Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Magyar cikkek
"Nem vagyok meggyőződve róla, hogy [a kormány] tudná", hogy mi is lesz 2012-től a magyar bankadó sorsa – mondta Rosenberg. Hozzátette: "a bankadó sorsát valószínűleg a költségvetési bevételektől teszi majd függővé" a magyar kormány. Az IMF misszió vezetője az interjúban is megismételte azokat a komoly aggályokat, amelyeket a szervezet a magyar hatóságokkal október végén lezárt gazdaságpolitikai megbeszélései kapcsán is megosztott és a sajtótájékoztatón is jelzett.
Az aggályok között az alábbiak szerepelnek:
– Az ágazati különadók miatt "korántsem egyértelmű, hogy csökkenne az adóterhelés".
– "Vannak aggályaink" abban a tekintetben, hogy "a kormány az egykulcsos adóval megfelelő megoldást választott-e" a versenyképesség növelése érdekében.
– Az ágazati különadók fékezhetik a gazdasági növekedést, a vállalati beruházásokat, a foglalkoztatottságot, miközben az áthárított terhek miatt emelhetik a lakosság terheit.
– "A tapasztalat azt mutatja, hogy az adócsökkentés várható hatásait a költségvetési bevételekre sokszor túlbecsülik".
– A kormány az IMF 3 százalékos középtávú gazdasági növekedési előrejelzésénél sokkal gyorsabb, 4-5 százalékos ütemmel kalkulál. "A gyors növekedés feltételezése túlzott optimizmust jelent, mert a tempó nem csupán a belső keresleten múlik, hanem a világpiacon, a fő kereskedelmi partnerek teljesítményén is és ott nem látunk dinamizmust".
Christoph Rosenberg az interjúban megjegyezte, hogy például nem látták a gazdaságpolitikai tárgyalások során a kormány közép távú prognózisát, illetve a kifejezett kérés ellenére sem adták ki az újságíróknak az október végi sajtótájékoztatón az IMF közleményét, csak a tárca nyilatkozatát.
A tervek ellenére sem sikerült találkoznia az IMF-delegációnak Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszterrel, holott "tárca hatalmas területekért felel és ezek egy része nagy hatással van a költségvetésre" és az ígéretek ellenére Tarlós István főpolgármester sem volt elérhető, csak a helyettese. A megbeszéléseken bepillanthattak a BKV-nál tervezett átalakításokba, amelyekről Rosenberg azt mondta: "egyelőre kezdeti fázisban vannak".
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel sikerült találkoznia az IMF-nek és a megbeszéléseken a jelek szerint az idei évi hiánycélon kívül nem sok mindenben érthettek egyet. Rosenberg szavai szerint "abban azonban vitánk van, hogy a tervezett gazdasági eszközök segítik-e a célok és a fenntarthatóság elérését, és a világ számos országában összegyűjtött tapasztalataink alapján mi sokkal-sokkal óvatosabbak vagyunk nála".
A magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítása kapcsán is az óvatosságot hangsúlyozta a delegációvezető, aki a járulékok folyamatos elvonásával (illetve a tömeges visszalépésekkel) kapcsolatban úgy fogalmazott: "Ez a jövőbeni kiadásra cserélt mostani bevétel idővel kikezdheti az államháztartás pénzügyi fenntarthatóságát".
Arra a felvetésre, hogy a balti államokban is történt olyan, hogy az állam "kölcsönvette" a magán-nyugdíjpénztári járulékokat, Rosenberg hangsúlyozta: ott csak időlegesen térítette el az állam a járulékokat és 2-3 év múlva vissza fogja azt téríteni az embereknek. Észtországban "az első pillanattól világossá tették, hogy a pénzt visszafizetik. Magyarországon viszont nem átmeneti kölcsönről van szó, hanem az emberek megtakarításainak az átvételéről" - jegyezte meg a korábban a balti államokkal foglalkozó IMF-szakértő.
Az IMF-delegáció úgy, hogy nem lesz újabb hitelmegállapodás (ezt nem kérte a kormány, noha a szervezet "áll elébe"), a továbbiakban évente kétszer jön Magyarországra, amikor őszinte véleményt és tanácsokat ad a kormánynak. Magyarország ügye legközelebb decemberben kerül az IMF igazgatósága elé és akkor kiderül, hogy hogyan vélekednek a különböző országok a magyar tervekről. Erről jelentés készül, amelyet - ha hozzájárul az ország - akkor nyilvánosságra is hoznak. Arra még nem volt példa az uniós államok történetében, hogy ehhez ne járult volna hozzá az érintett ország.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
