Tekla
11 °C
18 °C
Index - In English In English Eng

Mégsem mentik meg annyira a devizahiteleseket

2010.10.29. 13:35 Módosítva: 2010.10.29. 15:56
Valószínűleg sokan csalódni fognak, amikor a kormány – többszöri csúszás után – végre előáll a nemzeti eszközkezelő társaság konkrét formájával. A korábbi, több tízezer lakás állami átvételéről szóló tervvel szemben ugyanis várhatóan csak a kilakoltatással elkerülhetetlenül szembesülőknek ajánlanak fel hasonló segítséget. és ők sem maradhatnak a saját ingatlanukban, csak önkormányzati bérlakásokat biztosítanának számukra. A nehéz helyzetbe került adósok többségét csak állami garanciával biztosított áthidaló hitel segítheti. Az eredeti tervek sok százmilliárdos költségét nem bírná a költségvetés.

Már két hete a parlament előtt kellene lennie a nemzeti eszközkezelő társaság felállításáról szóló törvényjavaslatnak, a kormány azonban nem tartja a maga szabta határidőt. Vélhetően azért nem, mert időközben beláthatták, hogy valószínűleg le kell mondaniuk a kormányváltás óta hangoztatott grandiózus tervről, a nagyjából százezer nem fizető lakáshitelest nem tudják ezzel a szervezettel megmenteni. A lakáshitelesek ilyen széles körén segítő intézmény sok százmilliárd forintot emésztene fel, egyik forrásunk szerint ezermilliárdra is felkúszhat a számla végösszege, ennyi pénze most messze nincs az államnak.

Az összeget ráadásul – legyen annak egy része pusztán garanciavállalás – állami kiadásnak és hiánynövelő tételnek könyvelné el a három százalék alatti deficithez ragaszkodó Brüsszel. Nem fogadják el, hogy a terv szociális célokat szolgál, és nem a bankrendszer portfóliójának tisztítását. Az adósmentő intézményt valószínűleg akkor is fel kell tüntetni az államháztartás egyenlegében, ha a kormány tervei szerint a piacokról tudná finanszírozni magát, mert az intézmény állami garanciával működne. Úgy tudjuk, a grandiózus, sok adóst mentő, több százmilliárdos koncepció azért még nem múlt ki teljesen, elkészítették az erre vonatkozó terveket is, de megvalósulására jóval kisebb esély van, mint a másik megoldásra.

Állami garancia és áthidaló hitel lehet a megoldás

Ez a másik megoldás egy koordináló szervezetet lehet, ami a tavasszal újrainduló árverések és kilakoltatások után önkormányzati bérlakásokat juttat az érintetteknek. Ez tehát már nem venné át a hiteleket, nem úgy működne, mint a kormány által először megálmodott intézmény, nem klasszikus eszközkezelői funkciókat látna el.

Forrásaink szerint azonban a kormány annyira elkötelezte magát a név mellett, hogy a koordináló szervezetet is nemzeti eszközkezelőnek fogja nevezni. Ezzel ki lehet pipálni az ígéretet, bár az messze nem úgy valósul meg, ahogyan azt májusban bejelentették. Az eszközkezelő az önkormányzatokkal is kapcsolatban lesz, információkat és segítséget nyújt, de utóbbival szűkmarkú lesz.

A bankrendszert, nem a lakosságot mentik

A világ több országában is működnek (és működtek) eszközkezelők, ezek azonban jellemzően a bankszektorok megmentésére jöttek létre. Általában ott, ahol már nagy volt a baj, és ráadásul semmilyen szociális funkciót nem töltöttek be, mert nem háztartási, hanem vállalati hiteleket vettek át. Például az 1998-as ázsiai válságban felállított eszközkezelők túlnyomó többségében rossz vállalati hitelportfóliókat vettek át, a helyzet normalizálódásával ezeket piacra vitték, működésüket így sokszor nyereséggel zárták. Bár az ázsiai válságban állami bankokat mentettek, tehát az állam egyik zsebéből a másikba került a pénz, máshol a bankmentés elsősorban a részvényesek (a részvényesi értéknek lényegében nullára csökkentésével, államosítással) és csak másodsorban az adófizetők pénzéből zajlott.

A rendszert várhatóan úgy állítják fel, hogy az eszközkezelő végső menedék legyen azoknak, akik végleg elúsztak a törlesztésekkel. A tervek alapján ezt úgy oldanák meg, hogy a kilakoltatottak nem maradhatnak majd az ingatlanjukban bérlőként sem, ehelyett egy kisebb önkormányzati lakásba teszik őket, ahol törlesztőrészletüknél kisebb bérleti díjat fizethetnek. A rendszer költségeit az állam és az önkormányzatok közösen viselnék.

A kormány a tömeges kilakoltatásokat mindenképpen szeretné megelőzni, így azok, akik csupán átmeneti nehézségekkel küzdenek, megtarthatnák lakásukat. Ők bankjuktól kisebb összegű áthidaló hiteleket kapnának, amelyekre az állam garanciát vállalna. Ezzel a bankok kockázatmentesen hitelezhetnék rossz, de nem reménytelen helyzetben lévő adósaikat, akiknek az áthidaló hitel védőernyője alatt lenne esélyük talpra állni.

Repedés a Bankszövetségben

A Magyarországon működő bankok egy része keményen lobbizott az eszközkezelőért, ők a korábbi agresszív terjeszkedésük miatt (alacsony marzsok, hiányos ügyfélminősítések, ügynöki hálózatok) sok nem fizető ügyféllel küzdenek. Az átlagnál rosszabb portfólióval rendelkező bankok anyáinak brüsszeli lobbija magyarázhatja, hogy a grandiózus eszközkezelőről egyáltalán még hallani lehet.

A lassabban haladó, jobb hitelállományt felépítő bankok azonban ellenérdekeltek egy nagy eszközkezelőben. Ők azzal érvelnek, hogy egy jó gazdaságpolitikai mix – stabil forint, adócsökkentés, szigorú deficitkorlát – önmagában elég ahhoz, hogy adósaik könnyebben törlesszenek, míg egy mindenkit mentő eszközkezelő rontaná ennek a körnek a fizetési hajlandóságát is. Az sem lenne meglepő, ha a kormány pontosan ezekkel az érvekkel magyarázná majd, hogy miért döntött egy kisebb, lebutított eszközkezelő mellett.