Olivér
8 °C
13 °C
Index - In English In English Eng

Selmeczi: Nem nekem kell tudnom

2010.10.27. 10:14
A nyugdíjvédelmi megbízott a 14 havi járulék kompenzálását és minden járulékfizetőre kiterjedő egyéni számlás rendszer kidolgozását ígéri. Selmeczi Gabriella szerint szó sincs a pénztári rendszer szétveréséről, a kormány csupán a nyugdíjakat védi, döntésük szerinte nincs kapcsolatban a költségvetés bevételi szükségleteivel. A Fidesz politikusa ígéri, a kormány a következő 14 hónapra elismeri a pénztárak alapvető működési költségeit.

Óriási egyszeri bevétel érkezhet a költségvetésbe a pénztáraktól, ezermilliárdos tételről beszélgetünk. A törvények hétfői elfogadását megelőzte valamilyen hatástanulmány, ami hosszútávon is modellezi a döntés hatásait?

Az én feladatom a nyugdíjak védelme. Az elmúlt időszakban a gazdasági válság hatására veszteségeket szenvedtek a magánnyugdíjpénztárak, így kár érte a pénztártagokat. Ezért 14 havi járulék át lesz irányítva a pénztáraktól a biztonságos állami rendszerbe. Ez a pénz az embereké marad, az állam erre garanciát vállalt.

Készült  hatástanulmány?

Folyamatosan vannak hatástanulmányok a nyugdíjrendszer működésének és fenntarthatóságának egészére. Én a rendszerváltás óta rengeteg ilyen anyagot olvastam. Az elemzések azt mondják, hogy a nyugdíjrendszer fenntarthatósága szempontjából a nyugdíjrendszeren kívüli megoldást kell találni. Több munkahely és több gyerek kell. Ez a munka elindult, például az adórendszeren keresztül nagy lépéseket tettünk a gyermekvállalás ösztönzése  és a több munkahely létrejöttének érdekében. Középtávon ez teszi fenntarthatóvá a nyugdíjrendszert.

Amiről ezekben a napokban beszélünk, az csupán az 1997-es nyugdíjreformról szól. Ez az embereket egy olyan rendszerbe küldte be, ami nem működik jól, magas a működési költsége és a vagyonkezelés díja, ráadásul kockázatos. Ezzel szemben van egy biztonságos és jóval olcsóbb állami rendszer.

Ahhoz, hogy az állami rendszerre nyugodt szívvel tudjuk mondani, hogy biztonságos, azt is kellene tudni, hogy milyen paraméterei lesznek az állami rendszernek húsz év múlva. Vagy hogy milyen nyugdíjat biztosít majd egy mai átlagbér. Ön tudja ezt?

Az állami rendszerben a nyugdíjmegállapítás szabályait  törvény írja elő, ezek a törvények nyilvánosak, mindenki meg tudja nézni, hogy mekkora nyugdíjra számíthat, ha pedig már közel van a nyugdíjkorhatárhoz, egészen pontosan ki lehet számítani, hogy mekkora nyugdíjat kap.

Az, hogy 20 év múlva milyen kormánya  lesz Magyarországnak,   a társadalom döntése. Azt azonban szögezzük le, hogy korhatáremelésről mindkét esetben szocialista kormányok döntöttek. A nemzeti együttműködés kormánya minden esetben állampolgárai  érdekeit képviseli, akár a multinacionális cégekkel vagy a Világbank javaslataival  szemben is.

Sajnos jelenleg azok sem tudják pontosan kiszámolni, hogy mekkora nyugdíjuk lesz, akik közel vannak a korhatárhoz. Az állami rendszer átláthatatlan, pontosan ez az egyik kockázata a rendszernek.

Az állami rendszer bonyolult, de nem átláthatatlan. A megyei nyugdíjbiztosító pénztáraktól segítséget is lehet kérni abban, hogy kalkulálják ki a várható nyugdíjat. A nyugdíjmegállapítás szabályai sok mindent vesznek figyelembe, például a gyermeknevelés éveit, illetve nem lineárisan, nem arányosan veszi figyelembe a kereseteket.

Ezeken lehet vitatkozni, hogy mely eleme jó vagy rossz, az azonban tény, hogy a szocialisták által 1997-ben megszavazott nyugdíjtörvény igazságtalan és inkorrekt, mert mindenkit arra kényszerít, hogy tőzsdére vigye  nyugdíjforintjai egy részét.

Az nem kényszerítés, hogy a 14 havi járulékokat elvonják? Senkit nem kérdeztek meg arról, hogy ebbe beleegyezik-e.

A 14 havi járulékot kompenzálni fogjuk. A részletek kidolgozása most folyik.

Most csak az a biztos, hogy a következő 14 havi járulékot elvonják, nem dönthetünk a sorsáról és azt sem tudjuk, hogy a pénzt a kormány mire költi.

