Újra mi lehetünk a leggyengébb láncszem
További Magyar cikkek
A magyar gazdaság kitettsége nem hasonlítható össze az 2008-as szinttel, de ha ismét megerősödik a kockázatkerülés a nemzetközi pénzpiacokon, és/vagy visszatér a válság Európába, akkor ismét Magyarország lehet a leggyengébb láncszem a régióban. Ezzel szemben a német csoda folytatódása és a nemzetközi kockázatéhség növekedése végleg túllendítheti a magyar gazdaságot a válságon – állapította meg a francia kereskedelmi és iparkamara tagjai előtt tartott előadásábanGuillaume Tresca, a Ca-Cib stratégája.
A térség négy országában a visszaesés – az egy Lengyelország kivételével – a legnagyobbak között volt a feltörekvő piaci országok között, és a kilábalás is Közép-Európa országaiban a leglassabb: Magyarország, Lengyelország, Csehország és Románia gazdaságainak idei potenciális növekedése csak a tavalyi 5,2 százalékos visszaeséshez képest jó eredmény, Latin-Amerika 6 és Ázsia 8 százalékos idei növekedéséhez képest viszont gyenge eredménynek mondható.
A CA-Cib stratégái nemcsak a növekedési adatokat hasonlították össze, hanem számos feltörekvő piaci országra kiszámították az úgynevezett sebezhetőségi indexet, amely egyetlen számban sűríti össze az egyes gazdaságok kitettségére jellemző adatokat, a külső államadósságtól a belföldi állampapír-kibocsátásokon keresztül az export kitettségéig. Az index 1-től 5 pontig terjedő skáláján a feltörekvő országok átlaga 2,46, Latin-Amerikáé 2,52, Ázsiáé pedig 2,28. Ehhez képest Kelet-Európa indexe 3,09 ponttal már magasnak mondható, de azon belül is Magyarország vezet Csehország, Románia és Lengyelország előtt.
Magyarország magas sebezhetőségi indexe több tényező együttes hatásának tulajdonítható. Magas – 133 százalékos – a bankrendszer hitel-betét mutatója és külső adóssága, a folyó fizetési mérleg hiányát pedig a devizatartalékok felének erejéig olyan forró pénzek finanszírozzák, amelyek csökkenő kockázatéhség esetén gyorsan elhagyhatják az országot.
Tresca szerint a költségvetés sokkal jobban áll, mint 2008-ban, a devizatartalékok is jelentősen emelkedtek sőt 4,4 milliárd dollár még az előző megállapodásból is lehívható. Ennek ellenére Magyarországnak szüksége lenne egy újabb IMF-megállapodásra, mert ez enyhítene az országgal kapcsolatos aggodalmakon, és segítene szembenézni a GDP több mint 10 százalékára rúgó bruttó finanszírozási igénnyel a következő években – véli a Crédit Agricole CIB stratégája.
Magyarország mellett szól ugyanakkor, hogy az exportja szárnyakat kapott a német növekedés nyomán, így folyó fizetési mérlegében többlet keletkezik, és előnyére válik az is, hogy a fejlett országokhoz képest költségvetési hiánya viszonylag alacsony. Ugyancsak Magyarország mellett szól, hogy a kamatkiadások állami bevételekhez viszonyított mutatója – meglepő módon – viszonylag alacsony a fejlődő országok táborában.
A külső környezetnek való kitettség és a kétségtelenül meglevő előnyök együtthatójaként a CA-Cib arra számít, hogy a forint a jövő év végéig erősödni fog. Év végére a bank 270, jövő év végre pedig, változatlan MNB alapkamat mellett, 260 forintos euróárfolyamot vár, fenntartva természetesen, hogy az árfolyam nagyon kitett az európai gazdasági folyamatoknak.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
