Koronavírus adatok

2021. nov. 26.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Virgil
1 °C
5 °C

A kormány sem hisz a pénztártagok átcsábításában?

2010.11.04. 17:34
A nyugellátásokra szánt kiadások megugranak 2011-ben, részben azért, mert infláció fölötti nyugdíjemelés jön, derül ki a költségvetési törvény tervezetéből. A nyugdíjalap hiányát a kormány a magánpénztárakból visszalépők pénzével akarja betömni, bár még nem tudni, ezt a pénzt ki kezeli. A kormány több módszerrel is elérheti, hogy a visszalépésekből jóval több bevétel keletkezzen a költségvetésbe betervezett 528 milliárdnál.

A költségvetési törvényből az derül ki, hogy a kormány a nyugdíjalapba tervezett 450 milliárd fölött csupán 78 milliárdot vár a kasszatagok visszalépéseiből. Ez az 528 milliárdos várakozás meglehetősen szerény Matolcsy 2500 milliárdról szóló nyilatkozataihoz, de még a kasszák várakozásaihoz képest is.

Lehet persze, hogy ez csak egy nagyon óvatos tervezés. Már csak azért is, mert a kormány több módszerrel is elérheti, hogy a visszalépésekből jóval több bevétel keletkezzen a költségvetésbe betervezett 528 milliárdnál. Kézenfekvő megoldás lehet például, hogy a pénztártagoknak ne az átlépésről, hanem a pénztárban maradásról kelljen nyilatkozniuk. Ebben az esetben azok, akik időben nem adják le ezt a nyilatkozatot, automatikusan kipotyognának a magánpénztárból, és átkerülnének az állami nyugdíjrendszerbe.

Egy másik megoldás lehet az állami rendszerbe átlépés relatív jutalmazása. Ez megoldható akár úgy, hogy az állami rendszerbe is beígért egyéni számlán többletjóváírással jutalmaznák azokat, akik a tisztán állami rendszert választják. De akár úgy is, hogy büntetik a magán-nyugdíjpénztári rendszerben maradókat, például úgy, hogy a kasszatagoknak olyan többletkiadással (hozamveszteséggel) kellene tartósan szembenézniük, ami elvinné remélt hozamaikat.

Kötelező nullszaldó

A kormány, mint az már korábban kiderült, a magán-nyugdíjpénztárakban felhalmozott megtakarításokkal és az onnan elvileg csak 14 hónapig, jövő decemberig elszívott járulékokkal teremtené meg a nyugdíjkassza jövő évi egyensúlyát. Ez a szándék egyértelműen kiderül a jövő évi költségvetési törvény tervezetéből is.

Az előterjesztés az állami pillérből visszalépők vagyonából 450 milliárdot költene a folyó nyugdíjak finanszírozására, illetve a nyugdíjalapba csatornáznák a kasszáktól elvont 360 milliárdos járuléktömeget is. Ez a két tétel az idei évhez képest 810 milliárdos többletbevételt jelent, a nyugdíjkassza mégis nullszaldós lesz.

Ennek két oka van. Az egyik, hogy a költségvetési törvény szerint a kormány jövőre elvonja azt a 600 milliárdos támogatást, amit eddig három jogcímen adott át a büdzsé a nyugdíjkasszának. A költségvetés támogatásainak elvonása mellett jövőre a nyugdíjkiadások is emelkednek 150 milliárd forinttal. (A fennmaradó hatvanmilliárdos különbözet nagyrészt abból adódik, hogy a kormány kevesebb munkáltatói járulékbevételre számít jövőre.)

Infláció fölött

Ennek a többletkiadásnak szintén két oka van. Egyfelől infláció fölött, a tervek szerint 3,8 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, ami önmagában 110 milliárdos kiadást jelent. Ezen túlmenően a tervek szerint jövő januártól 40 év szolgálati idő után életkortól függetlenül nyugdíjba mehetnek a nők, ez 40 milliárddal növeli a nyugdíjkassza 2011-es kiadásait.