Nem vonjuk el. Minden járulék a befizetők tulajdona marad. Ez jóvá lesz írva az állami rendszerben, a következő év december végéig pedig minden állampolgár dönthet arról, hogy szeretne-e magánnyugdíj pénztártag  maradni, vagy inkább visszajönne az állami rendszerbe.

Hogy lesz jóváírva a befizetés?

A kormány gőzerővel dolgozik a részletszabályok kidolgozásán, ha meglesznek, kiállunk a nyilvánosság elé, és mindenki dönthet, hogy visszalép vagy sem.

Ha megadják a választás szabadságát, miért nem dönthetünk arról, hogy a következő 14 hónap járulékával mi történjen?

Ami eldőlt, hogy senkit nem érhet kár, tehát az állam ezt a befizetést valamilyen formában el fogja ismerni.

Miért nincsenek tisztázva az átlépésekkel, kompenzációval kapcsolatos részletkérdések? Nagyon időszerű lenne.

Gondolom, hogy a többség nem ebben a 24 órában fog dönteni. Vannak akik ezt a döntést meghozták, azok pedig, akik még nem, időben megkapják kérdéseikre a választ.

Nem lett volna jobb kidolgozni a szabályozás részleteit és csak utána megnyitni a visszalépés lehetőségét?

Ez bizonyára egy sokkal kényelmesebb megoldás lett volna, de azt láttuk, hogy veszélyben vannak a befizetések. Ezért gyorsan kellett cselekedni.

Nem inkább azt látták, hogy bajban van a költségvetés, a finanszírozóink pedig elvárják a hiánycél tartását?

Nem. A válság miatt bajba kerültek a pénztárak, emiatt veszteség érte a pénztártagokat. Ezért léptünk gyorsan.

Az elmúlt évben 457 milliárd forinttal duzzadt a nyugdíjpénztártagok összvagyona. Miért is vannak akkora bajban?

Amit most is mindenki tudhat a számlaértesítője alapján, hogy sokan rosszabbul jártak a magánkasszákkal, mintha maradtak volna a tisztán állami rendszerben. Ezért szeretnének visszalépni. Azt szeretnénk, ha a tények alapján mindenki önállóan dönthetne. A hétfőn elfogadott a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló törvény felhatalmazza a kormányt , hogy jelöljön ki egy állami szervet, amely megkeresi az érintett pénztártagokat, és tájékoztatja őket.

Komolyan gondolják, hogy az emberek alaposan mérlegelnek és tájékozottan döntenek, miközben önöktől folyamatosan csak azt hallják, hogy rosszul jártak?

Nem értem, mi a baj azzal, ha visszaadjuk az embereknek a döntés jogát. Ez a törvény megteremti a választás szabadságát. Bízzuk rájuk, hogyan döntenek saját nyugdíjforintjaikról.

Gondolom benne lesz a tájékoztatóban, hogy az elmúlt 12 évben a szektor egésze a válsággal együtt is reálhozamot ért el, illetve, hogy 30 portfólió 1-3 százalék közötti reálhozamot könyvelt el, amivel legyőzték az állami nyugdíjrendszer kifizetéseit.

Az állampolgárt tudja mi érdekli? Az, hogy az a pénz, amit ő befizetett, az nominálisan több vagy kevesebb, illetve, hogy elérte-e az összeg az állampapírok hozamát, vagy sem.

Ön tudja, hogy a kasszák átlaghozama az elmúlt 12 évben mekkora volt?

Nem nekem kell tudnom. Ezeket a kérdéseket hadd döntsék el a pénztártagok. Mindenki előveszi majd az egyenleg közlőjét és megnézni és kiszámolja, hogy neki mi a jó.

Az ön számlájának egyenlege mit mutat?

Én még ahhoz a generációhoz tartozom, akik eldönthették, hogy belépnek-e a magánnyugdíjrendszerbe. Elolvastam egy pár elemzést annak idején, amiből kiderült, nekem nem éri meg belépni. Viszont az én korosztályomból sokan átléptek, ők később fogták is a fejüket.

A hétfőn elfogadott törvény számukra is nyújt megoldást. Megadja a választás szabadságát. Visszaléphetnek úgy, hogy az állami nyugdíjrendszerben jóváírjuk a veszteségeiket.

Lesznek egyéni számlák?

Szándékunkban áll a rendszer kialakítása. Ez a munka az ezredforduló idején elkezdődött, de a szocialista kormány leállította.

Az összes nyugdíjasnak lesz egyéni számlája, vagy csak azoknak, akik visszaléptek?

Minden járulékfizetőnek lesz egyéni számlája. Akik a magánkasszában többet halmoztak fel, mint amekkora nyugdíjra az államtól számíthatnak, ha visszalépnek, kompenzációra számíthatnak. Elképzelhető, hogy számukra kialakítunk egy tőkefedezeti rendszert az államin belül, ahol a többletet kezeljük majd. Vagy valamilyen kompenzációval hozzáadódik majd a többlet a majdani állami nyugdíjukhoz. Ezekben a kérdésekben még nincs döntés.

