Timót, Xénia
-5 °C
0 °C
Index - In English In English Eng

Tömeges nyugdíjvisszalépésre számít a kormány

2010.10.25. 11:42
Az előzetes bejelentéseknek megfelelően a most benyújtott „a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról” szóló törvényjavaslat eltörli a pályakezdők kötelező magán-nyugdíjpénztári tagságát. A tervezet alapján egyértelműnek tűnik, hogy tovább élhet a magánpénztári rendszer is. Kérdés persze, hányan maradnak majd ezen az ágon. A Napi Gazdaság információi szerint a kormányzat 55–75 százalékos visszalépési aránnyal kalkulál.

Benyújtották a parlamenthez "a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról" szóló törvényjavaslatot, ami az előzetes bejelentéseknek megfelelően eltörli a pályakezdők kötelező magán-nyugdíjpénztári tagságát és megteremti az állami rendszerbe való visszalépés lehetőségét. A pályakezdőként vagy önkéntes döntés alapján magánpénztári taggá váltak 2011. december 31-ig minden korlátozás nélkül választhatnák a kizárólagos állami nyugdíjat. A módosítás szerint azok is igényelhetnék ezt, akik a vegyes rendszer szerint már részesülnek saját jogú nyugellátásban.

Akad olyan csoport, amelynek így a döntésre az eredetileg a jogszabályban rögzítettnél egy évvel kevesebb idő áll rendelkezésre. Kikerülne ugyanis a törvényből az a passzus, amely szerint amennyiben a magán-nyugdíjpénztári járadékszolgáltatás várható összege nem éri el a pénztártag tb-nyugellátásának 25 százalékát (eleve ilyen arányú ellátás származik a magánpénztáraktól, a cél a rendszer megteremtésével az ennél nagyobb juttatás elérése volt), akkor 2012 végéig lehetséges a visszalépés – írja a Napi Gazdaság.

A javaslat alapján egyértelműnek tűnik, hogy tovább élhet a magánpénztári rendszer. Kérdés persze, hányan maradnak majd a magán ágon. A Napi információi szerint a kormányzatban 55-75 százalékos visszalépési aránnyal kalkulálnak, a magánkasszák így 1500-2000 milliárd forint visszaáramlásával szembesülhetnének.

A pénztárak - tudta meg a Napi Gazdaság - egyelőre inkább a 30-50, legfeljebb 60 százalékos tagvesztés lehetőségét érzékelik. Nagyon sokan akadnak ugyanis, akik a pluszjogosultságok (különösen a megtakarítás örökölhetősége) miatt ragaszkodnak egyéni számlájukhoz.

Azt mindenesetre sikerült megoldani, hogy a mindenképpen hatalmas pénzmozgás ne borítsa teljesen fel a hazai pénz- és tőkepiacot. A törvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy a visszalépők magánpénztári követelésének értékét a kasszák a tagok portfóliójában lévő eszközökben adják át a kormány által kijelölt szerv részére. Nem lesz tehát kényszerlikvidálás, ami a már megindulni látszó részvényárfolyam-zuhanást (Napi Gazdaság, 2010. október 22.) gyorsíthatta volna, közben jelentősen értéktelenítve a tagok vagyonát.

Probléma persze így is akad, hiszen van olyan pénztár, amely reálbefektetést hajtott végre (például parkolóház), amiben most az állam válhat résztulajdonossá. A kormányzat által előszeretettel negatív felhanggal említett "spekulációt" pedig, ha másért nem, az értékőrzés jogos követelménye miatt, egy állami intézmény végzi majd.

A Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi miniszterelnöki biztos által önálló képviselői indítványként benyújtott javaslat tehát több vonatkozásban is tisztább helyzetet teremt (az sem elhanyagolható, hogy a nagy közösbe nem kell beleadni azt a pénzt, amit tagdíj-kiegészítésként fizettek be). Továbbra is kérdéses viszont, hogy a magánpénztáraknál maradókat miként kárpótolják a 14 havi kiesés (korábban benyújtott javaslat szerint az időszakban fizetett egyéni járulék teljes egészében a Nyugdíjbiztosítási Alapot illeti meg) miatt.

A Napi információi szerint ezt a kompenzációt a további - igencsak szükséges - szabályozás keretében oldanák meg. Nem szabad elfeledkezni ugyanis arról, hogy a magánpénztáraknál egyelőre hiányzik a járadékszolgáltatásra vonatkozó előírás, aminek már 2013-tól hatályban kellene lennie. Úgy tudjuk, a maradók kárpótlásával kapcsolatban jelenleg két változat merült fel. Az egyik szerint a kitartó magánpénztári tagok 14 havi pluszjogosultságot szerezhetnének az állami nyugdíjban (az elszámolásban erre az időszakra onnan nem 75, hanem 100 százalékos ellátás járna), a másik változatban az egyéni járulék mértékét nyolc százalékról 9,5 százalékra emelnék egészen addig, amíg a díjak nem "töltődnének" vissza.