzelhetőnek nevezte, hogy bizonyos meglévő ppp-szerződéseknél az állam kivásárolja a magánpartnert – „a jövőről levesszük és előrehozzuk magunkra a terhezek” –, de „ehhez megállapodás kell, és pénz”.