Az infláció fölötti nyugdíjemelésre az idén januártól hatályos szabályozás szerint csak megfelelő gazdasági növekedés mellett van lehetőség. A szabály szerint, ha a GDP tervezett növekedése eléri a 3 százalékot, akkor a nyugdíjemelésnél húsz százalékos súllyal érvényesíthető a nettó fizetésnövekedés, ami a kormány szerint 4,9 százalék lesz jövőre. Ebből és a 3,5 százalékra becsült inflációból 3,8 százalékos nyugdíjemelés adódik 2011-re – feltéve, hogy a magyar gazdaság bővülése valóban eléri a Matolcsy-minisztérium által tervezett 3 százalékot.

Kérdéses fedezet

A költségvetés terve szerint tehát a magánpénztári járulékok einstandjából, valamint az állami pillérbe visszalépők átvitt felhalmozásából az emelkedő nyugdíjkiadásokat fedezik, valamint lehetővé teszik a költségvetési támogatások elvonását. Ez azért kockázatos, mert jelenleg senki nem tudja, hogy pontosan hányan döntenek majd a visszalépés mellett. (Az átlépések törvényi hátterét a parlament múlt hétfőn teremtette meg.)

Matolcsy György, a költségvetési terv kidolgozásáért felelős miniszter azt reméli, hogy a magánnyugdíjpénztárakban kezelt csaknem 2800 milliárd forintos vagyon szinte teljes egésze átkerül az államhoz a tagok visszalépésével, tehát tíz pénztártagból kilenc a visszalépés mellett dönt. Ezzel akár 2500 milliárd forinttal gyarapodhatna az állam. Ha Matolcsynak igaza van, bőven összejön az a pénz, amivel a költségvetés számol.

A Stabilitás Pénztárszövetség várakozásai szerint viszont jóval kevesebben választják majd az államot. A pénztárak felmérése szerint tagjaik negyede biztosan marad, negyede megy, az emberek fele azonban még bizonytalan, ezért nagy kérdés, hogyan döntenek a bizonytalanok. Bárhogy is alakuljon, a nyugdíjkassza egyensúlya és a költségvetés stabilitása a visszalépőkön múlik.

Az is kérdés, hogy miként marad meg a nyugdíjkassza egyensúlya 2011 után. A visszalépők vagyonából ugyanis csak jövőre lehet kiegyensúlyozni az állami nyugdíjalapot, mivel ez egy olyan egyszeri tétel, ami 2012-től már nem jelenik meg az államháztartás bevételei között.

Mennyit vihetnek vissza?

Az átlagos pénztártag számláján a pénztárszövetség legfrissebb adatai szerint 933 ezer forint halmozódott föl. Ha a hárommillió kasszatagból félmillió visszalép, meglesz a nyugdíjalap egyensúlyához szükséges 450 milliárdos költségvetési bevétel. Legalábbis látszólag – a dolog ugyanis nem ilyen egyszerű.

A törvény szerint a pénztárak a visszalépők felhalmozását nem pénzben, hanem a megtakarítási portfoliók összetételét tükröző eszközökben adhatják át. Az államhoz tehát nem készpénz, hanem fele részben állampapírok, fele részben pedig részvények és befektetési jegyek érkeznek majd. A tervek szerint a visszakapott állampapírokat egyszerűen bevonják, ezzel csökken az államadósság.

A gond az, hogy a maradék részvények és befektetési jegyek értéke állampapírok nélkül csupán a 450 milliárd felére rúgna. Ebben az esetben tehát nem fél, hanem egymillió átlépő megtakarítása kellene a nyugdíjkassza egyensúlyához. Az is lehet persze, hogy a visszaáramló állampapírokat nem vonják be, hanem újból értékesítik, így félmillió visszalépő megtakarítása is fedezetet nyújtana a nyugdíjalap kiadásaira.

Homályos pontok

Vannak olyan forgatókönyvek, amik szerint a nyugdíjkassza egyensúlyát egyáltalán nem az átlépők pénzéből finanszíroznák, hanem az Államadósság Kezelő Központ kötvénykibocsátásából, a visszaáramló pénzek sorsáról pedig később döntenének.

Nemcsak a nyugdíjkiadások finanszírozása kapcsán vannak kérdőjelek. Az sem dőlt még el, hogy ki fogja kezelni a visszalépő kasszatagok több száz, vagy akár több ezermilliárdos vagyonát. Úgy tudjuk, többen is bejelentkeztek a feladatra: az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság mellett a Magyar Államkincstár és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő is esélyes lehet.