Az állami nyugdíjrendszer a felosztó-kirovó logika alapján működik, a kasszák pedig tőkefedezeti elven. Lesz lehetőség a pénzek örökölhetőségére azoknak, akik a tőkefedezetiből a felosztó-kirovóba mennek vissza?

Az állami rendszerben is van özvegyi nyugdíj, illetve árvaellátás. Ezek az örökölhetőségnek különböző formái.

Ezek szerint olyan típusú örökölhetőség, mint a tőkefedezeti pillérben, nem lesz.

Ami ma van, azt mindenképpen megtartjuk.

Az egyéni számlákra való átállás a svéd modell bevezetését jelenti?

Nem. Mi a magyar körülményekhez alkalmazkodó magyar nyugdíjrendszert akarunk csinálni. Olyat, amivel meg tudjuk teremteni az öregkori biztonságot.

A cél eléréséért pedig azt kommunikálják, hogy tőzsdére lett kényszerítve emberek tömege, ahol kockáztatják a pénzét. Ehhez képest a kasszatagok kétharmada önkéntesen lépett be a rendszerbe, a befektetéseket pedig a PSZÁF pontosan szabályozza. Ez lenne a vagyonkezelők rulettje?

Az önként belépők számára nem adatott meg a lehetőség, hogy ha úgy látja rossz kezekben a pénze, változtasson azon.  Amennyiben valakinek a befektetése növekedési portfólióban van, semmilyen kontrollja nincs afölött, hogy konkrétan milyen papírt vásárolnak a megtakarításából. A PSZÁF pedig csak azt ellenőrzi, hogy a portfólió arányai hogy állnak össze.

De a pénztárakat a nyugdíjak elherdálásával vádolják, mindenki mást pedig elijesztenek a tőkepiacoktól, miközben azok minden történelmi tapasztalat alapján évtizedes távlatban minden más befektetési formát vernek a hozamok tekintetében.

Ehhez képest azt láttuk, hogy az állampapírok rávertek a részvényhozamokra.

Mert az államok csődközelbe jutottak és megugrottak a kockázati felárak. De ilyen az elmúlt 12 évből csupán egyszer fordult elő.

Akkor ebben a kérdésben vitában állunk egymással. Az állampapírok rávertek az értékpapírokra.

Egyik fő érvük, hogy a magánkasszák működése sokkal költségesebb az államinál. Azt tudja, hogy vagyonra vetítve milyen költségekkel működnek a kasszák?

A két rendszer alapvetően különbözik egymástól. A magánnyugdíj rendszer egy fedezeti rendszer, melyben két tevékenységet végeznek. Nyilvántartást vezetnek és vagyont kezelnek. Az előbbit 4,5 százalékért, utóbbit pedig 0,8 százalékért végzik. Ez összességében a tavalyi évben közel 40 milliárd forintot tett ki. Az Országos Nyugdíjfolyósító  három tevékenységet végez 0,9  százalékos működési költségért, nyilvántart, megállapítja a nyugdíjakat, és nyugdíjat folyósít. Vagyont nem kezel. Az állami nyugdíjrendszer tehát jóval olcsóbb.

A fentiek a befizetésekre és nem a vagyonra vetített költségek. Vagyonra vetítve a kasszák által működésre elvont befizetések is jóval alacsonyabbak. A PSZÁF szerint idén átlagosan 1,12 százalék az összes díjterhelés együttesen. Ráadásul az elmúlt 10 évben vagyonarányosan a harmadára csökkentek a költségek, gyakorlatilag automatikusan, párhuzamosan a kezelt összvagyon növekedésével.

A vagyonkezelés díját csak a Nyugat-Európában szokásos vagyonkezelési díjjal tudjuk összehasonlítani. Itthon ez 0,8 százalék, nyugaton ennek a töredéke, maximum 0,2 százalék.

A csökkentése törvénybe van iktatva, a végső cél 0,4 százalék, néhány éven belül már csak ekkora lesz a vagyonkezelés díja.

De ez még mindig duplája annak, amit néhány nyugati országban látunk, ahol 0,2 százalék jár a vagyonkezelőnek.

Nem lehetne ezt tovább csökkenteni szabályozással? Ez nem lenne jobb megoldás, mint a rendszer felszámolásának megindítása, és a kasszák ellehetetlenítése?

Az intézkedéseink nem azt szolgálják, hogy gyengítsük vagy felszámoljuk a pénztárakat. A döntés joga az állampolgároké. Ezt a jogot, a választás szabadságát adtuk nekik vissza.

Az nem gyengíti a kasszákat, hogy a következő 14 hónapra éppen most vonták el azokat a bevételeiket, melyekből fenntartják magukat?

A nemzeti ügyek kormányának az a legfontosabb feladata, hogy az állampolgárait és azok vagyonát védje. Ez az elsődleges szempont. Abban partnerek vagyunk, hogy a következő 14 hónapra a pénztárak alapvető, minimális működési költségeit elismerjük.